Képviselőházi napló, 1872. X. kötet • 1874. april 21–junius 16.
Ülésnapok - 1872-242
250 242. országos ülés május 19. 1874. rik fontosságát annak, hogy az állam kötelezettségeinek eleget tehessen, hogy fönakadás nélkül vihesse pénzügyeit, és erre mindent képesek megtenni, ha kilátás nyujtatik az eredményhez; de viszont megmutatják azt is, hogy egynéhány havi könnyebbülésért a jövendőt föláldozni nem akarják: akkor sikerülni fog elérni azt, a mi szükséges ma, sikerülni fog elérni a pénzek befolyását ugy, hogy az állam adózóin is segíteni lehessen. Mert utoljára is minden rosznak meg van a maga jó oldala, s ha Magyarországnak érdeke az, hogy fizetésképessége fönmaradjon: érdeke ez azoknak is, kik az egymásra halmozott adósság-kötvényeknek birtokosai, (Élénk helyeslés a bal oldalon.) s ha azok is látják, hogy többel nem lehet: meg fognak elégedni az elérhető nyereséggel. (Tetssés bal felöl.) Különben, tisztelt ház, az mondatik még, hogy az összeg csekély. Én magam is elismerem, hogy biz az a szükségnek egymagában megfelelni nem képes ; de a második osztály egyfelől épen ezért mondja, hogy egyelőre 5 millió forint bocsátandó rendelkezésre; másfelől pedig, én legalább azon meggyőződésben vagyok, hogy ha 5 millió forint bocsáttatik rendelkezésre, ezen 5 millió sokkal többet fog forgalomba hozni; {Élénk helyeslés hal felől.) mert a ki ma tudja, hogy a megszorult ember semmi módon nem segíthet magán, 30—60°/ 0-et kér : a mint látja a lehetőséget, hogy az illető 10, 11 vagy 12°/ 0-ért kap pénzt, maga is tetemesen le fogja szállítani a kamatot. Különben is én oly fontosnak tekintem e szempontot, hogy ha több fogna igényeltetni: még áldozatok árán is meg kell azt szerezni ; mert ha egy része ennek nem is folyna vissza a kellő időben, miként a központi bizottság jelentése mondja : nem fog ez oly bajt előidézni, mint a mennyi fog az országra háramolni akkor, ha az adózók nem fizethetvén, az állam rendes jövedelmei künnmaradnak, és be nem folyhatnak. Igaz ugyan, hogy egy izben itt a házban fölhozatott az a száraz theoria, hogy pénzügyi szempontból legalább az államnak mindegy, ha elpusztul is az egyik ezer, ezzel nem pusztul el az adó alapja : mert megfizeti tőle az adót az a másik ezer, ki átveszi. De még csak ezen szűk körű szempontból sem áll ez, tisztelt képviselőház ! mert nem egy napról a másikra szokott ez megtörténni, hanem mindenki védi magának és a maga családjának fönállhatását; mindenki megpróbálja az utolsó pontig, hogy megmentheti-e magát, s ezen átmeneti évek alatt a jövedelem, a melyből neki adóját kellene fizetnie, azonkívül, hogy él: átszivárog oly zsebekbe, a hol azt kellőleg föllelni és megadóztatni még egy államnak sem sikerült. (Igaz! bal felöl) Én a tisztelt ház figyelmét tovább fárasztani nem akarnám; (Ralijuk! Halljuk \) a második osztályból nyert megbízatásomhoz képest is egyenesem kijelentem, hogy miután én a czélt, mely nem lehet csupán e pillanatnyi szükségen való segítés, hanem a kibontakozás előkészítése is, csak ugy látom elérve, ha akkor, midőn e kölcsönt megkötjük : egyúttal gondoskodjunk arról is, hogy hazánk lakóinak adóképességét föntartsuk, azt elveszni ne engedjük: csakis azon esetben fogadom el a kölcsönről beadott törvényjavaslatot , ha a második osztály határozati javaslatának elfogadása által biztosítva látom azt, hogy e kölcsön az általam jelzett főbb és nagyobb czélnak is megfelelni képes lesz; ellenkező esetben kénytelen leszek ezt el nem fogadni; mert, ismétlem, minden áldozatot meg kell hozni, a melynél lehet remény, hogy czélhoz jutunk; de e nélkül tovább menni a bajba csak azért, hogy egy pár hónap múlva a baj nagyobb mérvben törjön ki: ezt sem pénzügyileg, sem politikailag helyesnek nem tartom. (Élénk tetssés bal felöl.) Ghyczy Kálmán pénzügyin inister: Tisztelt ház! Hogy a kölcsön, a melyről (Halljukl) a törvényjavaslat szól, szükséges : azt azon indokolásban, mely mellett a törvényjavaslatot beterjesztettem, és itt e házban is élő szóval azon alkalommal, midőn a törvényjavaslatot a ház asztalára letettem, bővebben kifejtettem. Nem kívánom az itt már elmondottakat újra ismételni, főképen midőn a központi bizottságnak tisztelt előadója az e tárgyra vonatkozó főbb momentumokat már alaposan megemlítette. Én ezen alkalommal különösen azon határozati javaslatra óhajtom észrevételeimet megtenni, melyet a 2-ik osztály tisztelt előadója mutatott be. (Halljukl) Mielőtt azonban ezt tenném: engedje meg a tisztelt ház, hogy tisztelt barátomnak egy mondatára tehessek egy megjegyzést. (Halljuk!) Én hálásan köszönöm neki azon bizodalmat, a melyet irántam nyilvánítani szíves volt ; de kijelentem egyszersmind, hogy részemről ismét teljes bizodalommal viseltetem ministertársaim irányában, s tudom, hogy mindazokban, mik az államháztartásnak rendezéséhez tartoznak: velem kezet fogva, mindenben egyetértve fognak eljárni és én is velők folytonosan egyetértésben szándékozom ejárni. (Éljenzés jobb felöl.) A mi már magát a határozati javaslatot illeti, sajnálattal vagyok kénytelen kijelenteni, hogy én annak elfogadásához részemről nem járulhatok. Nem akarom itt fejtegetni azon általános kérdést: vajon helyes-e, megengedhető-e, hogy egyes polgárok magán háztartásának fölsegélésére az állam pénzei fordíttassanak? (Zaj bal felől.) Nem fejtegetem a kérdést azért, (Halljuk!) mert magam is beismerem, hogy vannak esetek, midőn a nemzet egész nagy polgári osztályai lévén veszélynek kitéve, az államnak, ha teheti : csakugyan közbe kell járni ezen
