Képviselőházi napló, 1872. X. kötet • 1874. april 21–junius 16.

Ülésnapok - 1872-242

242. országos ülés május 19. 1874. 257 Egész terjedelmében azért nem fogadhatom el a különvéleményt, mert részben lehetetlenné tenné a kölcsönt; más részről ha határozott összeg megszavaztatnék, mig ezen összegnek elhelyezése a gyakorlatban annyi nehézségekkel járna és föltételektől függővé van téve, hogy keresztül vitele majdnem lehetetlem. Az állam, mint ilyen, állásánál fogva hitelezői szerepet vállalhat ugyan, de ennek nevében a kormány sem állásánál, sem hivatátánál fogva nem foglalkozhatik az egyesek részére leendő kölcsönök kiosztásával. így tehát nincs más mód, minthogy a kiosztás közvetítés utján eszközöltessék, a mi ismét másként biztosan nem eszközölhető, mint pénzintézetek utján. Itt több rendbeli kérdés merül föl. Vajon a tisztelt pénzügyminister nrnak sikerülni fog-e a kölcsön fölvételét akként megállapítani, hogy a szükségelt összegen fölül, mely az államháztartásra megkívántatik, még maradjon is annyi, hogy az intézeteknek adhasson elhelyezés végett ? vajon az intézetek hajlandók lesznek-e azon kamatlábat fizetni az államtól nyert összegek után, milyent az állam a kölcsön után fog fizetni ? vajon az intézetek képesek lesznek-e az államtól nyert pénzeket jelzálogilag bekebelezett és pupillaris alapon kiállított kötvényekkel teljesen biztosítani és vajon az intézetek, a mostani mostoha körülmények közt vannak és lehetnek e azon állapotban, hogy a nekik adott pénzt a kormány által megszabandó időre, mely hosszú semmi esetre sem lehet, képesek lesznek-e visszafizetni, vagy sem? Megengedem, hogy mindezen tényezők összpontosulva lesznek; de még ezen esetben is nagyon kétséges: vajon épen azon czél, melyet a különvélemény elérni óhajt, el lesz-e az által érve, vagy sem? Nézetem szerint egy intézetet sem lehet kötelezni, különösen oly intézetet, mely mint első adós szerepel szemben ez állammal, s mely a fizetési kötelezettség biztosítására vállalkozik, hogy mily összeget és mily föltételek mellett és kinek adjon kölcsön. Legjobb esetben is csak arra lehetne szorítani és kötelezni az intézeteket, hogy az államtól nyert összeg egy része kizárólagosan a földbirtokos osztálynak adassék kölcsönképen. Ezek érveim, melyek miatt én a különvéleményt egész terjedelmében el nem fogadhatom; de elvi szempontból nagyon szükségesnek tartom, hogy adassék utasítás a pénzügyministernek az állam pénzeinek gyümölcsöztetésére. Szükségesnek tartom pedig ezen utasítást annyival inkább, mert, őszintén bevallva, az eddigi tisztelt pénzügyministereink — nem a jelenlegit értem — pénzkezelése sem bizalmatgerjesztő, sem czélszerü nem volt. Méltóztassék tisztelt ház megengendi, hogy ezen állításomat egy a legközelebb múltból merített példával megvilágíthassam. Méltóztatnak mindnyájan KÉÍY. H. HAPLÓ I85. X. KÖTKT. tudni, hogy Gizella főherczeg asszony násza alkalmával Magyarországon a magyar tisztviselők árva leányai számára egy árvaház alapíttatott. A törvényhozás azon időben nagylelkűen e czélra Lipcsén a Eákóczy-féle kastélyt adományozta, mely rendeltetéséhez képezt át is alakíttatott. Ezen árvaháznak alapja 92.000 frtot tesz. mely összeg a pénzügyminister kezelése alatt áll. A tisztelt pénzügyminister ur elődje azon általa fölállított elvnél fogva, hogy a pénz legjobban és legczélszerübben magánál az államnál van elhelyezve, az alapot 5°/

0-ot kamatozó államkötvényekben helyezte el. Az árvaház évi költségei mintegy 8000 frtot tesznek és a pénzügyminister utasította a beszterczebányai bánya pénztárt, hogy a havi fizetéseket teljesítse, mely azokat pontosan teljesítette is. A kiadás 8000 frtot tesz, szemben a bevétellel, mely az alap elhelyezés folytán 5%-al csak 4.600 frtot tesz: a hiány 3.400 frtra rug, mely összeget szintén a beszterczebányai pénztár fizeti a minister utasítása folytán nem tudom mi alapon, és mi jogon? Az összeg ugyan nem igen jelentékeny; de tekintve azon átalánosan elfogadott elvet, hogy pénzügyeink tekintetéből a kormányzat minden ágában lehető megtakarítás eszközlendő : minden esetre elég jelentékeny arra, hogy az akkori pénzügyministernek eljárása az elhelyezésnél kárhoztassák ; kárhoztassák leginkább azért, mert az akkori pénzügyministernek ép ez időben volt alkalma ez alapot akként elhelyezni, hogy az árvaház összes költségei födözve lettek volna. Ugyanis a magyar tisztviselők egylete folyamodott a pénzügyministerhez hogy ezen 92.000 frt nála helyeztessék el gyümölcsözőkig, 8°/

0-os kamatot ajánlván föl, a mi 7.000 frtot tett volna és fölajánlotta azonkívül azt, hogy az egész összeget jelzálogilag bekeblezett, pupiiáris alapon kiállított kötvényekkel teljesen födözi. A pénzügyminister ur azonban e kérelemnek helyet nem adott. A tárgy nem oly jelentékeny és én ezt interpellatio tárgyává tenni nem akartam; de méltóztassék megengedni, hogy most, pénzelhelyezésről lévén szó: ez alkalmat fölhasználjam és egy kérdést és kérést intézhessek a tisztelt pénzügyminister úrhoz. A kérdés az: vajon van-e tudomása a pénzügyminister urnák arról, hogy a Gizella főherczegnő védnöksége alatt álló magyar árvaház 92.000 frtot tevő alapja az állam kárára van elhelyezve ? Ha nincs ? állitásom bebizonyítására méltóztassék magának az okmányokból tudomást szerezni, és ha ezt megméltóztatott tenni: fölkérem a tisztelt pénzügyminister urat, méltóztassék ez alapot a magyar tisztviselő egyletnél 8°/

0-os kamat és a kellő biztosíték nyújtása mellett elhelyezni. Elnök: Kérem a tisztelt képviselő urat tessék a szőnyegen lévő tárgyhoz szólni (Atalános helyeslés.) oá