Képviselőházi napló, 1872. X. kötet • 1874. april 21–junius 16.
Ülésnapok - 1872-246
246. országos ülés május 28. 1874. 275 szükségesnek és kötelességemnek tartom a fölszólalást. (Fölkiáltások jobb felől: Eláll! Marad a szöveg!) Méltóztassanak megengedni, hogy a megszokottá vált közbeszólások ellen bátor legyek arra kérni a tisztelt házat: méltóztassék, ha nem meghallgatni, legalább csendben lenni és ellenkező érvelésüket annak idején és rendjén megtenni. Ezt hozza magával a parlamenti illem, ezt a szólás-szabadság. (Helyeslés bal felől.) Részemről a központi bizottság tisztelt előadójának nézetében nem osztozhatom, a mennyiben azt méltóztatott állítani, hogy a jelen törvényjavaslat átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadhatván : ez által a kamara-kényszer kérdése is eldőlt volna. A tárgyalások természete nem azt vonja maga után, hogy ha egy törvényjavaslat átalánosságban clfogadtatik, a részletes tárgyalás alkalmával annak czikkeihez ne lehessen hozzászólani, legyenek azok elvi kérdésekről, vagy bármely részletes intézkedésről szólók. így fogván föl a dolgot, bátor vagyok ezen §-nál, minthogy azzal szoros összefüggésben lenni látom a 2-ik és 3-ik §-okat, ezekre együttesen egy módositványt beterjeszteni. Mint a jogügyi bizottságnak szintén egyik igénytelen tagja, csak azon föltétel alatt láttam szükségesnek a behozandó kamarai kényszert, ha a fegyelmi bíróság kizárólag a kamara kezében fog öszpontosulni; minthogy pedig ez nem történt: önként következik, hogy a kamarai kényszernek nincs értelme s csak a függetlenség, önállás és ügyvédi tekintély megrontását fogja eredményezni, erkölcsi és szellemi fölénye képzését fogja lényegesen akadályozni; következőleg, ha e helyett az ügyvédi egyleteknek a szabad társulat eszméjéből kifolyólag megengedtetik az egyesülés, illetőleg, ha ez az egyleti törvények által — melyek még most nincsenek — meg nem tiltatik: azon esetben mindazon czélok el lesznek érve, melyek ezen törvényjavaslat keretén belől a központosítás szigorú elvénél fogva, mely ezen törvényjavaslaton keresztülvonul, elérve nem lesznek. (Helyeslés a szélső bal felől.) Bővebb indokolástól tartózkodva, minthogy az átalános vita alkalmával többször történt erre nézve fölszólalás, bátor vagyok az 1-, 2- és 3~ik összefüggő §-okra nézve egy következő uj §-t indítványozni : 1. §. „Az ország bíróságainál és hatóságainál, mint ügyvéd, csak az működhetik, ki törvényszerű oklevéllel bír, gondnokság alatt nem áll, bün vagy vétség miatt fenyíték alatt nincs." Ezen értelemben vagyok bátor ajánlani módositványom elfogadását. Matuska Péter előadó: Tisztelt ház! Lényegében ugyanazt tartalmazza ezen módositvány, mint az, melyet Deáky tisztelt képviselő ur benyújtott; én tehát ismétlés kikerülése okából nem fogok újra annak czáfolatába bocsátkozni, hogy az ügyvédi kamarák miért szükségesek és miért szükséges azokat behozni oly alakban és oly irányban, mint ezt a jelen törvényjavaslat czélozza. Ez már az általános vita alkalmával bőven meg volt vitatva és kimeritőleg volt tárgyalva. A mi a logikai rendet illeti, a módositvány csak annyiban tér el az eredeti szövegtől, hogy ez utóbbinak 3. §-a sokkal világosabban határozza meg az ügyvédi minőséget és a megtagadás eseteit különösen fölsorolva, semmi kételyt nem hagy föl az iránt, hogy mely esetekben alkalmazandók a 3. §. szabályai. Én ennélfogva kérem a tisztelt házat, méltóztassék a központi bizottság szövegezését megtartani. (Maradi) Elnök: Az 1. §-ra nézve két módosítás adatott be; az egyik Deáky Lajos képviselő ur részéről, a másik Lázár Ádám képviselő ur részéről. Beöthy Algernon jegyző (újra fölolvassa Deáky Lajos módositványát, azután Lázár Ádám módositványát.) Elnök: Méltóztatnak elfogadni az 1. §-t a központi bizottság szövegezése szerint ? A kik elfogadják, méltóztassanak fölállani. (Megtörténik..) A többség elfogadja. (Fölkiáltások bal felől: Ellenprőbát!) A kik nem fogadják el, méltóztassanak fölállani. {Megtörténik.) A többség elfogadja. Beöthy Algernon jegyző (olvassa a 2-ik §-t.) Deáky Lajos: A 2. §-ra vonatkozólag a következő módosítást volt szándékom ajánlani: „Ki az ügyvédek névsorába fölvétetett: az az ország minden bírósága és hatósága előtt, mint ügyvéd működhetik. * Minthogy azonban az 1. §. a központi bizottság szövegezése szerint fogadtatott el, módositványomat csak annyiban tartom fön, hogy e „lajstrom" szó helyett a „névsor" szó tétessék. Házmán Ferencz: Miután azon módositvány, melyet Deáky képviselő ur beadott, az 1. §-ban már benfoglaltatik, ugy hiszem, fölösleges. Én nem a lényegre nézve, hanem a szakasz irályi szerkezetére nézve kívánok módosítást tenni. A szövegnek ezen része: „kimutatja" kihagyható, a nélkül, hogy a szöveg értelme veszítene. Továbbá azon kifejezés helyett, hogy .állandó lakhelye van", ezt óhajtanám tétetni „állandóan lakik", mert állandó lakhelylyel bírhat valaki, a nélkül, hogy ott laknék. A szöveg ennélfogva így hangzanék: 2. §. Az ügyvédek lajstromába csak azon magyar honpolgár veendő föl, ki: 1. törvényszerű ügyvédi oklevéllel bir és 2. ügyvédi kamara kerületében állandóan lakik. Paczolay János: Nekem magára a szöveg lényegére nincs észrevételem ; hanem észrevételem van azon kifejezésre: „magyar hongolgár." 35*
