Képviselőházi napló, 1872. XI. kötet • 1874. junius 20–julius 10.

Ülésnapok - 1872-253

8 253. országos ülés június 20. 1871. tárgyban, melynek azonban tartalmára e pillanatban nem emlékszem; de minthogy azt hiszem, tisztelt ház, hogy az által, ha ezen igen fontos ügyet min­den adatok számbavételével megbíráljuk, egyátalán semmit sem koczkáztatunk és lehetővé teszszük ma­gunknak azt, hogy igazságosan ítéljünk: én nem látok veszedelmet abban, hogy ezen ügyben ma ne határozzunk. (Helyeslés a szélső lát felől.) Én, tisztelt ház, a mind mondám, kész vagyok és el vagyok határozva igazságot adni a belügy­ministernek, ha a régi gyakorlat nem szól a szász egyetem mellett; de ellenkezőleg, ha a szász nem­zeti egyetem, és illetőleg az annak nevében fölszó­laló képviselők ki fogják mutatni azt, hogy I. Leo­poldtól fogva 1848-ig a szász nemzeti egyetem a fölterjesztési jogot háboritlanul és kétségbe nem vontán gyakorolta: akkor épen oly határozottan kijelentem, hogy mindaddig, míg ezen törvény meg nem változtatik, én a szász nemzeti egyetem fölter­jesztési jogát nem vonom kétségbe. A kérdés tehát tisztán tényi kérdés; ezt föl kell deríteni, és föl lehet deríteni. Az illető szász kép­viselők, ha tetszik, a szász nemzeti egyetem tisztjei a le­véltárból előadhatják mindazon fölterjesztéseket, melye­ket az illető kormány-közegekhez, kormányszékhez, kanczelláriához, vagy ministeriumhoz intéztek, és mind­azon leiratokat, melyek a fölterjesztésekre hozzájok ér­keztek. Ha ezen leiratokban, bármi legyen egyéb­iránt tartalmuk, a szász nemzeti egyetem fölterjesz­tési joga nem tagadtatik: akkor, véleményem szerint, ugyanazon szász nemzeti egyetem ez alkalommal is tehetett fölterjesztést; ellenkezőleg, ha ismételve kétségbe vonta az illető kormányhatóság a szász nemzeti egyetem fölterjesztési jogát politikai ügyek­ben: akkor a belügyministernek igaza van. Én tehát arra kérem a tisztelt képviselőházat: méltóztassék ezen kérdésnek bővebb tanulmányoz­hatása végett Dekány képviselőtársunR indítványát elfogadni: miután az által semminek sem praejudi­cálunk, és lehetővé teszszük azt, hogy igazságos ítélet hozassák. (Helyeslések.) Gull József: Mily álláspontot foglalok el ezen ügyben, az nyíltan és őszintén ki van fejezve épen azon határozati javaslatban, mely Dekány kép­viselőtársam indítványában foglaltatik. Föltehetni vé­lem, hogy, miután ki van osztva: a tisztelt ház min­den tagja ismeri ezen határozati javaslat tartalmát; szükségtelennek tartom tehát én is bővebben fejte­getni, hogy az a tisztelt belügyminister ur ugyanazon eljárásával foglalkozik, mely ellen Besztercze váro­sának kérvénye irányozva van, mennyiben maga az indítvány, melyet a határozati javaslat magában foglal, távol áll a kérvényben kifejezett kéréstől, azt ezélszerübb lesz akkor fejtegetni, mikor ezen hatá­rozati javaslat napirendre kerül. Ennélfogva a kér­vény lényegének fejtegetésébe én sem bocsátkozom : föntartván magamnak azon jogot, melyet a házsza­bályok minden képviselőnek biztosítanak, tudniillik, hogy a határozati javaslatot, bármint dőljön is el a mai kérdés : derekasan kifejthessem akkor, mikor a ház oly kegyes lesz azt napirendre kitűzni. Nem lévén mellőzhető azon határozati javaslat kifejtése és annak fölvétele iránti határozat: én is czélsze­rübbnek tartanám, ha elfogadtatnék Dekány Károly indítványa. Tudom ugyan, hogy magára az ügyre nézve ez által a helyzet nem lesz előnyösebb: de az eddigi tapasztalásaimnál fogva mégis ráállok én is, annyival is inkább, mert a vitát egyszerűsíti és a ház következetes marad, eddigelé is szokás lévén oly kérvények tárgyalását, melyek vagy törvény­javaslattal vagy határozati javaslattal voltak kap­csolatban: akkorra határozni, mikor ezen javaslatok tétettek napirendre. Azokra nézve, a miket egy előttem szóló szükségesnek tartott elmondani: nem válaszolok semmit, azért, mert, hogy mit értett az illető szónok píszkolódások alatt, és mire czélzott, azt nem tudom és nem értem. (Tudjuk mii) Képviselői hivatásunk eljárásában csak közhi­telű irományok és adatok alapján szoktam beszélni és szavazni; már pedig én sem a szász nemzeti egyetemnek, sem valamely szász törvényhatóságnak valamely nyilatkozatában vagy hivatalos iratában efélét sohasem találtam, egyebet pedig beleelegyi­teni a vitába kényes dolog volna, mert nem tud­hatni ; van-e is valóban alapja, vagy nincsen. Tud­tommal nincsen. Ennélfogva én azon föntartással, melyet emlí­tettem, Dekány Károly indítványa mellett fogok szavazni. Lázár Ádám: Tisztelt ház ! Nem szán­dékozom a tulaj donképi kérdést: vajon a szász nem­zeti egyetemnek közigazgatási ügyekben, törvényho­zási tekintetben minő befolyása lehet: jelenleg bővebben szellőztetni. E részben azt hiszem, elég lesz a tisztelt ház előtt az 1868 : XLIII. törvény­czikk 1. §-ra utalni, melyben határozottan ez van mondva: „Miután már az 1848-ik évi kolozsvári 1-ső törvényczikk által Erdély minden lakosa, nem­zetiségi, nyelvi és vallási különbség nélkül, egyen­jogunak nyilváníttatott, s Erdélynek minden ezzel ellenkező törvénye eltöröltetett: az addig létezett politikai nemzetek szerinti területi fölosztások, elne­vezések, s az ezekkel összekötött előjogok és ki­váltságok, a mennyiben valamely nemzetiséget má­sok kizárásával illettek volna: megszüntettetnek, és az egyesült Magyarország és Erdély összes hon­polgárainak egyenjogúsága polgári és politikai te­kintetben ujabban is biztosíttatik." A mi a jelenlegi tárgyra vonatkozik, fájdalom­mal kell bevallanom azt, hogy ismét a kormánynak egy mulasztásával találkozunk, mely az ily, a magyar állam érdekével ellentétes föllépéseket előidézi. E

Next

/
Thumbnails
Contents