Képviselőházi napló, 1872. X. kötet • 1874. april 21–junius 16.

Ülésnapok - 1872-247

: ,y 247, országos ülés május 29. 1874. 301 könyveknél, — igen gyakoriak és igen érezhetők lesznek; ismerni tehát azon törvényhozásokat, a melyek a mi codifikatiónknak alapul fognak szolgálni, ismerni azon átalános európai anyajogokat ránk nézve is fölötte szükséges és hasznos. Ezek mondom indítottak arra, hogy azon nemét válaszszam, illetőleg tartsam fön elődeim után az elméleti képzettség bebizonyításának, mely a jogi szigorlatokban fekszik. Mondatott hogy az intézkedésekben figyelemmel kellett volna lennem a meg alkotandó uj tanrendszer követelményeire. Bocsánatot kérek, arra a mi még nincs és a mi csak lesz: arra figyelemmel lenni oly törvényjavaslatban, mely most nyujtatik be, alig lehet. Mit kívántam én az elméleti képzettség bebizonyítására? Először a jogtudorságot. Ha meg is változtatják annak kellékét: miben állhat ezen változtatás ? Abban, hogy egynéhány tudomány talán kimarad; egy és más talán hozzáadatik; de a lényegre nézve, tudniillik, hogy a jogtudományok összegéből annak, ki e czimet és fokozatot el akarja nyerni, szigorú vizsgálatot kell kiállani: változtatás nem fog történni. (Helyeslés) Hivatkozás történt a bölcsészeti karnál ujabban történt változtatásokra, a hol a régi doctoratus több ágra osztatott, tekintettel a philologiára, a természettudományokra, a történelemre, a szorosan vett philosophiára. Ez történhetett ott, sőt annak ott kellett történnie. Miért? mert a philosophiai kar idők jártával több egymástól egészen külön tudományszakokból alakulván, mindazokból, melyek a speciális karoknál helyt nem találhattak, ez által oly nagyterjedelmüvé vált, hogy valamennyi ágban a kellő jártasságot elsajátítani és igazolni nehéz volt és így czélszerüen egyes ágakra osztattak a szigorlatok. Máskép álla jogtudománynyal. E tudomány legtöbb szakai szerves egészet képeznek, melyek egymással szoros összefüggésben állnak, melyek nálunk Európában, közös forrásból vették eredetüket, az úgynevezett anyajogokból és jogphilosophiai elvekből ; ezeket az államtudományoktól elválasztani lehetséges ugyan, de az egész szerves összefüggésből egyrészt elkülöníteni ugy, hogy az a képesítés bizonyítékául ne kívántassák meg: ez azon tanoknak természeténél fogva fölfogásom szerint lehetetlen. iflelyeslés.) Másodszor a gyakorlat megkezdését illetőleg megkívántam, hogy fejezze be a tanulmányokat, állja ki az elméleti vizsgálatot, vagy legalább egy szigorlatot. Akármilyen változás lesz : ez mindenesetre fön fog tartatni, akármilyen lesz a tanrendszer, a tanulmányokat be kell fejezni, és vagy elméleti vizsgát, vagy szigorlatot tenni. Annálfogva ezen törvényjavaslatnak intézkedéseit e tekintetben oly természetűnek tartom, hogy a netalán beálló változások is azoknak változtatását lényegében szükségessé nem teszik. Az mondatott, hogy a tudorság egészen más mostan, mint hajdan volt. Egészen más jogokat adott és egészen más kötelességeket rovott föl. Elismerem hogy a tudorság más mostan, mint az előtt a 13—14-ik században volt: mikor az egyetemek keletkeztek; nálunk azonban, hazánkban soha sem volt más, mint most ; mert egyetemünk, már azon korszakban keletkezett, hol a tudorság csakis az elméleti képzettség magasabb fokának bizonyításául szolgálván, a nélkül, hogy tanárságra adott volna jogot: nem változtatta meg természetét. Nálunk ma is az, a mi volt Mária Terézia idejében; tudniillik, mint mondám az elméleti képzettség magasabb fokának bebizonyítása Hogy ez így van, hogy magasabb képzettségi fokot követelnek a tudori szigorlatokra, mint az államvizsgánál: azt elismerte maga a nagy-mártoni kerület képviselője. — Tudjuk azt. kik vizsgáltunk, hogy sokkal kevesebbet követeltünk és kellett követelnünk azoktól, a kik csak az államvizsgálatra; sokkal többet azoktól, a kik a szigorlatra jelentkeztek. Miért? Mert az utóbbiak tudományos fokozatra és czimre akarnak szert tenni, mely a képesítést adó egyetemnek becsületével és jó hírnevével szoros összeköttetésben áll. (Élénk helyeslés.) Épen azért nem tartok attól, hogy ha mi a tudorságot föltételül tűzzük ki az ügyvédségre, az becsében, értékében le fog szállíttatni. Hogyan szállítaná le azt, ha a törvényhozás oly fontosságot tulajdonit a tudorságnak, hogy azt egyik kiváló hivatás föltételéül tűzi ki? De azt mondják, le fog szállíttatni: mert az illetők enyhébbek fognak lenni; most midőn az egyszerű kitüntetés: szigoruabban veszik ; utóbb nem fogják ugy venni, hogy akadályokat ne gördítsenek azok elé, a kik az ügyvédségre vágynak. Nem tapasztaltam, midőn a tudorság, az ügyvédség föltételéül volt kitűzve a raultat megelőző évtizedben, hogy nagyobb engedékenységgel viseltettünk volna; sőt azt hiszem a logikai következetesség folyamánya az, hogy sokkal szigoruabban fogják venni az ügyet, mint eddig. Ha eddig a tudori fokozat b&üujtetés volt, egyéb gyakorlati következményekkel nem járt: akkor talán elnézőbbnek lehetett volna lenni az iránt, a ki puszta hajiambői és szeretetből a tudomány iránt kereste ezen kitüntetést. Ha ez most nem csupán kitüntetés lesz; hanem alapföltétele egy igen fontos. hivatás gyakorlatára : mennyivel inkább érezni fogják a felelősséget azok, a kik ezt adományozzák a kötelességet, hogy szigorúbbak legyenek, hogy a törvényhozás intentioinak megfeleljenek. (Élénk helyeslés.) Nagyon szomorú jelenség volna az, tisztelt ház, hogy ha ellenkezője történnék annak, a mit állítok; és épen azért nem hiszem, annak bekövetkeztét ta-