Képviselőházi napló, 1872. XI. kötet • 1874. junius 20–julius 10.
Ülésnapok - 1872-263
263. országos ülés Julius 4. 1874. 247 Jannak nyilváníttatván, rendeltetésének czéljai, köztük első helyen egy rabbi-képezde fölállítása szabatosan meg lettek állapítva. Döntő bizonylat e tekintetben az a cselekvény is, miszerint ő felsége a magyar vallás- és közoktatásügyi minister legalázatosabb előterjesztésére 1869-ben január hó 22-én rendelkezni méltóztatott, hogy az erdélyi zsidóság is, holott az ezen alaphoz mivel sem járult: annak jótéteményeiben rendeltetésének értelmében részesittessék. Ezt pedig nem az absolut uralkodó, hanem a koronás alkotmányos király rendelte. Ha azonban e tekintetben, ámbár minden jogos ok nélkül, mégis támadna kérdés: eloszlik ez iránt is minden kétely a legutolsó 1873. évi május hó 6-án kelt legfelsőbb határozvány által, mely szóröl-szóra igy hangzik: ..Vallás- és közoktatásügyi magyar ministerem előterjesztésére megengedem, hogy az 1856. évi márczius hó 29-én és 1869. évi június hó 14-én kelt elhatározásaimhoz képest Budapesten egy izraelita rabbi képző-intézet az izraelita alap költségén n tett javaslat értelmében fölállittassék." Ilykép alapról rendelkezni senki másnak, mint csak magának az alapitónak állhat jogában. Ezen alap vagy alapítvány jogi természete fölött tehát nem lehet még csak a biróság sem hivatva határozni és dönteni. El van ez már döntve, el van határozva, még pedig a legilletékesebb, az állam törvényeinek legmegfelelőbb módon. Majestas Sacratissima— mondja az 1791. évi XXIII. törvényezikk — fundationes cujuscunque nominis ad mentem fundatorum administrari faciet. Ez tehát tulajdonképen nem is törvényhozási, vagy országgyűlési ügy. Már még csak néhány szót a képviselőház 1870-ben márczius 18-án kelt határozatára és azon értelmezésre vonatkozólag, melyet az orthodox párt kérvénye e határozatnak ad, mire tudvalévőleg a hitőr (Schomre ííadath) nevű izraelita magán egylet egy beadványa szolgáltatott alkalmat. Ha a ház ezen 100 forintot fizető, és ép azért kiváló előjoggal fölruházott alapító, két forintot fizető, sokkal kevesebb joggal élő, támogató, és azonkivül még tiszteletbeli tagokból álló vallási magánegylet szervezetét, annak alapszabályait, és működésének czéljait közelebbről ismerij: talán más határozatot, vagy legalább más indokolással hozott volna. De ez már megtörtént dolog. A vallás- és lelkiismeretszabadság elvéből kiindulva, a képviselőház akkor határozta, hogy addig is, mig a törvényhozás tüzetesebben intézkedik: az izraelita congressus szabványainak végrehajtása ne eszközöltessék hatósági közbenjárás vagy segély által, miután kinek-kinek szabadságban kell hogy álljon, e szabványokat el- vagy el nem fogadni. (Helyeslés.) Többet határozni a báz nem akart; de azt nem is tehette. Helytelen tehát azt vélni, mintha ezen határozat által az orthodox pártnak, mint külön hitfelekezetnek, elismerése államjogi értelemben ki volna mondva. Ahoz alakszerű országos törvény kívántatik, Annál különösebb, ha az előttünk fekvő kérvény azt akarja állítani, miszerint e határozatból eléggé kitűnnék, „hogy a vallás-szabadság az orthodox zsidóságra nézve mintegy előlegezve (escomptirt) lett, midőn tudva van, hogy a teljes jogegyenlőségnek és viszonyosságnak az 1848. évi XX. törvényczikkben kimondott elve, mely egyébiránt csakis a törvényesen bevett hitfelekezetekre vonatkozik, még maiglan sincs a törvényhozás utján szabályozva és kereszttilvive. A mivel pedig a törvényhozás a bevett egyházaknak is még mindig tartozik: azt egy kérvényező hitpártnak,— legyen az tetszése szerint vagy orthodox, vagy szabad szellemű, — egyszerű határozat által mintegy előlegezni lehetetlen. Azt bizony az akkori képviselőház nem akarta, nem akarhatja a mostani sem. Ismétlem, a rabbi-képezde fölállítása az arra első helyen szentelt alap alapítójának már több ízben határozottan kijelentett akarata; oly akarat, mely által nemcsak a művelődési haladásra hajlandó zsidóság, hanem az országnak már régóta nyilvánult kívánsága is valahára teljesitendik. Midőn más cultur-államokban a lelkészek és hitíanitók képzettségére nézve a tanulmányi követelések mindinkább fokozódnak, tőlök az érettségi vizsga letételén kívül még az egyetem meglátogatása is kívántatik : Magyarország képviselőháza tudni fogja, mily magaslati! helyet foglaljon el az előtörekvő fölvilágosodás és a réginél maradás közt versenyző pártokkal szemközt, (Élénk helyeslés. Mozgás.) Elnök: A vasúti és pénzügyi bizottságok részéről fog azok előadója jelentést tenni. Széll Kálmán előadó : Engedje meg a tiszteit ház, hogy a vasúti és pénzügyi bizottságok részéről három jelentést terjeszthessek be, mielőtt az ülés berekesztetnék, a. melyekre nézve a tisztelt ház a bizottságokat utasitotta, hogy az ezekre vonatkozó jelentéseiket sürgősen terjeszszék be. Ezen három javaslatra nézve tehát a két bizottság nevében van szerencsém az együttes jelentést beterjeszteni, és pedig először: a bizottságoknak jelentését a Romániával kötött egyezmény beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyában; másodszor: a temesvár-orsovai vasút engedély-okmányának beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyában; és harmadszor: a két egyesült bizottság jelentését a