Képviselőházi napló, 1872. XI. kötet • 1874. junius 20–julius 10.

Ülésnapok - 1872-261

3€i. országos ülés Julius 2. 1874. 201 kötelező ereje elleni izgatás". Mert Magyarországon törvény és törvény közt különbséget nem látok; mert hogy mi az alaptörvény, azt magyarázni az egyes jogtudósok, búvárok föladata; de az állam­polgár azt a törvény alapján nem mondhatja meg. Nálunk minden egyes törvény, ugy mint Angliában, egy köve a nagy históriailag fejlett mozaiknak; ná­lunk a bélyegtörvény épen ugy része az alkotmány­nak, mint az, mely az 186 7-diki kiegyezést létrehozta, vagy az, mely a törvényhatáságok szervezéséről vagy a képviseleti rendszerről szól. Tudom én, vannak jogi commentárok, a kik beszélnek sarkalatos törvények­ről; de én ilyeneket Magyarországon nem ismerek; egyik törvény olyan, mint a másik; egyetlenegy országgyűlés megváltoztathatja valamennyit, csak a külföldi Grundgesetzen azok, a melyeknek meg­változtatására nem egy országgyűlés, hanem kettő, három, vagy valami más orgánum vagy plebiscitum szükséges. Ennek következtében én constatálom, hogy jobb lett volna, hogy ha lehetett volna már 1848-ban czélszerübb alapra fektetni a törvényhozást; de ha nem lehetett, jobbnak tartom én azt, hogy legalább most igyekezzünk, legyőzve minden elfogultságot ugy a haza, mint az egyes osztályok érdekeit szem előtt tartva, lehetőleg javítani az állapotot; mint azt, hogy csak azért, mert 1848-ban azon alap az akkori körülmények között létrejött: vakon ragaszkodjunk annak egy vagy más részéhez: és jobb, ha mi egy törvényt alkotunk, mely az állandó névjegyzék be­hozatala, a vesztegetések és visszaélések büntetése által, sőt magának a curiának belevonása folytán nagy jótéteményt hozand létre; minthogy, ha megtart­juk az eddigi állapotot, a melyben a választásoknál annyi iszony volt lehetséges. Én tehát ajánlom határozati javaslatomat ma­gam és elvbarátaim nevében a tisztelt háznak, és kijelentem, hogy a törvényjavaslatot a részletes tár­gyalás alapjául elfogadom. Mihályi Péter jegyző: Solymossy Bá­lint! (Halljukl Holnapi) Elnök: Bátor vagyok a tisztelt házhoz azon kérdést intézni, hogy kivánja-e a tárgyalást foly­tatni? (Holnap! Ma!) Solymossy f tálint: Először azon ké­rést intézem a tisztelt házhoz, hogy méltóztassék a szokásos gyakorlatot és sorrendet megtartani. (Föl­Máltások : Ez a sorrend!) Most, mint tudom, jobb­oldali van följegyezve: tehát méltóztassék őt fölsző­litani; (Nincs ! Halljuk l) egyébiránt, ha parancsolni méltóztatnak: én szólok. (Halljukl Holnapi Zaj.) Polit Mihály: Tisztelt ház! Személyes kérdésben szavaim félremagyarázása folytán vagyok bátor szót kérni. {Halljuk!) Tisztelt ház! Észrevettem, hogy utolsó sza­vaim nagyon rósz benyomást tettek; nem volt szán­dékom az, a mi most abból magyaráztatik; nem volt szándékom valamit a magyar nemzet ellen mondani, mikor azt mondtam: „Philippi K-nél fogunk talál­kozni. Azt akartam mondani, hogy a szerb és ma­gyar nemzet mindenkor barátságos volt egymással századok óta, mikor ezen hazát a török ellen meg­védte. A ki Shakespeare Caesarját olvasta: tudni fogja, hogy Caesar Brutusnak hálátlanságát szemére hányta; én tehát ezzel azt akartam mondani, hogy a magyarok és szerbek között azon nagy keleti kérdés megoldásánál barátságra van szükség, és óhajtom, hogy épen azon nagy katastrophánál mint barátok találkozzanak. Ez volt szavaimnak értelme. (Halljuk Solymossyt! jobb felől.) Elnök: Az ülést holnap délelőtt 10 órakor folytatni fogjuk. (Az ülés végződik d. u. 2 órakor.) KÉPV. H. XAPLÓ 18s- XI. KÖTET. 2 ti

Next

/
Thumbnails
Contents