Képviselőházi napló, 1872. XI. kötet • 1874. junius 20–julius 10.

Ülésnapok - 1872-266

«-»1 iá íűii. országos ülé Egyébiránt, tisztelt ház, nagyon csodálkozom, hogy épen ezen napokban az igen tisztelt képviselő tirak szavaikat jobban nem mérlegelik. Nézzék önök, mi történik a pyrénei bérczeken tul azon szerencsétlen Spanyolországban. Nem hozták-e be ott az átalános szavazati jogot? és vajon az átalános szavazati jog behozatala megszüntette-e Spanyolország belviszályait; megszüntette-e azon beteges állapotot? vajon véget vetett-e a palota- és kormány-forradalmaknak? Előbbre vitte-e a népet erkölcsileg, szellemileg, anyagilag ? Nem! Uraim! Épen akkor, midőn önök axiómákkal declamálnak a szavazati jogról : abban a perczben vivja ki legfényesebb győzelmét a középkor egyik sötét ábrándjának lovagja: Don Carlos. (Élénk tetszés.) Egyébiránt önök beszélnek a csalhatatlanság hangján az átalános szavazati jogról. Beszélnek róla, ha nem is ugy, mint a római pápa; de legalább ugy, mint egy hindu brahmin. (Élénk derültség.) De hát tanuljanak, uraim, önök is, a mint én is mindig örömest tanulok; tanuljunk mindnyájan az iiulus brahminoktól. Mit mondanak ők? Azt mondják: — és igazuk van nagyon, — hogy Brahma a Teremtő, a teremtés könyvét, a világesemények könyvét nyitva hagyta, hogy okuljanak rajta a későbbi nemzedékek egész a világ végezetéig. Ámde önök, uraim, azt hiszik, hogy e könyv he lön pecsételve már azon pillanatban, midőn a múlt században a tömeg a Bastille-t ledöntötte. Én azonban azt hiszem, uraim, hogy ha önök nem akarják lezárni a történelem sorozatát; hanem ha vissza akarnak pillantani korunk legújabb eseményeinek fejlődésére, — mert az átalános szavazati jog behozatala a múlt század végétől datálódik csak, — erre nézve, csak azóta nyilt meg a világtörténelem könyve, mint az empíriái okulás alapja; sőt csak a legutolsó 4—5 évtizedben látjuk ezen experimentumok hatását. Igen, uraim! ezen eseményekre hivatkoztam én, és nagyon sajnálom, hogy positiv érveim ellenében positiv érvelésekkel nem léptek föl. Most csak arra kérem önöket, hogy szeressük a íií-izat. az emberiséget, jobban, mint a mennyire szeretjük azon — nem tagadom — jóhiszemű kortes-eszközöket, a melyekkel azt hiszszük, hogy a tájékozatlan tömegnél hódithatunk. Ajánlom elfogadás végett határozati javaslatomat. (Élénk tetszés és taps.) Simonyi Ernő : Néhány szót vagyok kénytelen mondani, szavaimnak oly módoni félremagyarázása miatt, a mint az megtörtént. Megvallom, nem tudom, hogy jutottam szavaimnak ily módoni félremagyarázásához; hivatkozom a tisztelt házra, hogy én sem brahminokról, sem csalhatatságról nem szólottam. Julius 7. 1874. Elnök: Be lévén zárva az átalános vita, következek a szavazás. Föl fognak olvastatni a határozati javaslatok, melyek a szőnyegen forgó tör*vényjavaslat ellenébe beadattak. Tisztelt ház! Első sorban a házszabályok értelmében a törvényjavaslatot illetőleg az arra vo«natkozó határozati javaslatokat fogom szavazás alá bocsátani, később fog következni a központi bizottság által benyújtott határozati javaslat és az arra vonatkozó módosítások, legvégül következik Sehwarz képviselő ur által beadott határozati javaslat. A kérdés az : elfogadja-e a tisztelt ház az 1848-ki V-ik és erdélyi 1848-ki II. törvényczikk módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául? igen, vagy nem? (Fölkiáltások: Igen! Nem!) Húsz tagja a képviselőháznak névszerinti szavazást kér. (Fölkiáltások: Sálijuk a neveket!) Beöthy Algernon jegyző: Névszerinti szavazást kérnek következő képviselők: Helfy Ignácz, Maradász József. Csanády Sándor, Sréter Lajos, Vályi János, Simonyi Ernő, Körmendy Sándor, Almásy Sándor stb. Elnök (kihúzza a betűt.) „Zs'\ Öt perezre fölfüggesztem az ülést. (Szünet •után.) Elnök: Méltóztassanak helyeiket elfoglalni. Először a kérdés fog még egyszer fölolvastatni. Mihályi Péter jegyző (ujabban fölolvassa a kérdést.) Elnök l Az igen-nel szavazók neveit jegyzi Wächter Frigyes; a nemmel szavazók neveit Huszár Imre; a távollévőket pedig Mihályi Péter jegyző. Beöthy Algernon jegyző (olvassa a névsort.) Igen-nel szavaztak: Zámory Kálmán, Zeyk Károly, Zichy Antal, Zichy Imre gr., Zichy József gr., Zichy Manó gr., Zmeskál Mihály, Zsitvay József, Apponyi Albert gróf, Bakcsy Ferencz, Baranyi Ágoston, Barcsay Ákos, Bánffy György gr., Be* liczey Rudolf, Benedikty Albert, Beniczky Ödön, Beöthy Algernon, Beöthy Lajos, Berényi Ferencz gróf, Bésán Mihály, Bittó István, Bittó Kálmán, Bocsánszky Adolf, Boér Antal, Bogyó Sándor, Bömches Gyula, Brennerberg Mór, Bujanovich Sándor, Buzinkay Pál, Boltizár József, Csáky Gyula gróf, Csáky Tivadar gróf, Cseh Károly, Csemeghy Károly, Csengery Antal, Csernátony Lajos, Cséry Lajos, Csillagh László, Csiky István, Czobel Albert, Dálnoky Barna, Dániel Béla, Dániel Ernő, Degenfeld Lajos gr., Divald Adolf, Domahidy Ferencz, Domahidy István, Dulovics Ernő, Eöry Jenő, Éber Nándor, Eder Ferencz, Érkövy Adolf, Falk Miksa, Farkas