Képviselőházi napló, 1872. X. kötet • 1874. april 21–junius 16.

Ülésnapok - 1872-238

238. országos ülés május 15. 1874. 219 lőleg fölfogni, a ki az elmélet mellett egyszersmind kellő gyakorlottsággal is bir. {Helyesléseit jobb felől.) így van ez tisztelt ház, az én véleményem szerint, az életnek más köreiben is. Itt az elméle­ten fölül megkívántatik a gyakorlat és kevés kö­szönettel lennénk az állam iránt, ha megelégednék bizonyos életkörökben csupán csak a theoria meg­követelésével, a praxisra pedig semmi súlyt sem fektetne. Higyje el Oláh Gyula tisztelt képviselő­társam, hogy ha adoma is, de nagyon találó adoma, hogy az orvosi pályán, (Halljuk! Halljukl jobb felől!) midőn a negyedik évet elvégezte az orvos­tanuló, midőn legelőször a praxis terén működik: azt hiszi, hogy minden betegséget tud gyógyítani, (Derültség.) midőn az ötödiket elvégezte, tehát a praxis második évét : akkor kétkedni kezd azon, hogy nincsenek-e még bizonyos betegségek, melyek ellen még sem tud gyógyszert, (Derültség.) és ha kilépett a gyakorlati élet terére — mondom, adoma, de nagyon találó, — néhány év múlva azon kezd kétkedni, hogy van-e egyátalán betegség, a melyet biztosan gyógyíthatna. (Zajos derültség és tetszés.) Egyátalában nem akarom én ezt az ügyvédi praxisra alkalmazni; de én, a ki az elméletnek em­bere voltam és vagyok : nagyon is méltánylom, be­csülöm és tisztelem a praxisnak érvényét és ha én practicai éveket kívánok az elméleten fölül: nem vétek én a culturai missio ellen, melynek nemcsak mint cultusminister, hanem hosszú éveken át mint professor is szolgáltam. (Élénk éljenzés.) Én tehát a culturai missiot nem akarom meg­szorítani, hanem inkább előmozdítani; de azt hi­szem, előmozdítom akkor : ha az ország egyik leg­tekintélyesebb karának, tudniillik az ügyvédségnek magasztosabb szellemi kiképeztetését és erkölcsi tekintélyét megállapítani és emelni iparkodom. (Hosz­sms élénk helyeslés jobb felől.) A privát tudást senki sem gátolja. Hadd le­gyen annak: a ki azzal megelégszik; de mikor a privát tudásnak haSznát ezreknek becsületére, éle­tére és vagyonára nézve akarja valaki igénybe venni, hogy akkor ellenőriztessék, hogy akkor azt mondják neki: „mutasd meg, hogy képes vagy-e erre" ; ez a privát tudás körét egyátalában nem korlátozza. (Élénk tetszés jobb felől.) Nemcsak a katonák harczolnak, — igy monda a római törvénykönyv, — hanem harczolnak az ügyvédek is, a kik tudományukkal a polgároknak életét, jövőjét és utódait védik, „vitám, spem et posteros defendunt." A ki ezt akarja tenui: nevezze meg erre a fegyvert, ne védelmezze társait tompa fegyverrel, melyet meg lehet semmisíteni; hanem az ész, tudomány és gyakorlat éles fegyverével. (Élénk hosszas helyeslés jobb felől.) Akkor tisztelt ház. ha ezt elértük: akkor a mi ügyvédségünkről is azt fog­juk mondhatni, a mit D'Aguesseau a franczia ügy­védségről mondott: „oly régi. mint a bíróság; oly nemes, mint az erény ; oly szükséges, mint az igaz­ságszolgáltatás. * (Élénk tetszés jobb felől.) E nélkül a mi bajainkon segíteni nem fogunk. Ez erős meggyőződésem: ez volt elődeimnek meggyőződése is, és ezért ajánlom ezen törvényja­vaslatot a tisztelt háznak átalánosságban elfogadás végett, mint olyat, melyet elődeimtől örököltem, alapelveire nézve sajátomnak vallom és olyannak hiszek, mely nélkül az ügyvédi kar erkölcsi tekin­télyét megszilárdítani egyátalában nem fogjuk. (Élénk helyeslés jobb felől.) Még néhány szót. (Halljuk!) Hogy minő in­dokok vezéreltek engem e törvényjavaslatra nézve : az nyomtatva fekszik a tisztelt ház előtt; azt czá­folni mindenkinek lehetett, a ki azokat elolvasta és igy nem volt szükséges, hogy itt mondjam el az érveket, mert ezek nyomtatásban itt vannak. Ez volt az ok: miért nem szólaltam én föl a dis­cussio közepén. Egyátalában pedig én azon jogot, melyet nekem a törvény és a tisztelt ház szabályai adnak, hogy akkor szólalhassak föl hivatalos minő­ségemnél fogva, mikor azt szükségesnek tartom: fön fogom tartani és magamat senki által sem fo­gom utasíttatni arra, hogy mikor, mely időben szó­laljak föl. (Szűnni nem akaró éljenzés a jobb oZ­dalon.) Elnök! Tisztelt ház! Méltóztatnak talán belenyugodni, hogy a holnap délelőtt 10 órakor tartandó ülésben csupán a kérvények tárgyaltassa­nak, azután pedig az osztályok ülésezzenek? (He­lyeslés.) Ezzel az ülést bezárom. (Az illés végződik l a / 4 órakor.) 28*

Next

/
Thumbnails
Contents