Képviselőházi napló, 1872. X. kötet • 1874. april 21–junius 16.

Ülésnapok - 1872-246

246. országos ülés május 28. 1874. 281 Mban, s behatóbb ismeretekre azért nem, mert oly számosak azon szakok, s mindeniknél oly nagy száma Tan az irodalmi előzményeknek, hogy mindezen szakokból mélyebb ismeretekkel birni tökéletes valótlanság; mondom, azóta a doctoratus nem is az többé, minek lenni kellene: tudnillik bizonyítéka behatóbb ismereteknek; hanem csak felsőbb foka azon elméleti ismereteknek, melyek az államvizsgáknál is előfordulnak. A doctoratust részemről föntartani kívánnám, de a mai kornak s a mai tudomány állásának megfelelő módon; másként nem fogjuk valósággá tenni, és marad, a mi most: valótlanság. A bölcsészeti karnál e tekintetben megkísértett nt mutatja meg itt is a követendő utat. Ha fön akarjuk tartani a doctoratust, mint magasabb képességet, s ez akkor körülbelül össze fog a tanári képességgel is vágni: akkor azt oly kis körre kell szoiitani, melyből lehetséges legyen az egyes egyének alapos, meglehetősen kimerítő ismeretére ítéletet vonni. Mindnyájan tudjuk azon enquéíe-tárgyalásokból, melyek, gondolom, két év előtt e kérdésben tartattak, hogy szándékoltatik a bölcsészeti karnál a doctoratust ugy átalakítani, hogy a szigorló a helyett, hogy — mint jelenleg történik — physikai, mathematikai, latin-görög nyelvészeti, históriai, philosophiai, és még nem tudom mily tudományokból tesz vizsgát: csak egy szakot választ, és mint tudjuk, czélszerüen, azzal kapcsolatban álló két más tudománynyal saját választása szerint. Nem akarok ítéletet mondani e terv felett; de szilárd meggyőződésem, hogy ha a doctoratust magasabb képzettség fokául fön akarjuk tartani: az, a jogtudomány terén sem lehetséges más utón, mintha a doctoratus csekélyebb térre fog szoríttatni. Hogy ez igy van helyesen, e részben hivatkozom a jelen közoktatási minister urnák egy intézkedésére, mely nem bevégzett, de kezdeményezett, s mely szerint a jogi tanulmányok az állam tanulmányoktól elválasztatni czéloztatnak, ugy, hogy külön államtudományi, s. külön doctoratus hozassék be a mostani mindkettőre kiterjeszkedő jogtudományi és államtudományi doctoratus helyett. Én azt hiszem, hogy csakugyan, — ha a doctoratust fön akarjuk tartani jelentőségében: ezen utón kell haladnunk. Ma a jogi tudományok egész terjedelme sokkal nagyobb, mint'sem abból egy ember képes lenne magának magasabb fokú képzettséget szerezni. így állván a dolog, én részemről a doctoratusi intézményt gyökeresen átalakítandónak vélem; és nem tartom az ügyvédi képesség mérlegéül fölhasználni, ha én doctoratusi szigorló alatt oly egyént értek, ki egy bizonyos szakot a maga egész terjedelmében alaposan ismerni akar: akkor én ez intézményt nem használhatom föl arra, hogy az egyetemes jogi képzettségre vonatkozó ügyvédi, elKÉPV. H. NAPLÓ. 18H- X. KÖTET méleti képesség mértékévé tegyem. Azonban jeleztem, hogy nem állván hatalmamban ilyféle egyetérértés létrehozása a két törvény közt, — tudniülik, az ügyvédi törvény és másrészről a felsőbb közoktatást, különösen a jogi tanulmányokat rendező törvény közt kezdeményezni, — miután már most csak arról lehet szó, a mi jelenleg előttünk fekszik : ennélfogva, habár nyilvánítom, hogy nem hiszem, hogy öszhangzásba lehetne hozni ezen szakaszt a majdan rendezendő felsőbb oktatással; én mindamellett e pillanatban, miután congruál a most fönálló rendszerrel, nem tehetek egyebet, mint ebbeli aggályaim kijelentésével azt mégis elfogadni. (Derültség és mozgás.) A mi már most e szakaszt illeti, kettő az, a mit ez helyesen megkülönböztet, tudniillik az elméleti és gyakorlati utón szerzendő képességet. Az elméleti utón szerzendő képességhez tartozik, •— nem ugyan a paragrafus sorrendét, hanem a természetes rendet követve, a jogi és állami tanulmányok berendezése. A „jogi és állam tudományok befejezése" tán „jogi és állam tanulmány ok befejezése" lenne itt mondandó, mert a jogi tanulmányok befejezéséről van szó, minthogy a tudományt befejezni nem lehet, (Helyeslés.) azonban nem teszek javítást e stylaris hibán, — tehát az elméleti és az államvizsga, vagy is egy szigorlat letétele szükséges. Erre nézve a nézetem tisztelt ház az, hogy a mennyiben csakugyan előszabatik, ezen képesség a birói képességre vonatkozólag, az előbb említett okokból egyenlő lépést tartani okvetetlenül szükséges lesz, s részemről jelentem, hogy a mennyiben itt ezen képességet elfogadom: részemről a birói vizsgára nézve is követelem. A mi a gyakorlatot illeti, tudjuk, hogy az eredeti szerkezet négy évet követel és hogy a négy évi gyakorlat igen nagy aggodalmakra és följajdudulásokra adott okot azok körében, kik jelenleg az ügyvédi pályára készülnek. Talán ezen aggodalmak, — legalább részben, — okozták azt, hogy a most előttünk fekvő szövegben csak három évi gyakorlat igényeltetik. Részemről ismét azt tartván szem előtt, hogy nem követelek többet mint a mennyi kell; de kevesebbet sem : azt kérdem magamtól, hogy szükséges-e a három évi gyakorlat vagy nem? s e tekintetben — szívesen elismerem, — hogy szükségesnek tartom. Ha tekintetbe vesszük, hogy az első évi gyakorlat még azon időbe esik vagy eshetik, a midőn az illető az elméleti vizsgák letételével foglalkozik : mindenki be fogja látni, hogy ezen első évi gyakorlat részint elméleti vizsgákra való készülés által lesz tetemesen korlátozva, részint pedig a dolog természeténél fogva alig fog egyébre hivatkozni, mint másolásra. Csak a második évi gyakorlatot lehet rendes körülmények között olyannak venni, 36