Képviselőházi napló, 1872. XI. kötet • 1874. junius 20–julius 10.
Ülésnapok - 1872-262
262. országos ölés Julius 3. 1874. 217 madások folytán, melyeket Kecskemét városa képviselője jelzett, melyeket naponként onnan és az azon sorokkal rokonszenvező, bár egészen más irányokat követő képviselők részéről naponként tapasztalunk, tovább is folytattatnak, s ha ezekkel szemközt, törvénynyel megállapítjuk az uj eszközöket!: akkor Irányi képviselő ur hiába fogja állítani, hogy nem fél tőlök, kötelesség félni; ha pedig azt állítja, hogy végre is, hisz a törvény, mely kétértelmüleg magyarázható, hogy hisz az, a mely, mint Polit képviselő ur monda, kétélű, mely ma bizonyos izgatások ellen irányozható, holnap azonban ellenünk fordítható : erre én azt felelem, hogy a ki a kétélű kardot ki nem meri vonni, a ki nem meri magát azon fegyverrel védeni, mely rendelkezésére áll, ellenfele ellen, féltében attól, hogy kezéből kicsikarjuk, mert nem bízik abban, hogy a vágás reá vissza nem háramlik, mert nem bízik abban, hogy saját ereje azon fegyvernek megfelel : az előre is mondjon le minden védelemről, és ne is yegye kezébe; hanem adja meg magát előre a szolgaságnak. De mi, ezen párt, a kik kivonjuk, tudni fogjuk ezen fegyvert használni, használni lefelé, és ha kell, más irányban is. Ezen párt, mely azon művet megalkotá, mely jelenleg a magyar alkotmány nagy részét képezi; azon párt, mely 1867. óta az ország politikáját meggyőződése szerint helyesen correct alapon kellő eszközökkel vezeti, ha nem is mindent vittünk ki kellő mérvben : e párt nem fog félni saját müve védelmétől; s mint azt megalkotta, meg is fogja tudni azt óvni minden támadás ellen ; (Helyeslés joob felől.) nem fog félni azon fegyverek használásától, melyek a védelemre alkalmasaknak fognak mutatkozni. Ezen alapon, tisztelt liáz, azért, mert meg vagyok győződve, hogy mindazon büntető intézkedések, melyek a választási joggal való visszaélés, valamint mindazok, melyek más politikai jogokbal való visszaélés ellen e javaslatban foglalvák: helyesek ; mert meg vagyok győződve arról, hogy nagy lépést tettünk, habár csak fél lépést is, midőn az állandó névjegyzékeket és a hivatalból összeírást meghonosítjuk; mert helyeseknek tartom a censusra vonatkozó intézkedéseket, meg vagyok győződve arról, hogy ez alapon az alkotmány sánczai sem oly szűk térre összeszorítva nincsenek, hogy azon el ne férhetne őrségének minden hivatott tagja ; sem pedig oly bő térre nincsenek tágítva, hogy minden ponfjok a hívatlanok betolakodása ellen kellőleg megvédhető ne lehetne ; én, mondom, ezen alapon, ezen indokoknál fogva a törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Helyeslés.) Ha pedig az mondatik, hogy a törvény a hoszszu jövőre nem elégít ki, hogy csak a jelen pillanat igényeinek felel meg: erre, egy jelentékeny KÉPV H. NAPLÓ. 18™. XI. KÖTET. angol államférfi szavaival élve, azt felelem: örüljünk és elégedjünk meg azzal, ha oly törvényt hirunk hozni, mely a jelen viszonyokhoz alkalmas, le nem bilincselve a multak bakóival, fölös aggodalommal el nem telve a jövőnek a jövőben megoldandó kétségeire nézve. Mikor ezek előfordulandanak és kötelességünk lesz kellőleg gondoskodni : fogunk is gondoskodni. Ha a tisztelt ház azon politikát tovább is követni fogja, melyet eddig követett; ha e párt, mely a választási törvényt megalkotta, akkor majdan, midőn annak esetleg kibővítéséről, kiterjesztéséről lesz szó, és a növekvő vagyonosodás a terjedő műveltség uj és bővebb biztosítékokat nyújtanak: akkor e párt még fönáll, mindenesetre kellőleg gondoskodni képes is, kész is leend. Mindezen indokoknál fogva én a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Helyeslés és éljenzés.) Gubody Sándor l Tisztelt ház! Ha nem félek is, de tartózkodva emelem szavaimat az átalános tárgyaláshoz; azon, igen tisztelt Tisza Kálmán képviselőtársunk mély hatású és classicus beszéde után, melynek utóhangjai most is, azt hiszem nemcsak nekem, hanem az egész háznak füleiben csengnek. Én oly kicsinynek érzem magamat mellette, meggondolván főleg azt, hogy higgadt előadási modorát öreg létemre nem követhetem, Természetem és már azon oknál fogva is, mert az öreg emberben a pessimismus szokott fölemelkedni a vérmes remények fölé. De azért polgári és képviselői kötelességemnek tartom meggyőződésem szerint ezen. törvényjavaslat átaiános tárgyalása alkalmával szólni. (Halljuk! Halljuk!) Parlamentális életünk kezdete óta három országgyűlés folyama alatt egy törvényjavaslat sem terjesztetett a ház elé, mely várakozásomat annyira megcsalta volna, és a kormány tiszta szándéka iránti hitemet annyira megingatta volna: mint ezen választási törvényjavaslat. (Tetszés a szélső bal oldalon.) Nem hihettem, hogy a múlt országgyűlés végén előterjesztett választási törvényjavaslat, melynek életbeléptetését az ellenzéknek példátlan kitartó küzdéssel sikerűit megakadályozni: a jelen kormány által más takaróban hosszabbítva újra a a ház elé hozathassák. Uraim, csak gyermeknek lehet a szájából kivetett keserű pilulát ostyába betakarva még egyszer beadni; de oly embernek, kinek a feje lágya már benőtt, soha. Nem kételkedhettem, hogy azon nemzet kormánya, mely nemzet az 1848-iki törvényekben proclamált egyenlőségnek és testvériségnek köszönheti lételét, mely az egyenlőséget és testvériségért 1848-ban élet-halálharczot vívott, hogy azon kormány, melynek bölcse és prófétája 1867-ben vesztett jogainkért, föláldozott önállóságunkért azzal vigasztalt, hogy legalább tért 28
