Képviselőházi napló, 1872. X. kötet • 1874. april 21–junius 16.
Ülésnapok - 1872-224
22 22á. országos ü állampolgár, mint akárki más ; mert épen oly pontoson fizeti adóját, és épen ugy teljesiti minden más féle állampolgári kötelességeit; ezzel pedig az állam és a kormány legyen megelégedve ; hagyja meg neki nyelvének szabad használását legalább a saját magán-ügyekben és ne követelje tőle, hogy ő maga is magyar legyen és nemzetiségét megtagadja. — Pártolom a Bésán Mihály által beadott módositványt a Nemes Péter által hozzáadott javitással. Steiger Gyula : Tisztelt ház! Idején látom, hogy a nemzetiségi vitának, mely ezen törvényjavaslat körül egészen indokolatlanul és czélszerütlenül szinre került, valahára vessünk véget. Két nap óta egészen czél nélkül vitatkozunk. (Ügy vanl) Azt hiszem, hogy a nemzetiségi kérdés megoldása nem a közjegyzőségről szóló törvényjavaslat tárgyalásához tartozik. (Helyeslés.) Bátor leszek ennélfogva az előterjesztett indítványokhoz, és módositványokhoz igen röviden egy pár szót szólani, és igyekezni fogok a tárgyalás menetét rendes medrébe visszavezetni. (Helyeslés.) Á kérdés az: Bésán képviselő ur módositványt adott be, melyben kivánja, hogy az illető közjegyző azon nyelvben jártas legyen, mely székhelyén divatozik. Tisza Kálmán képviselő ur meg azt indítványozza, hogy mielőtt e kérdésben határozat hozatik, e szakasz és a hetedik, mely összefügg a jegyzői kényszer kérdésével : utasíttassák vissza a központi bizottsághoz. Nézetem szerint helyesebben és correctebben nem lehet eljárni, mint a hogy épen ez indítvány javasolja. Hogy ha a közjegyzői kényszer kimondatik: múlhatatlanul el kell fogadni Bésán indítványát; mert ha minden ember hacsak egy kis parcellát, egy darabocska szőlőt el akar adni, kénytelen a közjegyzőhöz menni: akkor kénytelenek vagyunk arról gondoskodni, hogy oly közjegyzőt találjon, ki nyelvét megértse; ha pedig a kényszer nincs kimondva, akkor időelőtti dolog határozni fölötte. Megjegyzem még tisztelt ház, hogy a hetedik szakaszban van egy másik és sokkal fontosabb kérdés, melyet szintén függőben kell tartani, azért mert a 68. §. sanctiójával függ össze, tudniillik azon sanctióval : mi történjék azon esetben, ha a közjegyző, ki nincs jogosítva arra, hogy más nyelven okmányokat vegyen föl, ezt mégis megtette? De miután nézetem szerint ezen kérdés is összefüggésben van a 68-ik §-al, a minélfogva Tisza Kálmán képviselő ur indítványát tartom az egyedül helyesnek, és én kérem a tisztelt házat, méltóztassék ezen indítványt elfogadni, mely Bésán képviselő ur indítványának sem praejudicál, hanem szabad kezet enged és ha fontosság tulajdoníttatik a törvényjavaslatnak, leghelyesebb ez a mit tehetünk. (Helyeslés.) april 22. 1874. Bésán Mihály S Tisztelt ház! Legyen szabad tegnap benyújtott módositványomhoz egy pár szót szólni. (FölMáltásók: Nem lehet!) Elnök: Figyelmeztetem a tisztelt képviselő urat, hogy a módositványt beadót nem illeti meg kétszer a szó. Bésán jflillály : Igaz, de azt visszavonnia vagy módosítania szabad. (FölMáltásók: Csak visszavonni!) Tegnapi indokolásomból kitűnik az, hogy egész más szei'kezetet akartam adni módositványomnak ? mint azt ma sokan helytelenül fogták föl: elismerem, hogy talán roszul szövegeztem; ma egy tisztelt képviselő ur azt sokkal jobban fogalmazta és sokkal jobban felel meg annak szerkezete tegnapi beszédem intentiojának: annálfogva én indítványom szövegezését egészben visszavonom, azonban föntartom azon szövegezést, melyet sokkal szelídebb és helyesebb formában Nemes Péter tisztelt képviselőtársam benyújtott. (Helyeslés.) Horn Ede : Tisztelt ház ! Én is elfogadom Tisza Kálmán tisztelt képviselőtársain indítványát, hogy e §. utasíttassák vissza a központi bizottsághoz ; ha daczára ennek fölszólalok, ezt nem azért teszem, mintha a nemzetiségi kérdéshez akarnék szólni, hanem mert az igazság érdekében szükségesnek látom egy vádlott mellett fölszólalni, mely ellen minden oldalról ugyanazon vád hozatik föl ismételve-e házban és sajtóban, a nélkül, hogy valaki fölhozta volna azon enyhítő körülményt, mely a sajnos helyzetet ha nem is igazolja, de legalább megfoghatóvá teszi. Ezen vádlott tisztelt ház, Magyarországnak igen nevezetes és fontos factora: a kereskedelem és ipar. Részemről nagyon helyesnek és igazoltnak találom azon követelést, hogy minél előbb jőjön el az idő, hogy egész kereskedelmink és iparunk üzleti nyelve a magyar legyen; de sajnálattal kell kijelentenem, hogy semmikép sem osztozom Tavaszy Endre tisztelt képviselő ur optimismusában, ki azt állítja, hogy ez nagyrészben már ma is így volna. Ez fájdalom nem áll. De legyen szabad hozzá tennem, hogy ha mi jogosultsággal akarjuk követelni ezt a kereskedelemtől : a mi kötelességünk volna a kereskedelmet azon helyzetbe hozni, hogy az ország ezen kívánalmának megfelelhessen. Én pedig azt kérdem a tisztelt háztól, hogy hol van azon országos vagy állami kereskedelmi akadémia, mely a kereskedelemnek és az iparnak a magyarul tudó segédeket és könyvvezetőket nevelné. (FölMáltásók: Dologra \) Ha a tisztelt háznak igazság érzete azt kivánja, hogy mindenféle vádat lehessen fölhozni és egy mentő szót se lehessen mondani: elállók. (Halljuk!) Csak azt akorom fölemlíteni, hogy két évvel ezelőtt egy bizonyos összeget szavaztunk arra, hogy legalább azon segédeknek, tanonczoknak és könyvvezetőknek, kiknek nem volt
