Képviselőházi napló, 1872. XI. kötet • 1874. junius 20–julius 10.
Ülésnapok - 1872-260
260. országos ülés Julius 1. 1874. 161 De van egy következtetés, melyet ezen átalam elősorolt, választási törvényekből saját hazánk viszonyaira vonni lehet: és ez az, hogy ha tekintjük az állető országok népességét és választóiknak számát és tekintjük a mi népességünket és a mi választó polgáraink számát: nem fogunk oly aránytalanságot észlelni, hogy ezekhez hasonlítva a választási jogot túlságosan kiterjeszteni helyes lenne. De tisztelt ház, nem is más országok példáját, hanem tisztán saját hazai viszonyainkat véve tekintetbe : nem látom szükségét annak, hogy a választói jogosultság megállapításánál tovább menjünk azon határnál, melyet az 1848 : V. és erdélyi II. törvénycikk megszabott. Széjjel tekinthetünk bátran az ország minden vidékén*és látni fogjuk, hogy nincsen a társadalomnak oly osztálya, hogy nincs a birtoknak, a vagyonnak, a foglalatosságnak oly neme, mely e politikai jog gyakorlatára kellő befolyással ne birna. Ha ez igy áll: nem látom át szükségét annak, hogy azon határon, melyet az 1848. törvény fölállított, túlterjeszkedjünk; sőt ez fölfogásom szerint veszedelmes volna, és vele épen azon czélt, melyet elérni akarunk: nem érnők el; mert lehet, hogy ezen határ átlépése által tért nyitnánk a társadalmi rend fölbontására ; másrészt alkalmat adnánk arra, hogy amaz elemek, melyek e joggal helyesen élni még nincsenek teljesen képesítve: maga ellen az alkotmányos szabadság ellen volnának fölhasználhatók. (Élénk helyeslés jobb felől.) Ez oknál fogva, tisztelt ház, a kormány azon állás pontot foglalta el e törvényjavaslat előterjesztésénél és ezt foglalja el most is, hogy az 1848-iki törvények által megállapított qualificatiot megszorítani ugyan nem akarja ; de ép oly kevéssé akar azon egy lépéssel is tulmenni. De van, tisztelt ház, még egy tekintet, mely különösen hazánk viszonyainál fogva figyelmet érdemel, és melyet nyíltan megvallani nem átallok. (Halljuk!) Nem állithatja rólunk senki, hogy a hazánkban lakó idegen ajkú nemzetiségek iránt kellő méltányossággal és előzékenységgel ne volnánk. Bizonyítja ezt az átalnnk megalkotott nemzetiségi törvény; mutatja ezt annak azóta történt alkalmazása. És inig a magam részéről helyesnek tartom, hogy az ország e tekintetben igy járt el, és kívánom, hogy a törvényhozás ezentúl is ez irányt kövesse: mégis e mellett nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy önmagunk iránt is vannak kötelességeink, melyekről megfeledkeznünk nem szabad; (Helyeslés jobb felől.) hogy vannak határok és korlátok, melyeket túllépni önmagunk, és saját nemzeti létünk ellen elkövetett Ifin volna. (Helyeslés jobb felől.) A központi bizottság átalánosságban elfogadta azon törvényjavaslatot, melyet a választási törvény KÉPV. H. NAPLÓ, 18^ XI. KÖTET. módosítására nézve a kormány benyújtott; tett abban azonban némely lényeges módosításokat, melyekre kötelességemnek tartom a tisztelt ház előtt nyilatkozni. (Halljuk] Halljuk!) Azon átalános szerkezetű módosítást, melyet a központi bizottság azon irányban tett, hogy az 1848: V. törvényezikknek érvényben maradt szakaszait ezen törvényjavaslat szövegezésébe befoglalta, helyesnek mondom, ez ellen semminemű észrevételem nincs; sőt jeleztem ezt már magam az átalam benyújtott indokolásban, s ha nem vettem föl: tettem azért, mert nem akartam ezzel a tárgyalás menetét hosszabbra nyújtani: de ha a képviselőház ezt magáévá teszi: helyesnek tartom a központi bizottságnak e részben követett eljárását. Vannak a központi bizottság szövegezésében némely intézkedések, melyekre nézve nézetemet el nem hallgathatom. Ilyen nevezetesen a volt eredeti 71. szakasz iránt ajánlatba hozott más szerkezet, mely jelenleg a 97—98. és a 99. §§-okban foglaltatik, melyekre nézve több észrevételein van. E tekintetbein nézeteimet kijelenteni föntartom magamnak a részletes tárgyalás alkalmára: ezt azonban már most is jelezni kötelességemnek tartottam. A mondottakból következik az, hogy a 6-ik fejezet czime ne változtassák meg. (Helyeslés bal felől.) Hasonló módon nem tarthatom helyesnek azon intézkedést sem, mely a 110. §-ban foglaltatik, s a mely az erdélyi városokat illetőleg a választási eljárásra nézve külön rendelkezést akar tenni. (Helyeslés bal felől.) A részletes tárgyalásnál lesz alkalmam erre is visszatérni. Van ezen két lényeges észrevételemen kívül még két csekély észrevételem s ez: az, hogy nem tartom helyesnek, sőt nem tartom gyakorlatilag kivihetőnek azon eljárást, mely a 70-ik §-ban a képviselők ajánlatára nézve hozatik a jelen szövegben javaslatba; szintén nem tartom helyesnek és nem tartom ezen törvényjavaslatba fölveendőnek azon intézkedést sem, mely a 111. §-ban foglaltatik, s mely a kerületekben teendő némely módosításokról szól, nem azért, tisztelt ház, mintha az ezen szakaszban foglalt intézkedést nem tartanám helyesnek, és nem tartanám méltányosnak. Én ezen intézkedésnek szükségét igenis átlátom; de nem akartam ezt ezen törvényjavaslatba foglalni; hanem inkább azon törvényjavaslatba, mely ugy általam már jeleztetett, mint kifejezést nyert azon határozati javaslatban, melyet az osztályok többsége elfogadott, s a melynek folytán a kormány fölhivatnék, hogy a kerületekben létező rendkívüli abnormitások iránt törvényes intézkedéseket tegyen javaslatba. Ezen intézkedést mondom, helyesebbnek tartanám egy másik törvénybe foglalni. 21
