Képviselőházi napló, 1872. XI. kötet • 1874. junius 20–julius 10.
Ülésnapok - 1872-263
2G3. orszásos ül 2-ig kivánja tartatni: részemről tökéletes ellenpróbának tartom azt, midőn másodsorban azokat hívtam tol fölállásra, a kik azt kívánják, hogy 9-től 2-ig tartson az ülés. (Helyeslés johh felöl. Ellenmondás bal felől.) Csiky Sándor t A házszabályok értelmében minden indítványnak írásban kell beadatni, ha pedig nincs írásban beadva, csak egyes embernek a szava, ha a ház többsége magáévá nem teszi, a szavazásnak alapját nem képezheti. E tekintetből kérte Simonyi tisztelt képviselőtársam azt, hogy az indítvány egyes ember által lévén megtéve, adassék be írásban. (Zaj.) A ház azonban nem járult hozzá. Méltóztassék tehát azt kitűzni kérdésül, hogy a kik nem akarják meghosszabbítani az ülést, hanem megakarják hagyni, a mint előbb volt, azok álljanak föl. (Zaj. Szavaztunk már! Haladjunk \) Elnök: Csiky képviselő ur a kérdés föltevése előtt kívánhatta volna talán, hogy az indítvány írásban beadassék. Én azonban ugy tudom, hogy az eddigi gyakorlat szerint a hasonló tárgyú indítványok nem írásban, hanem szóval tétettek. (Ügy vanl) Huszár Imre: Csak arra akartain emlékeztetni a tisztelt képviselő urat, hogy hasonló esetben az ülések más órára való elhelyezésének, vagy az ülés meghosszabbításának kérdését sohasem írásban beadott indítvány alapján döntötte el a ház. Egyébiránt a tisztelt elnök ur föltette a kérdést, a szavazás megtörtént s a határozat kimondatott: a tárgy fölött többet vitázni nem lehet. (Fölkiáltások: a napirendre \) Deáky Lajos: Miután az elnök nr maga elismerte, hogy két különböző indítvány tétetett. (Zaj miatt a szónokot nem lehet hallani.) az elsőnek föltétele után, ellenpróba követeltetvén, nem az el nem fogadásra szavazó képviselőket hívta föl szavazásra, hanem a második indítvány fölött szavaztatván : ezt ellenpróbának elismerni, s az első indítványt elfogadandónak tekinteni képtelenség. Elnök % A végzési márkimondottan, s ennélfogva bocsásson meg a szónok ur ; de nem adhatom meg neki a szót. (Zajos helyeslés jobb felől.) Következik a napirend, vagyis a 48-diki sorjegyzékben foglalt kérvények tárgyalása, Molnár Antal előadó: Van szerencsm a kérvényi bizottság által tárgyalt, s XLYIII. sorj egykékbe foglalt kérvényekre vonakozó jelentést előterjeszteni. (Olvassa a kérvényi bizottság véleményét m 1. bezárólag 31. sorszámú kérvények tárgyában, mely változatlanul elfogadtatik.) Elnök: Elfogadja-e a tisztelt ház a kérvényi bizottság véleményét? (Elfogadjuk^ Ennélfogva a 48-dik sorjegyzékbe 1 — 31. sorszámok alatt foglalt kérvényekre vonatkozólag a kérvényi bizottság véleménye elfogadtatik, a 32-ik sorszám alatt a magyar és erdélyországi orthodox izraeliták és Julius 4. 1874. 231 kérvénye tehát a vallás és közoktatásügyi ministernek ezen tárgyra vonatkozó jelentésével együtt a napirend folyamában fog tárgyaltatni. (Helyeslés) Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi mlnister: Tisztelt ház! Midőn május 2-án a kérvények tárgyalásánál az izraelita iskola-alap ügye a napirendre jött, — azon öntudatban, hogy én ez ügyben correcte jártam el, s hogy nincs okom bármit is eltitkolni, — magam ajánlkoztam, hogy az izraelita iskola-alapról kimerítő jelentést fogok tenni. Szavamat beváltva, volt szerencsém a jelentést a tisztelt ház elé terjeszteni. De midőn az a napirendre ki volt tűzve, uj kérvény érkezett az orthodox párt részéről, mely egyszerű czáfolata jelentésemnek; annak daczára én beleegyeztem az elhalasztásba, hogy megmutassam, miszerint én nem vezéreltetem ez ügyben sem rokonszenvek, sem ellenszenvek által, de tisztán a szigorú jog szerirt akarok eljárni. Most, midőn e jelentés tárgyalása újra a napirendre jött: bátorkodom a tisztelt házat fölkérni, hogy e jelentést tudomásul venni méltóztassék. E jelentés azonban hosszú s brochurc-szerü lévén, szükségesnek tartottam határozati javaslatot formulázni, melynek elfogadását kérem, s mely ekként szól: „A képviselőház tudomásul veszi a vallás- s közoktatási minister jelentését az izraelita iskolai alapról, mely szerint ezen alap fölosztatlan maradván, jövedelmeiből a közösen használt tanitó-képezde fön tartásán, valamint a siket-némák s a vakok intézetében az alap terhére elhelyezett izraeliták nevelési költségeinek íodözésén kivül. rabbi-seminarium állíttatik föl; a jövedelemből fönmaradó összeg pedig kizárólag az orthodox hitközségek elemi iskoláinak segélyezésére fordítandó." E kérésein s illetőleg javaslatom támogatására alig leszek képes valamely uj, vagy alaposabb érvet fölhozni, a melyet a jelentés nem tartalmazna; csakis félreértések kikerülésére s hódolva a parlamenti szokásnak fogom a tisztelt ház türelmét egynéhány perezre igénybe venni. A mennyire én az európai államokat ismerem: nem tudok országot, hol az izraelita népesség egyrészt számánál, szellemi tehetségeinél, tevékenységénél és vagyonosságánál fogva, másrészt az ország közgazdasági és sajátságos társadalmi viszonyainál fogva oly nagy sulylyal s jelentősséggel birna, mint Magyarországon. S ebből önként következik, hogy az izraelita népesség műveltsége s erkölcsi állapota nem lehet közömbös sem a társadalomra, sem az államra nézve. Az izraelita népességnél pedig, mint minden régi népnél, a népfaj a vallással azonos lévén, —• e népnek erkölcsi s műveltségi állapota nagyobb mértékben van föltételezve a vallásos állapotoktól, mint más nép faj oknál. A rabbinatus tehát igen nagy befolyást gyakorol. Fölismerték azt már az
