Képviselőházi napló, 1872. XI. kötet • 1874. junius 20–julius 10.

Ülésnapok - 1872-254

2»i. ot>zugoi ülés juiiius 22. 1874. 29 kitűzött jelentésére nézve az orthodox felekezet egy folyamodványt nyújtott be szombaton, mely a tisztelt ház által a kérvényi bizottsághoz utasíttatott, méltóztassék ezen jelentés tárgyalását addig, a mig a kérvényi bizottság e tekintetben véleményét be nem adja: a napirendről letenni. (Általános helyeslés.) Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi minister: Tiszteit ház! Nem vagyok ugyan barátja az elhalasztásoknak, főkép ha nevezetes kérdésekről van szó. Ily kérdéseken egyszer keresztül kell menni. De nem akarok oly színben föltűnni, mintha én e fontos ügyben rokonvagy ellenszenv által vezéreltetném magamat/ és nem akarnék méltánytalan lenni az orthodox hitközségek irányában. Ennélfogva csatlakozom Zsedényi Ede indítványához. (Általános helyeslés.) Elnök i így tehát e jelentés a mai napirendről letétetik. Bittó István ministerelnök: Tisztelt ház! (Halljuk!) A szombati ülésben Tisza Kálmán tisztelt képviselő ur a következő interpellatiót intézte hozzám: „Tekintve, hogy a közös ministerium kebelében előforduló minden változás és a változásnak módja Magyarországot alkotmányos szempontból is legnagyobb mértékben érdekli; tekintve, hogy az ily változások folytán az egy vagy más tekintetben beállható irányváltoztatások egyenesen ugyan a közös ügyek, de közvetve az egyéb államügyek szempontjából is igen nagy hatással lehetnek Magyarország sorsára és helyzetére; tekintve, hogy a fönálló törvények értelmében mindezen változások, s azok lehető következménye iránt a képviselőház rendesen csak a magyar ministerium és pedig első sorban a ministerelnök utján nyerhet hivatalos fölvilágosítást és ezen az utón szerezhetnének az ügyekre befolyást; — tekintve végre, hogy a közös hadügynűnister személyére nézve beállott változás, mely a közös költségvetés alig lefolyt tárgyalása után sejthető sem volt, mindenkit méltán meglepett, azon körülmény pedig, hogy a közös hadügyminister kinevezési okmányának német szövegében birodalmi Reichs-hadügyministernek ismertetik s mind a legujabbnak elbocsátása, mind az uj "hadügyministernek kinevezése, ministeri ellenjegyzés nélkül történt, méltó megütközést és aggodalmat szült, kérdem az igen tisztelt ministerelnök úrtól: 1. Birt-e előleges tudomással a közös hadügyminister személyére történt változásról vagy nem? 2. Akár egyik, akár másik esetben, bir-e tudomással most már az indokokról, a melyek azt előidézték és arról hogy szándékoznak-e ezek folytán a közös hadsereg rendszerében valamely változást hozni be, és ha igen, minőt? 3. Helyesli-e, hogy a kinevezett közös hadügyminister a német szövegű kinevezési okmányban birodalmi hadügyministernek neveztetik, s hogy mind az elbocsátási mind a kinevezési okmány ministeri ellenjegyzés nélkül jelent meg? 4. Ha helyesli ezeket: minő alapon helyesli; ha nem helyesli: megtette-e, vagy szándékozik-e megtenni a hivatalából foíyólag jogában és kötelességében álló lépéseket azon czélból, hogy jövőre a czim a német szövegben is a törvénynek és a helyzetnek megfelelőleg használtassák, a kinevezések pedig a parlamenti alkotmánynak követelményéhez képest ministeri ellenjegyzés mellett tétessék. A t. képviselő ur interpellatiójának első kérdésére és második kérdésének első részére, a hol a személyváltozás tenyéré és annak indokaira vonatkozólag kivan tőlem fölvilágosítást: a tisztelt képviselő urnák egyszerűen csak azt válaszolhatom, hogy miután a fönálló törvények értelmében a ministerek kinevezése a koronának föltétlen joga, én semmi oly fejtegetésekbe, melyek ezen királyi jognak az alkotmányos fogalomból eredő ellenjegyzés kellékén kivül más valami föltételhez kötését kívánnák, nem bocsátkozhatom, és ennél fogva a legfelsőbb elhatározásnak indokát illetőleg sem adhatok a tisztelt képviselő urnák más választ, mint azt, mely a legfelsőbb kéziratok egyikében föltalálható, hol az mondatik, hogy Kuhn báró saját kérelme folytán mentetett föl állásából, és ennek folytán neveztetett ki Koller hadügyministernek. Ez lévén azon egyedüli álláspont, a melyet a fönálló törvények alapján elfoglalhatok, én akkor, midőn a legfelsőbb kéziratok kihirdetés végett hozzám megérkeztek, és azokban az ellenjegyzés hiányát észrevettem: kötelességemhez képest azonnal intéztem a közös külügyminister úrhoz egy figyelmeztető kérdést, és ezen figyelmeztető kérdésre azt nyertem válaszul, hogy azon legfelsőbb kézirat, mely a közös külügyministerhez június 14-éről intéztetvén, ugy Kuhn báró fölmentetését, valamint Koller báró kineveztetését magában foglalta és mely alkotmányos szempontból azért tekintethetik egyedül mérvadónak, mert a másik két kézirat, melyekben a közös ministerium hatáskörén kivül eső katonai kitüntetések foglaltatnak, csakis a katonai rendeletek tára számára voltak szánva: a közös külügyministernek, Andrássy grófnak ellenjegyzésével el voltak látva és csupán csak azon körülmény folytán nem közöltetett egyidejűleg a másik két kézirattal, minthogy feledékenységből elmulasztatott annak a hivatalos laphoz való beküldése. Egyidejűleg arról is tudósított a közös külügyminister, hogy már megtette az intézkedéseket annak a monarchia mindkét fele hivatalos lapjában leendő közzététele iránt. A dolgok ezen állásából, miután az ellenjegyzett kéziratnak utólagos közlése által az alkotmá-