Képviselőházi napló, 1872. XI. kötet • 1874. junius 20–julius 10.

Ülésnapok - 1872-266

36'J. országos ülés Julius 7. 1874. 315 számára oly előjogot követeim, raeíy ellenkezik azon jogegyenlősége elvvel, melynek különben ö maga is annyit köszön, s igy, ha átalában ma a választási törvényhez hozzányúlunk : én legalább részemről lehetetlenségnek tartom, hogy ily nagy igazságta­lanság továbbra is érvényben maradjon. (Helyeslés bal felől.) Ha nincs is megnevezve a román és magyar, de hogy itt a románokról és a magyarokról van szó: azt hiszem, az világos. {Nagy zaj; ellenmondás a balközépen. Szavazzunk ! jobb felől.) Tehát igaz­ságtalannak mondta a tisztelt képviselő ur az ottani kerületi beosztást, igazságtalannak mondta a censust. Miért igazságtalan ? Azért, mert jogsérelmet követ el valakin. Kik voltak azok, a kiken a jogsérelem elkövettetett ? A románok. (Ellenmondások a bal­közép felől. Különbség nélküli) Kérem, a tényeket megtagadni nem lehet ; Mában méltóztatnak közbe szólani, mert azért, hogy vannak köztök magyarok is: olyan aránytalanul nagyobb számmal vannak a kifosztottak között a románok, hogy azt kétségbevonni nem lehet: a po­íiori fit denominatio. (Zaj a balközépen.) Kitetszik tehát ebből, hogy Debreczen város képviselőjének álláspontja épen a fönforgó kérdés­ben tökéletesen azonos volt azon állásponttal, me­lyet én jelenleg e tekintetben elfoglalok. (Nem áll! a balközépről.) Hanem azért talán azt fogja mon­dani a tisztelt képviselő ur, és azok, — a kik mellette oly hangosan nyilatkoznak, hogy: akkor volt. És én megvallom, ezen szó, hogy „akkor volt" (Senki sem •mondta! fölkiáltások a balközépről.) nagy jelentősség­gel bir, mert habár a dolgok, a viszonyok tökéle­tesen azok, a mik akkor voltak: a személyi viszo­nyokban kétségtelenül azóta igen nagy változások történtek. Hanem már most bátor leszek arra is mutatni, hogy ha ugyanazonos volt a tisztelt képviselő urnák akkori álláspontja az enyémmel : ugyanazonos-e most is. Azt hiszem, a tisztelt képviselő ur valamint pár­tolja átalánosságban a beterjesztett törvényjavasla­tot, pártolja azon határozati javaslatot is, mely az erdélyi kerületek kiigazítására vonatkozik. Mi fog­laltatik ezen határozati javaslatban ? Az, hogy iga­zíttassanak ki a kerületek, főleg az erdélyi részek­ben ; tehát a tisztelt képviselő ur most is elismeri, hogy az ottani, az erdélyi kerületi beosztás igazságtalan, helytelen ; és bár azt fogja mondani és azt fogják ismételni, hogy nem a románok kedvéért, nem a románok szép szemeiért teszi: mégis kétségtelen, hogy a dolognak az lesz eredménye, hogy ha tisztelt képviselő urnák hozzájárulásával is keresztülme­gyen ezen határozati javaslat, és ha annak követ­keztében sok igazságtalanság meg fog szüntettetni, hogy a tisztelt képviselő urnák fogják köszönni román polgártársaink, hogy egynéhány román képviselővel valószínűleg több fog bejönni az ország házába. E szerint tehát ugyanazon állásponton állunk ezen kérdésre nézve most is. Hogy történhetett tehát mégis, hogy csupán és egyedül azon inci­densből, azon öt szóból, melyhez hasonlón nem öt szóban, de igen bőven kifejtettem a múlt ország­gyűlés alkalmával, midőn a választási törvény tár­gyaltatott, hasonló nézetemet, hogy ezért most oly éles megtámadást intézzen ellenem ? Én nem aka­rom a tisztelt képviselő urat arról gyanúsítani, hogy ő például az Erdélyre vonatkozó határozati javaslatot csak azért pártolja, mert ugy sem lesz belőle semmi, tehát marad az eddigi; de ha ezt nem akarom föltenni: akkor nem tulaj donithatom az ő ezen in­cidensből ellenem és ezen párt ellen intézett táma­dását egyébnek, mint annak, hogy a tisztelt képviselő urnák minden áron alkalom kellett arra, és nem találván helyes alkalmat, üstökénél fogva hurczolta elő ezen teljességgel nem ide való alkalmat. (Zaj a balközepén.) hogy engem s ezen pártot azzal gyanúsíthasson, hogy mi a nemzetiségi agitátorok­kal czimborálunk. (Zaj.) A mi az ő ellenem inté­zett támadásának modorát illeti : a tisztelt kép­viselő ur arról beszélt, hogy én magyar szüle­tésű, hogy én magyar ember vagyok, hogy pár­tomnak ilyen-olyan tagja vagyok. Mindezen ma­gán-dolgokhoz a tisztelt képviselő urnák semmi köze; én vele szemben állok, mint képviselő képvi­selővel ; méltóztassék megczáfolni érveimet; de az, hogy ő anathemákat sújtson képviselőtársainak fejére, hogy ő meg akarjon itt valakit mint bűnöst bélye­gezni, hogy eíele silány személyeskedésekkel, go­rombáskodásokkal (Nagy zaj. Hát ez nem szemé­lyeskedés \ ?) akarja a dolgot elütni: ez csak azt bizonyítja, hogy a tisztelt képviselő urnák vagy nincs fogalma arról, mit hoz magával a parlamen­talis illem ; (Zúgás bal felől. Fölkiáltások: Látjuk, hogy ő tudja!) vagy ha van fogalma: akkor azt bizonyítja, hogy a tisztelt képviselő ur kiváltságot praetendál magának arra, hogy magát a házban a parlamenti illem szabályain tultegye. (Mozgás. Ugy van! a szélső bal oldalon. Fölkiáltások a balközépen! Hát ez illem ? !) Megengedem, hogy a tisztelt képviselő urnák nem mindennapi igényei vannak arra, hogy magá­nak még ilyen kiváltságot is szerezzen, a mi eddig, ugy látszik, a tisztelt túloldal részéről minden ellen­mondás nélkül fogadtatik: miután múltkori magavi­seletét a tisztelt képviselő urnák a tisztelt túloldal nemcsak hogy megróni nem, de még helyesléssel is méltóztatott fogadni. Nem mindennapi érdemei vannak a tisztelt képviselő urnák a jobb oldal irá­nyában; nem akarok azokra kiterjeszkedni, melyeket itt Helfy képviselőtársam igen találóan fölemiitett; I csak arról akarok szólani, mit a jelen választási 40*

Next

/
Thumbnails
Contents