Képviselőházi napló, 1872. X. kötet • 1874. april 21–junius 16.

Ülésnapok - 1872-226

62 226. országos ülés april 24. 1874. így a vegyes bíróságnál az ítélethozatalnál bizonyos befolyást gyakorolhatnak a közjegyzői kar érdekében. Én tehát ragaszkodom a központi bizottság szövegéhez, a mely, hogy nem lehet oly annyira rósz: talán igazolja az, hogy a Pesten megjelenő szaklap „ Magyar Themis" erre vonatkozólag ezt jegyzi meg: „mi ezt oly szerencsés eszmének tart­juk, eltekintve teljes eredetiségétől, hogy e fölött csak helyeslőleg nyilatkozhatunk." (Helyeslés.) Pauler Tivadar igazságügymi­nister: A fegyelmi hatóság szervezésénél két szempontból kellett kiindulni. Az első az, hogy a közjegyző bizonyos teendőire nézve a bíróságnak megbízottja lévén, az állam által közhiteles­séggel fölruháztatik, és ennélfogva az ügyvitel fölött őrködni, a visszaéléseket megfenyíteni ép ugy áll az államnak, mint a magánosoknak érdekében. A második szempont az, hogy a testületnek beléletére nézve oly jelentékenyen ható és nevezetes befolyás­sal bíró testületi szellem élénkittessék és föntartas­sék. Ennélfogva egyik követelménye az, hogy a föl­ügyelet a közjegyzői kamarára bizassék, ami egész kiterjedésében megtörtént; másodszor, hogy a bírás­kodásban is résztvehessen. Ezen két szempontból kiindulva, a bíróságokat ugy indítványoztam alakíttatni, hogy mind a királyi bíróságok, melyeknek a közjegyzők némikép megbí­zottjaiként működnek, mind pedig a testületet kép­viselő közjegyzők is abban résztvegyenek. A mi azon ellenvetést illeti, hogy ez esetben a közjegyzők, úgyszólván, örökre kisebbségre vol­nának kárhoztatva: erre csak az az észrevételem, hogy a fegyelmi bíróságot nem képzelhetem olyan­nak, a hol a két alkotó elem csak a maga érde­keit tartván szem előtt, mindig egymás ellen sza­vazzon. Én ugy vagyok meggyőződve, hogy mind a bírák, mind pedig a közjegyzők megválasztottal igazság szerint fognak eljárni, meggyőződésük sze­rint fognak szavazni. Van erre példa: a kereske­delmi törvényszékeknél és királyi törvényszékeknél, midőn váltó-ügyekben ítélnek. Ott is kereskedelmi ülnökök vannak, s a tapasztalás azt tanúsította, hogy nem fejlődtek ki oly ellentétes érdekek, mi­nőktől itt tartanak. A szakbiróságok alakításának kérdése egyike a legfontosabbaknak. Előbb-utóbb több tárgyra nézve erre kell majd rátérnünk, a mi külföldön több tekintetben máris megtörtént. Ez egy kísérlet erre. Föntartja a törvényszéknek megbízottja fölött a befolyást egyrészt, másrészt hasonlólag biztosítja a közjegyzői testületnek befolyását, és ezért kérem elfogadását. (Helyeslés.) Lázár Ádám Részemről minden kivéte­les biróságnak, s igy a fegyelmi bíróságnak is ellene vagyok, és igen óhajtanám, hogy ha e tekintetben a köztörvények lennének irányadók. Igen óhajtanám, hogy semmi ilyen kivételes bíráskodás, különösen egy testületnek önállóságát, függetlenségét ne za­varja. De miután a javaslatban határozottan a bíró­ságra nézve fönálló fegyelmi szabályokra történik hivatkozás, és azokkal kapcsolatosan szándékoltatik itt a közjegyzői testületnek is a fegyelmi hatóság alá vonatása: megengedem, hogy azok, kik ezen tervezet mellett szólalnak föl, mindamellett, hogy a közjegyzői testület függetlenségét, önérzetét és sza­badságát biztosítani akarják, ezt a fegyelmi ható­ságnak oly vegyes bíróságra bizatása által akarják elérni, mely tulnyomólag a törvényszék tagjaiból áll. ítészemről még azon esetben sem fogadhatnám el ezen vegyes bíróságot, ha a jelenleg fönálló tör­vényszékek ép azon közbizalomnak, azon független­ségnek örvendhetnének, melynek, valljuk meg az igazat, átalábanvéve nem örvendenek. Ha pedig ez áll, hogy a közjegyzők, kik hasonló jogú ténye­zőket képeznek a bíróságokkal, miért rendeltessenek alá vegyes és tulnyomólag törvényszéki tagokból álló fegyelmi bíróság alá: azt átlátni nem vagyok, képes, annál kevésbé, miután a már előbb megsza­vazott idevonatkozó 165—170. és 179. §-okban a közjegyzők fölötti fölügyelet a közjegyzői kama­rára van bizva nemcsak, hanem az imént megsza­vazott 179. §. szerint a közjegyzői kamara a köz­jegyzők fölött még megintési és pénzbirságolasi joggal is föl van ruházva, és csak azon tul kezdődnék a 179. §. 2-ik kikezdése szerint a tulajdonképeni fegyelmi bírósági eljárás, mely a jelenlegi fejezetben szándékoltatik tüzetesen szabályoztatni ; részemről nem látom át, miért hogy ezen büntetések ne bízat­hassanak ugyanazon kamarára, mely saját testületé­nek testületi szelleme és függetlensége fölött őr­ködni van hivatva? Annál kevésbé fogadhatom el a fegyelmi hatóságnak ily vegyes szerkezetben való behozatalát; mert az által magát az intézményt semmisitenők meg. Ugyan miért ne bizhatnók a saját tagjai fölötti őrködést azon testületre, mely leginkább van hivatva saját tagjai becsületessége, képessége és munkássága fölött őrködni. Épen azért én a Matolay képviselő ur által elmondottakhoz hosszabb indokolással járulni nem látván szükséges­nek : a különvélemény mellett szavazok s kérem a tisztelt házat, méltóztassék a fegyelmi bíráskodást a jegyzői kamarára ruházni. Remete Géza : Tisztelt ház! Csak egy megjegyzést akarok tenni a tisztelt ház kegyes en­gedelmével, és az csak annyib d áll, hogy az állam érdekeit megóva látván azon intézkedés által, mi­szerint a királyi ügyésznek a föllebbezés a curiához engedélyezve van, tehát az állam érdeke veszélyez­tetve nincs: a minélfogva fórumul én is a kamarát óhajtom.

Next

/
Thumbnails
Contents