Képviselőházi napló, 1872. X. kötet • 1874. april 21–junius 16.
Ülésnapok - 1872-229
229. országos ülés april 30. 1874. 83 Bartal György kereskedelmi minist er: Tisztelt ház! Nem lehet szándékomban a tisztelt előttem szólót követni arra térre, melyre e törvényjavaslat átalános megvitatásánál lépett. Én nem rendelkezem azon szakismeretekkel, melyeknek igen sok nyomát tapasztaltuk az ő előadásában, és ennélfogva a magam részéről csak szt kívánom megjegyezni, hogy igenis lehetnek e tárgyra nézve eltérő nézetek, lehetnek tudósok és oly kitűnő egyéniségek, kik a marhavésznek ragályosságát tagadják ; ugyanez áll a cholera-járványról, melyet a képviselő ur előadásában amazzal többször összevegyitett; mert kénytelen vagyok megjegyezni, hogy a mit ő a szárazföldi quarantain-rendszernek czélszerüségéről mondott, tudtommal csakis a cholerára vonatkozik. Már pedig ezen törvényjavaslat a cholera-járvány megszüntetésével semmi legkisebb öszszefüggésben sincs. Hanem igenis döntő előttem a magyar országos közvéleménynek e részben meglehetősen összhangzó megállapodása, és másodszor döntő az európai államoknak, bizonyosan saját szaktudósaik véleményére alapított álláspontja. Én a magam részéről azt hiszem, és a menynyiben mint practikus gazda személyes tapasztalalataim is vannak e tárgyban, mondhatom, hogyha épen a marhatulajdonosoknak közvéleménye nem találta volna szükségeseknek és czélravezetőknek a kormánynak e tárgyban rendeleti utón tett intézkedéseit, melyek az egyes honpolgároktól tetemes vagyoni áldozatokat követeltek : nem fogott volna a törvényhatóságok részérői oly dicsérendő pártolásban részesülni, mint a mely egyedül tette lehetővé azt, hogy a marhavésznek több igen terjedt mértékben általuk is tapasztalt kiütései lehetőleg rövid időn sikeresen megszüntettettek, s melyeknek tulajdonithatjuk jelenleg azt is, hogy a legutóbbi kiütés — értem a pápait — a marhavész elleni rendeleteknek korai és szigorú alkalmazása a lehető legkisebb körre szoríttatott, úgyszólván kiütési helyére isoláltatott. Ennyit kívántam megjegyezni a hazai gazdaközönség véleményét illetőleg. De ezen álláspont még nem eléggé döntő véleményem szerint e tárgyban, hanem még döntőbb azon érdek-közösség, mely, a mint az indokolásban foglaltatik, nemcsak Európának nyugoti államai által állíttatott föl és ismertetett el, hanem a melyet már mi rajtunk tul is a kelethez sokkal közelebb álló országok és tartományok szintén fölismertek, és melynek hódolva, ők a marhavész meggátlására czélzó határőrizetre és belső rendelkezésekre nézve magukévá tették azon alapelveket, melyeket az 1872. évi béesi congressus e részben fölállított. Értem Szerbiát és Ruméniát, Törökország hasonlókép elfogadta ezen alapelveket. Egy irányban még csak egyet kívánok megemlíteni. Ránk nézve kétszeres fontossággal bír az, hogy közvetlen szomszédaink, Szerbia és Ruménia, már e tekintetben oly erélyes intézkedéseket tesznek, hogy a veszteg-intézeteket, melyeket eddig ezen két fejedelemség határain föntartani kénytelenek voltunk, és a melyek mindenesetre sok financiális terheltetéssel is jártak, az esetre, ha a tapasztalás azt fogja bebizonyítani, hogy a két fejedelemségnek kormányai az általuk elfogadott rendszabályokat ép oly erélylyel fogják keresztülvinni, a mint elismerték elvi helyességüket: akkor képesítve leszünk a határőrzést minél kevésbé megszorító rendszabályokkal és csupán csak a vész kiütésekor alkalmazni. Már pedig ellenállani valamely kormánynak, mely nyugot és kelet közt az összekötő kapcsot képezi, ellenállani és kiválni ily érdekközösségből csupán csak azon indokból, hogy talán találkoznak szakférfiak, a kik ellenkező irányból kiindulva, némi mozgalmat indítottak meg, mely azonban eddig még szűk körre szorítkozik: ezt nem tartanám czéiszerünek azon roppant nemzetgazdászati károkkal szemben, melyek ez okon. különösen saját magyar marhafajunknak az európai kereskedésbe való biztos és könnyű bebocsátására támadnának, azon esetre, ha a magyar törvényhozás nem sietne törvényerőre emelni azon rendeleteket, melyek irányában mondhatom, oly elismerés nyilatkozott a külföld részéről is, hogy ellenkezőleg azon adattal, melyet a tisztelt előttem szólott fölhozott, Olaszország helybeli consula sietett saját kormányával közölni azon rendeleteket, melyek különösen az idei tavasz kinyiltával a marhák kihajtása iránt a ministerium részéről kibocsáttattak, és melyek iránt az olasz kormány teljes elismerését nyilvánította. Én részemről csak e rövid észrevételekre szorítkozom és kérem a tisztelt házat, méltóztassék a beadott határozati javaslat mellőzésével a törvényjavaslatot átalánosságban részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Helyeslés.) Elnök í Szólásra nincs senki sem följegyezve, föl fog még egyszer olvastatni a határozati javaslat. Szeniczey Ödön jegyző {újra fölolvassa Cseh Károly határozati javaslatát.) Elnök: Elfogadja-e a tisztelt ház a keleti marhavész elleni intézkedéséről szóló törvényjavaslatot átalánosságban részletes tárgyalás alapjául? (Elfogadjuk! Nem fogadjuk!) A kik elfogadják, méltóztassanak fölállani. {Megtörténik.) A többség a törvényjavaslatot átalánosságban elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. Szeniczey Ödön jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét.) Elnök : Ninss észrevétel ? (Nincs l) Tehát a czim elfogadtatik. Szeniczey Ödön jegyző {olvassa as I. fejeset czimét.) 11*
