Képviselőházi napló, 1872. X. kötet • 1874. april 21–junius 16.
Ülésnapok - 1872-247
247. országos ülés május 29. 1874. 315 Én tehát, mivel most határozatképes a ház, s miután már kijelentem, hogy a jegyzőkönyvi megrovást nem óhajtom: kívánom, hogy a ház elnöke Mzassék meg a házszabályok 169. szakaszának 4. bekezdése szerint, hogy a távollévőket ujbdl szólítsa föl, hogy távoliétöknek okát adják, és ha ezt nem tudják adni, akkor fönmarad a háznak joga határozni : vajon keményebb intézkedéseket kiván-e tenni irányukban ? Én azt hiszem, hogy e háznak még hátralévő egy és félévi időszakában jó példával kell előlmenni a képviselőknek ; már eddig majdnem két év alatt üres házzal teljesítették is kötelességüket, hogy igy legalább a hátralévő időben legyenek itt azok, kiket eddig betegség tartott távol, vagy a háztól erre engedélyt nyertek. (Helyeslés szélső hal felől.) Huszár Imre jegyző: Az előttem szólott képviselő ur, képviselői kötelességére hivatkozva, akarta indokolni a házból közvetlenül a szavazás kívánása után való eltávozását. (Derültség.) A képviselő úrral, e tekintetben egy nézeten nem vagyok ugyan ; de nézete jogosultsága fölött vitatkozni nem szándékozom. Azonban bátor vagyok a képviselő urnák egy megjegyzésére reflectálni, és azt helyreigazítani: midőn tudniiííik a képviselő ur azt állította, hogy, az ő véleménye szerint a kérdés föltevése után a többség az ő részükön volt. Bocsánatot kérek, a két ízben történt jegyzői összeszámítás itt van, és azt bizonyítja, hogy a tisztelt képviselő ur szemmértékét nagyon is elvesztette. (Derültség.) Itt van az összeszámlálás eredménye, melyet az elnök urnák bejelentettünk, midőn pillanatnyilag a ház határozatképtelensége constatáltatott. Madarász József: A megszámlálás előtt! Huszár Imre: A megszámlálás előtt? Az meglehet; de engedelmet kérek azt még sem értem, hogy miképen lehet a megszámlálás előtt is annyira tévedni, hogy 64-gyel szemben valaki 29-et többségnek tartson. (Derültség. Igaz!) Miután azonban, tisztelt ház, az én véleményem szerint azoknak, kik a szavazás alkalmával eltávoztak, és csak akkor jöttek be, midőn a ház a névsor fölolvastatását elrendelte : nyilván az volt szándékuk, hogy a ház a tárgyalást tovább ne folytathassa, és az meghiusittassék : bátor vagyok indítványozni, hogy most más tárgyakkal a napirendet ne zavarjuk, hanem térjünk a napirendre, és folytassuk a törvényjavaslat tárgyalását. (Helyeslés.) Elnök : Méltóztatnak ez indítványt elfogadni, és napirendre térni? (Fölkiáltások: Elfogadóik!) Következik tehát a szavazás a 29. §. fölött. E §. ellen Lázár Ádám részéről egy módositvány adatott be, mely föl fog olvastatni. Beöthy Algernon jegyző (újra fölolvassa Lázár Ádám módositv anyát.) Elnök: Tisztelt báz! A tisztelt képviselő ur a módositvány által a törvényjavaslatnak azon intézkedését, mely szerint a kamara választmánya három évre választatik: megváltoztatni kívánja, és miután ez több §-ban fordul elő, egyszer mindenkorra kívánja ezt kimondatni. Az első kérdés tehát az: vajon a tisztelt ház a kamara választmányát a központi bizottság javaslatához képest három évre, vagy pedig a módositvány szerint egy évre kívánja-e választatni? A kik a központi bizottság javaslatát elfogadják, méltóztassanak fölállani (Megtörténik.) A többség e szerint a 22. §-t elfogadja. Beöthy Algernon jegyző (olvassa a 23. és 24. §§-okat, melyek változatlanul elfogadtatnak; olvassa továbbá a 25. §-t.) Lázár Ádám: Minthogy a 21. §. változatlanul elfogadtatott: bátor vagyok a 25. §-ra enyhítő módositványt tenni. Ezen §. kimondja, hogy a választást csak az utasíthatja vissza, ki az előző három év alatt mint választmányi tag működött. Ha ez eseten kívül valaki a választást elfogadni, vagy ha megválasztatott, tisztét teljesíteni vonakodik: azt a választmány 200 forintig terjedhető birságban marasztalhatja. Részemről a 200 forint helyett 50 forintnyi bírságot kérek elfogadtatni; a §. többi részeit pedig törlendőknek vélem. Beöthy Algernon jegyző (olvassa a módositványt) A 200 forint helyett tétessék 50 forint, a §. többi részei pedig törlendők. Paczolay János: Tisztelt képviselőházi A 25. §. intézkedését azon esetben, ha valaki a kamarai tagságot el nem fogadja: én is fölötte szigorúnak tartom ; fölötte szigorúnak pedig azért, mert az illető a kamarai gyűlésben való szavazástól megfosztatik; valamint szigorúnak tartom azon részt is, melyben az illető tag a választói képességtől megfosztatik, azon esetben, ha a kamarai tagságot nem akarná elfogadni. Az kétséget nem szenved, hogy azon ügyvédeket kell a kamarába megválasztani, kik ugy erkölcsileg, mint tudományilag legkitűnőbbek ; mert a kamarai választmányba való megválasztatást mindenesetre kitüntetésnek kívánom tekintetni, nem pedig másnak. Már pedig a kiszabott büntetést tulszigorunak tartom azokra nézve, kik ily qualificatioval birnak. Ezeket morális büntetésnek is alávetni, melynél fogva a választói képességtől s a kamara közgyűlésében való fölszólalhatástól megfosztatnak, tulszigorunak tartom. A kik ily kitüntetésben részesülnek, azokat, ugy hiszem, moraliter nem kellene büntetni. Én tehát az itt kiszabott morális büntetés helyett inkább súlyosabb pénzbeli büntetést kívánok alkalmazni, s ezért a 25. §. második bekezdésénél bátor vagyok azon módositványt indítványozni, hogy 200 forint helyett 400 40*
