Képviselőházi napló, 1872. X. kötet • 1874. april 21–junius 16.

Ülésnapok - 1872-248

248. országos ülés május 30. 1874. 321 a költségekről szóló czikkeivel a jelenlegi törvénykezési rendtartásnak, melyek meghatározzák a költségek fizetését a nélkül, hogy az ügyvéd vagy megbízott közt különbséget tennének. Be van ugyan terjesztve a törvénykezési rendtartás némely czikkeinek módosításáról szóló törvényjavaslat; de az még nem jutván kezünkbe, nem tudjuk, hogy ez irányban minő módosítások czéloztatnak : addig tehát itt egy már fönálló organikus törvényt megváltoztatni és az illetők képviseltetési jogát igy korlátolni nem tartom czélszerünek. Ez által egyfelől azon kimondhatlan zavar keletkezhetnék, hogy a legkisebb ügyeket, melyeket valaki személyesen akár járásbíróság akár községi vagy vásári bíróság előtt végezhetne, mindenesetre csak ügyvéd által vitethetné. Ez a fővárosban nem nagy baj; de kisebb városokban, nagy községekben nagy nehézségeket okozhatna. Ennélfogva én a 38. és 39. §§-at egyszerűen törlendőknek véleményezem. Csemeghy Károly s Tisztelt ház ! Én n em találom azt, hogy a perrendtartásnak idézett §-aivaí ellenkeznék a törvényjavaslat intézkedése. Mert igaz ugyan, hogy a perrendtartás megengedi, hogy sommás ügyekben meghatalmazott által is képviseltesse magát valaki; a törvényjavaslat sem mond egyebet; csak egy különbség van; tudniillik, a mint a perrendtartás nem mondja, hogy a meghatalmazott dijért képviselheti a felet, ugy ezen §. is ugyancsak azt mondja, hogy dijért csak az ügyvéd képviselhet. Nem ellenkezik ez a költségekről szóló §-al sem: mert egészen más a dij és egészen más a költségeknek megtérítése; bizonyos költségeket, például a bélyeg-költségeket, akár ügyvéd a képviselő, akár más, meg kell fizetni. Ez tehát nem különbség, ennélfogva kérem a § elfogadását. Paczolay János : Tisztelt ház! Én megvallom, hogy a 38. §-t ugy, a mint szövegezve van, a magam részéről el nem fogadom; mert az ügyvédi rendtartásba bezavarni azt, hogy nem igazságszolgáltatás esetében, hanem más, akár pontikai, akár közigazgatási, akár pénzügyi hatóságnál ügyvéden kivül senkise képviselhessen felet: azt igen szigorúnak tartom. Például, ha valaki ki akarja szabadítani fiát a katonaság alól, hogy erre a kerületi jegyző-dijért meg ne Írhassa a folyamodványt, vagy akár kisebb- vagy nagyobbszerü pénzügyi ügyben folyamodványt ne írhasson a félnek: azt nem pártolom ; mert azt a közönség iránt igen szűkkeblű intézkedésnek tartom. Ennélfogva még a törvényhatóságok működése nem szabályoztatik, e szót „hatóságok' kihagyatni kívánom. Mert mi értetik ez alatt: „hatóságok"? Ez oly értelmet ád a törvényjavaslatnak, a melyből minden néven nevezendő működése minden más embernek, mint az ügyvédnek, kizárható KÉPVH. NAPLÓ. 18f'. X. KÖTET. volna. Azt pedig ugy hiszem a törvényhozó testület sem akarja decretálni, s nem hiszem, hogy volna valaki, ki odáig akarná megszorítani az, ország egyes polgárait, hogy minden esetben hatósági dolgokban egyátalában csak ügyvéddel dolgoztassanak. A „hatósági" szót kérem tehát kihagyatni. (Helyeslés bal felől.) Matuska Péter előadó: Az előttem szólt tisztelt képviselő úrral nem érthetek egyet. Azt hiszem, hogy az ezen §-ban foglalt intézkedés nagyon is czélszerü, és a honpolgárok érdekében hozatik be. Az ügyvédi vizsgálatról szóló §-ban méltóztatnak olvasni, hogy az ügyvéd a közigazgatási és pénzügyi törvényekből és szabályrendeletekből is vizsgálatot tesz, s a praxis azt mutatja, hogy a közigazgatási téren, és pénzügyi szabályrendeletekre vonatkozó intézkedéseknél a zugirászok ép ugy működnek a honpolgárok kárára, mint a bíróságok előtt. Ugy a hatóságok, mint a pénzügyi közegek érdekében áll tehát, hogy azon beadványok, melyek hozzájok intéztetnek, a törvények kellő ismerete mellett szerkesztessenek. Én tehát azt hiszem, sokkal czélszerübb lesz, ha mi az ügyvédeket e tekintetben biztosítjuk. Nem zárja ez ki, tisztelt ház. hogy ha valakinek olyan megbízottja van, ki a hatóságok előtt érvényes szabályokat, vagy pénzügyi törvényeket érti és ismeri: az képviseletet ily irányban ne vállalhasson; csak dijért nem szabad neki vállalni, (Mozgás a bal oldalon.) s dijért azért nem, mert ő annak bizonyságát nem adta, hogy ezen törvényeket ismeri, s mert a zugirászat az által istápoltatnék. (Helyeslés jobb felől.) Péchy Tamás: Tisztelt ház! Italában véve nem vagyok hajlandó elfogadni a 38. §-t ugy a mint szerkesztve van. Azt hiszem lejárt az idő, midőn minden embert járszalagon kellett vezetni. Nem szükség a honpolgároknak mindig azt mutatni, hogy az állam vezeti őket, hogy saját ügyeiket csak ugy védelmezhetik, miképen az állam megengedi. Én tehát ezen intézkedést, hogy csak ügyvéd védelmezhesse a feleket: az egyéni szabadságra korlátozónak tartom, és el nem fogadom; de azon indokolást, mit tisztelt előadó ur mondott, hogy tudniillik védelmezheti, de nem fizetésért: még kevésbé fogadhatom el már méltányossági tekinteteknél fogva sem; mert ha valaki valakit képesnek itél, hogy őt képviselje: az megérdemli tőle a fizetést is. Én részemről elfogadom Paczolay módositványát. (Helyesleslés bal felől.) Deáky Lajos: Tisztelt ház! Ha az ügyvéd hivatását lelkiismeretesen akarja betölteni, kötelessége a felek érdekeit sértő és bárhol fölmerülő minden sértések ellen törvényes eszközöket használni. De erre nézve szükséges a biróságtóli függetlenség. A biróságtóli függetlenségre pedig az 41