Képviselőházi napló, 1872. XI. kötet • 1874. junius 20–julius 10.

Ülésnapok - 1872-268

348 268, országos ülés Julius 9. 1874. Ettől azonban még nagyon távol vagyunk, és mi volna következménye annak, ha mi ezen 190 ezer nemes választót megtartanék? Az, hogy a kereskedelem, ipar és földmivelés, a mely már most is nagyon gyöngén van képviselve, megmarad ezen rósz viszonyban, hogy érdekeik egészen le vannak nyomva a nemesi elem, tudniillik azon elem által, melynek, a modern fogalmak szerint, nincs semmi joga a külön képviseltetésre. Én tehát sokkal inkább volnék hajlandó elfogadni Fabricins tisztelt képviselőtársam azon indítványát, hogy hagyassák ki átalában a nemesek szavazati jogának megtartása ; mert én annak, hogy hivatkozás történik az 1848-ki törvényekre : semmi erőt nem tulajdonithatok. Az 1848: V. törvényczikknek 1. §-a azt mondja, hogy a polgári jog élvezetét azoktól, a kik ezt eddigelé birják, elvenni jelen országgyűlés hivatásának nem érezheti, tehát semmiképen nem mondja azt a törvény, hogy főn kell tartam a nemességnek régi jogát; hanem azt, hogy az akkori országgyűlés hivatásának nem érezhette ezektől elvonni, mert ezek voltak az ő választói és nem is lehetett az ő érdekében akkor az ő küldőitől elvenni a választási jogot. Tehát semmiképen nem adta meg a választási jogot; nem mondotta azt az 1848. országgyűlés, hogy a nemességnek megadja; hanem, minthogy kétely támad ez iránt: az 1848-ki törvényhozás meghagyta legalább azoknak, a kik akkor voltak annak birtokában. Én is azon véleményben vagyok, hogy azok, a kik 1848-ban gyakorolták választási jogukat vagy gyakorolhatták: hogy ezeknek megmaradjon; de a többi nemeseknek nem. Ennek következtében én Irányi tisztelt képviselőtársam módositványát elfogadom. Tisza Kálmán: Igen röviden kivánok a dologhoz szólni; előzetesen csakis annyit jegyzek meg az előttem szóló képviselőtársam előadására, hogy az arány, melyet ő a közlött adatokból, a kiváltság vagy nemesség és nem azon alapon szavazókra nézve fölolvasott: nem áll. Nem áll pedig azért, mert sokkal könnyebb lévén és egyszerűbb a beiratásoknál valakinek a nemesi alapon iratni be magát, olyanok is, kik más alapon, akár mint iparos, akár mint kereskedő, földbirtokosok Írathatták volna he magukat: tömegesen ugy íratták be magukat, mint nemesek. {Ugy vanl) Tehát nem áll az, hogy oly nagy volna az aránya a csak privilégium folytán szavazóknak, szemben a többi szavazókkal, és igy azt gondolom, talán a modern állam fogalmával nem fogja ellenkezőnek találni, hogy egy iparos vagy kereskedő szavazhasson, a ki különben a régi fogalmak szerint, nemes-levelének bemutatása alapján szavazott; csak akkor mutatna ez középkori viszonyokra, mint jelezni méltóztatott: ha vagy az állana, hogy csak az birjon jogosultsággal, a ki nemes; vagy pedig állana az, hogy a ki nemes származású, ha mesterember is, ezen modern fogalmak szerint nem lehet szavazó, hanem középkori eszmék szerint. A mi magát a kérdést illeti, én ezen kérdés elintézésénél a fősúlyt két dologra fektetem. Az egyik az, hogy most már vettessék vége annak, hogy in. infinitum mehessen a privilégium alapján való szavazás. Ennek a törvényjavaslat 2. §-a is megfelel ; de nem felel meg a második tekintetnek, melyhez ragaszkodom, s ez az, hogy igazságos-e ? Ennek nem felel meg, mert ezen törvényjavaslat temérdek igazságtalanságot szentesit, ugy, a mint fogalmazva van. Az első, a miért ezt teszi, onnét ered: mert méltóztatik tudni, hogy a törvényhatóságok nem egyformán magyarázták az 1848-ki törvényt. Néhol beírták csak azt, ki már 1848-ban beíratott másutt beírták mindazt, ki az összeíráskor 20 éves volt. Már ennélfogva és ez alapon tehát nem tartanám igazságosnak, hogy egyik törvényhatóságban csak az legyen jogosalt, ki 1848-ban szavazott, a másikban mindaz, a ki 1872-ben már 20-ik életévét betöltötte. De növelte ezen igazságtalanságot és az abból származható méltó elkeseredést örökitheti azon körülmény, hogy van törvénjmatóság olyan is, a hol egyik kerületben csak az 1848-ban már szavazattal birok írattak össze, a másikban pedig, annak tőszomszédságában mindazok, kik 1872-ben 20 évesek voltak. És ha a szakasz ugy, a mint van, elfogadtatik: mi lesz az eredmény ? Az, hogy mindazok, kik összeirattak az egyik magyarázat szerint, az egyik helyen bennmaradnak ; a másik helyen nem íratván össze, — pedig a helyzet tökéletesen egyforma — és nem is saját hibájuk miatt nem Íratván össze, hanem pártszempontból kireklamáltatván, igen sokszor az igazság rovására. Hozzájárul éhez mindaz, a mi itt-ott pártszempontból történt, jogosulatlanok bevételével és jogosultaknak kihagyásával. Én pedig, hogy törvényben igazságtalanságot örökítsek meg : egyátalán nem akarom és óhajtom. A magyarázatok jogosultsága fölött pedig, azt gondolom, nincs miért vitázni; mert a törvényhozás már több izben nyilatkozván, ugy az egyik, mint a másik magyarázatot elfogadta. De lehetett is hivatkozni mindenik mellett; a mellett, hogy csak az 1848-ig beirottak, jogosultak: lehetett hivatkozni az 1848-ban kitűzött szabadelvű irányra; a mellett, hogy azok, kik 20 évesek, írattak be eddig: lehetett hivatkozni azon körülményre, hogy ugy látszik, 1848-ban is a törvény már ugy magyarázíatott; mert az első magyarázat szerint 1848-ban csak azokat lehetett volna beirni, kik 1847-ben szavaztak: holott 1848-ban mindazok szavaztak, kik 20 év őket betöltötték.