Képviselőházi napló, 1872. X. kötet • 1874. april 21–junius 16.
Ülésnapok - 1872-230
230. országos ülés nájus 1. 1874. 88 alapján pártfogásába venni, és a benyújtott és indokokkal támogatott panaszokat megvizsgáltatni, az illetéktelen adó alól fölmenteni s az executiot beszüntetni kegyeskedjék, és mindezek iránt a pénzügyminister urat jelentéstétel mellett utasítani méltóztassék. Tisza Kálmán: Van szerencsém benyújtani a pápai jogakadémia polgárainak kérvényét, melyben az ügyvédi rendtartásról szóló igazságügyministeri törvényjavaslat 115. és 13. §. módosítását kéri. Kérem azt a kérvényi bizottsághoz utasítani. Elnök: Mindezen kérvények a kérvényi bizottsághoz utasíttatnak. Miletics Szvetozár: Az elnökségnek márczius havi kimutatásából látható, hogy márczius 23-án a vallás és közoktatási minister úrhoz a szerb egyház congressus egybehivása végett interpellatiot intéztem, melyre mai napig feleletet nem nyertem. Kivánom tehát minden indokolás nélkül a választ sürgetni. (Olvas:) „A tisztelt magyar királyi vallás- és közoktatási minister ur fölszólittatik, hogy folyó év márczius 2 3-án a szerb egyházi congressus egybehivása végett hozzá intézett iníerpellatiora mielőbb válaszolni méltóztassék. " Trefort Ágoston vallás- és közoktatási minister : Tisztelt ház! A tanügyi bizottság néhány év előtt beadott jelentést a középtanodákról szóló törvényjavaslatra nézve, miután a közoktatás mezején mutatkozó jelenségek a középtanodáknál a szigorúbb fölügyeletet és így a középtanodai törvény alkotását szükségessé teszik : van szerencsém a tisztelt házat fölkérni, hogy az emiitett jelentést az osztályokhoz méltóztassék utasíttatni, hogy az a jövő héten tárgyaltathassék, és hogy addig is idő legyen a képviselőknek tárgyalni és a párt-conferentiákban is megbeszélni. Elnök: A középtanodákról szóló törvényjavaslat tárgyában beadott jelentés ki van nyomatva és az osztályokhoz utasittatik, de szerda előtt nem fog napirendre tűzetni. Ghyczy Kálmán pénzügy minister : Van szerencsém a tisztelt ház asztalára letenni egy törvényjavaslatot a budapesti áru- és értéktőzsde, valamint a vidéki termény- és gabonacsarnokok választott bíróságai előtt előforduló iratoktól és jogügyletektől és ezen bíróságok itéleitől járó bélyegilletékek tárgyában. E törvényjavaslatot a hozzátartozó indokolással együtt mutatom be, kérem méltóztassék azt a pénzügyi bizottsághoz utasítani. Elnök : A pénzügyi bizottsághoz tétetik átGhyczy Kálmán penztigyminister í Ugyanezen alkalommal felelni kívánok a tisztelt ház engedelmével, (Halljukl) azon interpellatiora, a melyet még a húsvét előtti ülések egyiKÉPVH. MAPJLÓ. 181:. X. KÖTET. kében Solymossy Bálint képviselő ur intézett hozzám. (Halljukl) Az interpellatio, melyet bátor vagyok fölolvasni, igy szól: Interpellatio a pénzügyminister úrhoz. Tekintve, hogy a pénzhiány és a hitel-válság országszerte napról-napra növekszik, s ezzel karöltve az uzsora a munkahiány mind nagyobb mérveket ölt, és nemcsak az iparos- é-s kereskedői osztályokat, hanem a mezei gazdasággal foglalkozó középés kisbirtokos részét is a nemzetnek pusztulással fenyegeti. Kérem a tisztelt pénzügyminister úrtól: szándékozik-e ezen súlyos bajoknak elhárítására gondját haladéktalanul kiterjeszteni, s a törvényhozásnak e végett mielőbb előterjesztéseket tenni ? Milynemü intézkedéseket vél a tisztelt minister ur e czélra szükségeseknek, különösen pedig van-e szándéka egy önálló magyar jegybank fölállítását indítványozni ? Az interpellatioban két kérdés intéztetik hozzám. Az egyik kérdést illetőleg a tisztelt képviselő ur megemlítvén azon bajokat, melyek jelenleg hazánkra súlyosodnak, úgymint a pénzhiányt, a hitelválságot, az uzsorát és a munkahiányt: azt kérdezi tőlem, minemű törvényhozási intézkedéseket szándékozom haladéktalanul előterjeszteni ezen bajoknak megszüntetésére ? Midőn valamely bajnak orvoslásáról van szó, első sorban szükséges a bajnak okait kutatni, hogy a baj sikerrel orvosoltathassék meg. Magyarország, tisztelt ház, földmivelő ország, ipara csekély, nagy ipara még csekélyebb, kereskedelme nincsen kellőképen kifejlődve: természetes tehát, hogy a külföldről behozott áruezikkeit és egyéb szükségleteit nyers terményeinek árából födözheti leginkább. Midőn bő termés van és szerencsések a kereskedelmi conjecturák: nagyobb összeg pénz jővén az országba, könnyebben történnek e fizetések, uj munkák, vállalatok támadnak, a földmivelő osztály is saját és családja szükségleteit bővebben födözheti és ennek folytán a fogyasztás növekedvén, lendületet nyer az ipar és kereskedelem. Ellenkezőleg, midőn az Isten csapásokkal, szűk terméssel sújtja az országot: akkor azon arány, mely a behozatal és kivitel közt hazánkban különben sem egészséges, még inkább megzavarodik. A pénz éveukint mindinkább fogy,, a fogyasztás csökkenik, és ennek folytán pang az ipar és kereskedés. Rendes időben is, midőn szűk termés van, igy szokott ez történni; de még inkább történik akkor, midőn az elemi csapásokhoz egyszersmind egy más társadalmi nagy csapás is, a hitel- is pénzválság csatlakozik. Ezen válságok a legvirágzóbb kereskedelemmel és iparral biró országokban és gyakran szoktak támadni. Okaik különbözők ; leginkább azonban az üzleteknek a szédel12
