Képviselőházi napló, 1872. XI. kötet • 1874. junius 20–julius 10.

Ülésnapok - 1872-266

£66. országos ülés Julius 7. 1ÜT4. BO? azon határozati javaslatokra fogok reflecíálni, melyek némely képviselő urak által beadattak, és gondolom, hosy ez elég lesz, mert ezen határozati javaslatok­ban pontosul az eilen-véleményüek akarata össze. Mocsáry és Irányi tisztelt képviselő urak ha­tározati javaslatai megegyeznek abban, hogy mind­kettő az átalános szavazat behozatalát és a titkos szavazás elfogadását sürgeti. Én az átalános szava­zati jog elvét nem fogadom el azért, mert nézetem szerint a politikai jogok ily kiterjesztése ezélszeriíen és haszonnal csak oly államokban alkalmazható, melyek az anyagi jóllét és társadalmi műveltségnek igen magas fokán állanak, és azért, bármennyire is tiltakoznak az ellen Simonyi Ernő és Helfy tisztelt képviselőtársaim: én mégis ki merem mondani, hogy Magyarország ma még sem az anyagi jólét, sem a politikai fejlettség, és érettség azon fokán nem áll, hogy ez átalános szavazati jogot jelenleg megbír­hatná. Nézetem szerint ez a legnyomósabb érv az átalános szavazati jog ellen. Az átalános szavazati jog hivei és barátai sokszor hivatkoznak Amerikára, fölfogásom szerint azonban hibásan ; mert az amerikai és a magyar­országi viszonyok közt párhuzamot vonni lehetetlen. Az amerikai társadalom gyermekkorát nem élte soha; mikor az amerikai egyesült-államok megala­kultak: az első perczben már a nagykorúság teljes mérvével mutatták be magokat a világnak. (Egy hang a szélső bal oldalon: Nem áll!) De igenis áll! Ezt Tocqueville is mondja, ez pedig ismeri ugy az amerikai viszonyokat, mint a tisztelt képviselő urak. (Egy hang a szélső bal oldalon: Hibásan mondja.) Azon körülmények, melyek ott az átalános szavazatot lehetővé teszik, és azon okok, melyek annak előnyeit ott megmagyarázzák: nálunk Ma­gyarországon föl nem találhatók, és azon előnyöket és okokat e hazában nekem senki fölmutatni nem képes. Ha az európai államok példáit vizsgáljuk, tisztelt ház, azon tapasztalásra jutunk, hogy Euró­pában a legtöbb esetben, a hol az átalános szava­zati jog alkalmaztatott: az rendesen a szélsőségek uralmát mozdította elő, és épen azért bátor vagyok figyelmeztetni a szélső padokon ülő tisztelt képviselő urakat ezen körülményre és arra, hogy Magyar­országon rajtok kivül a szélsőségeknek még más árnyalatai is léteznek és ennek következtében kérem a tiszteit képviselő urakat : ne méltóztassanak a haladásnak ezen sikamlós lejtőjére lépni és ha szeretik hazájokat — pedig tudom, hogy szeretik, — akkor ne tegyék ez országot, egy bizonytalan jövő esélyeinek, ne tegyék Magyarországot experimentumok országává. A titkos szavazást nem fogadhatom el azért, mert bármennyire is gondolkoztam fölötte, nem tudom föltalálni annak azon előnyeit, melyeket némely képviselő urak arról állítanak: nevezetesen, hogy az a választási visszaéléseknek, megvesztegetéseknek gyö­keresen elejét vegye; míg ellenkezőleg annak té­vesztett alakban és irányban való alkalmazása ha­talmas eszköz a polgárok erkölcseinek megrontására, már pedig tisztelt képviselő urak: nincs e világon olyan politikai czél, mely az erkölcsök megrontá­sának eszközeit szentesítené. Schwarz Gyula képviselő ur határozati javas­latot adott be, melyben egy honosítási törvény be­hozatalát ajánlja. Irányi Dániel képviselő ur határo­zati javaslatának egyik részében szintén e nézethez csatlakozik. Nekem a honosítási törvény behozata ellen semmi észrevételem nincs. Elvben szívesen hozzájárulok; van azonban azon időre nézve észre­vételem, melyet tisztelt barátom Schwarz képviselő ur javaslatba hozott és ezen észrevételem az, hogy én alig képzelem, miszerint a belügyminister a Schwarz Gyula képviselő ur által kívánt időben ily törvényjavaslat beterjesztésére képes legyen. De ha ez megtörténhetnék is : alig hiszem, hogy a tisztelt háznak lenne azon pbysikai ideje, hogy a beter­jesztett törvényjavaslatból a névjegyzék összeállí­tásáig törvényt alkothasson. És én azért, mert a névjegyzék összeállítását és a választási törvény sorsát nem akarom a honosítási törvény sorsával összefűzni: azért nem fogadom el Schwarz Gyula képviselő ur határozati javaslatát. Tarnóczy képviselő ur beterjesztett határozati javaslatában egészen más elveken indul el, mint a melyeket a központi bizottság elfogadott, magáévá tett. Ezen elvi alap közt a különbség oly nagy, hogy ha én a tisztelt képviselő ur határozati javaslatában foglalt elvek birálatába bocsátkoznám: akkor igen hosszú ideig volnék kénytelen a tisztelt ház figyel­mét kikérni. Ezt tenni nem akarva: azért csak egyszerűen a tisztelt képviselő ur határozati javas­latát mellőzni kérem. Hátra volna még azon módositvány, melyet Polit képviselő ur a központi bizottság által beter­jesztett határozati javaslatra vonatkozólag beadott. Én azt gondolom, tisztelt ház, hogy akkor, midőn a központi bizottság határozati javaslatában az ország vidékeiről beszél: akkor ezen kifejezésben azon vidékek is bennfoglaltatnak, melyekre nézve Polit tisztelt képviselő ur módosítást hozott javas­latba. Én ezen módosítást már csak azért sem fo­gadhatnám el : mert annak elfogadása által a ház oly praecedenst alkotna, a melynek alapján minden képviselő a maga vidéke, kerülete érdekében jogo­san kívánhatná egy hasonló módosítás fölvételét. Ez pedig oda vezetne, hogy a határozati javaslat kivetkőztetnék határozati javaslati jellegéből, és e kérdésnek rögtönzött és az egyes képviselők kivá­j nalmához képest való megoldását foglalná magában. 39*

Next

/
Thumbnails
Contents