Képviselőházi napló, 1872. XI. kötet • 1874. junius 20–julius 10.

Ülésnapok - 1872-269

269. országos ülés Julius 10. 1874. 383 örökösödésnek egy csekélyebb maradványát képezi, mert az természetesen azt mutatná, hogy az örök­ségnek egy nagyobb részét elprédálta, és igy a maradvány nem nagy solidaritásról tanúskodik; hanem, ha maga szerezte, ha még oly kicsiny is a földbirtok: igen nagy solidaritásról tanúskodik. Azzal, hogy falukon az 1848. törvény magasabbra szabta a censust: azt akarta jelezni, hogy nézete szerint falukon az értelmiség kisebb. De a városokban elég­nek találta, hogy a háztulajdon bármi értéke legyen is a háznak, tulajdonosát fölruházza szavazati jog­gal. E ponton még az aristocratikus Angliában is régen tulmentek a Haushold suffrage-on, régen túl­hajtottak. Ha mi most 26 év múlva vissza akarunk lépni oda, hová az 1848. törvényhozás mintegy átmeneti korszakkép vezetett: az igen szomorú je­lenség. És ha csak a minister ur oly magyarázatot nem ad, mely kimutatja, hogy az ő javaslata szerint csakugyan nem emeltetik a 315 forintot érő ház adta qualificatió fölebb: akkor több jobboldali elis­merése szerint is constatálva lesz, hogy kevesbíteni akarják a választók számát, és hogy a tőrvényho­zás, ha e javaslat elfogadtatik : 1874-ben 26 év múlva a reactio terére lépett. (Helyeslés a szélső bál oldalon.) Hogy vajon itt meg fog-e állapodni? Az a jövő kezében van. Ki birná a jövő titkait megfejteni? Azon párt, mely reggelire föl tud emészteni 50 ezer házbirtokost, miután l'appetit vient en mangeant, hogy ebédre mit fog megemész­teni : azt az emberi bölcseség megmondani nem képes. A központi bizottság tisztelt előadója azt mondta, hogy némely körülmények, például a vas­utak másfelé vezetése által a házbirtok értéke nul­lára száll, s hivatkozott arra, hogy neki családi házai vannak ilyenek. Erre csak azt mondom, hogyha neki ezek terhesek: én szívesen átveszem. (Derültség.) Eötvös képviselő ur azt mondja, hogy ő visz­szautasitja azon vádat, mintha a jobboldalnak nem volna elég erkölcsi bátorsága vagy őszintesége. Én elismerem, hogy például Máriássy képviselő ur egész őszinteséggel, férfias bátorsággal elmondta véleményét. De tudtomra legalább a minister ur még mindig ahoz ragaszkodik, hogy ő a censust redukálni nem akarja, hogy ő az 1848. törvényt akarja al­kalmazni, s egyebet nem tesz, mint annak értelmét praecisirozza. Ha ezt mondják, ugy nincs elég őszin­teségük, s nincs elég erkölcsi bátorságuk kimondani, mit cselekesznek. Nekem azt felelte Kerkapoly tisz­telt képviselő ur, hogy ha akarná redukálni a cen­sust : egyenesen kimondaná. Itt világosan be volt bizonyítva többek által, hogy a census nagy mér­tékben redukáltatik. így például Gyula városról Beli­czey képviselőtársam kimutatta, hogy 2.100 és né­hány házból három lakrészes csak 118 van. Mis­kolcz városában 2.954 közül három lakrészes ház csak 220, s igy a többi 1200 birtokos elesik a vá­lasztási jogtól. Kassáról nem birok számadatokkal; de arról biztosítanak, hogy több mint 300 háztu­lajdonos elesik szavazatától. Átalában több más példa is fölhozható, hogy kétségtelen az, miszerint a sza­vazók száma csökkenni fog. Beismerte ezt a köz­ponti bizottság előadója is; de azt mondják, hogy azok, a kik fölvétettek a lajstromba, nem voltak jo­gosulva. Már bocsánatot kérek, mit értenek a jogo­sultság alatt, midőn valaki azon jog alapján vétetett föl a lajstromba, a mely jogot neki a törvény ad, azt mondani, hogy nem volt a választásra jogosulva: azt én nem értem. Nem lett volna jogosulva, a ki­nek háza nem ért 315 frtot, vagy kinek nem volt háza; de a kinek háza megért annyit, akár volt egy, két, három, vagy akár mennyi lakrész: az teljes jogosultsággal vétetett föl. Tisztelt képviselőház! Azt mondta még Eötvös Károly tisztelt képviselő ur, hogy ő nem látja a két lak­osztályu ház birtokosában azon anyagi függetlenség garantiáját, melyet megkíván egy választótól. Hát kérem a háznéíküli és egyedül a kormány fizetésé­ből élő hivatalnokban hol látja azon garantiát ? Hi­szen, ha valamiben: akkor a birtokban van az anyagi garantia ; mert méltóztassanak elhinni, hogy azon városi polgár, ki saját házában lakik, sokkal füg­getlenebb : mint az, a ki megtanulta az élet kelle­meit megismerni s nagy igényei is vannak, de azo­kat csekély fizetéséből födözni nem birja. Tudják önök azt nagyon jól, hogy azon háztulajdonosok milyen rendületlen függetlenséggel birnak a válasz­tásnál, (Igazi Igazi szélső hal oldalon.) és épen ez birja önöket arra, hogy ezen rendithetlen becsületes embereket joguktól megfoszszák. (Igaz! a szélsőbal oldalon.) Ha valaki megérdemli a választási jogot: akkor ezek érdemlik meg azt legjobban; mert tán­torithatlanul megmaradtak elveik mellett és szegény­ségükben is eltaszították magoktól a vesztegetést, és a nekik kínált jobblétet, és ragaszkodtak elveikhez. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Ezek genirozzák önöket leginkább, és ezeket akarják megfosztani sza­vazati joguktól. Tisztelt képviselőház! Nem azért, mert a tisz­telt képviselőház idejét drágábbnak tartanám, mint bármely csekély adatot, melyet, a törvényjavas­lat fölvilágositására fölhozni lehet; de azért, mert vagy elég mondatott már arra nézve, hogy a ház belássa, miről van itt szó; vagy ha nem mondatott: kötve hiszem, hogy részemről most már olyat mon­dani képes lennék, mi mások szavazatára befolyást gyakorolhatna. Én támaszkodva csupán arra, hogy én a háztulajdont a soliditásnak, jellemerősségnek és becsületességnek egyik főgarantiáját tekintem, bá­tor vagyok egy mődositványt benyújtani, mely szerint minden háztulajdonos a városokban szavazati jog­gal birjon. E szerint kívánnám a 3-ik §. a) pontját

Next

/
Thumbnails
Contents