Képviselőházi napló, 1872. X. kötet • 1874. april 21–junius 16.

Ülésnapok - 1872-238

238. országos ülés május 15. 1874. 203 Szende Béla honvédelmi minis- ! ter í Tisztelt ház! Már ezelőtt is voltam szeren­csés kinyilatkoztatni azt, hogy én abban nagy kü­lönbséget és nagy veszélyt nem látok, hogyha a honvédelmi ministerium hivatalai egy évvel előbb, vagy később fognak bemenni az uj épületbe. Nekem tehát az ellen legkisebb kifogásom sem lehet, ha. az valamivel későbbre halasztatik. Én csak kötelességemnek tartottam azon hiva­talok czélszerübb elhelyezésére, melyek alattam van­nak, módot keresni. (Helyeslés.) Ha azonban a tisz­telt ház mást tart czélszerünek: én. tekintettel arra, hogy ezen indítvány és más oldalról történt értel­mezés ez ügyet nem buktatja meg, csak legfölebb a jövő tavaszig elhalasztja, és pedig az elfogadás biztosabb kilátásával, részemről azt elfogadom. (Ata­lános élénk helyeslés.) Elnök l Elfogadja a tisztelt ház a honvé­delmi ministerium {Nagy zaj.) Tisza Kálmán : A kérdéshez kívánok szólani. Elnök ! Hisz még föl sem tettem a kérdést. (Derültség.) Azon kérdést akartam föltenni : vajon a tisztelt ház a törvényjavaslatot átalánosságban el­fogadja vagy sem ? Tisza Kálmán i Ép, minthogy hallot­tam — bár nagy volt a zaj — hogy ezt tetszett mondani, kívántam a kérdéshez szólani. Én nem tartom helyesnek a kérdést igy föl­tenni : mert igy föltéve a törvényjavaslatot vagy el kell fogadni, vagy el kell vetni : az indítvány pedig, melyet magam is pártoltam, csak arra vonat­kozik, hogy a tárgyalás elhalasztassék. Kérem tehát a kérdést e szerint föltenni. (Atalános helyeslés.) Elnök: Elfogadja a tisztelt ház Zsedényi Ede indítványát ? (Elfogadjuk l) Elfogadtatott és igy a törvényjavaslat tárgyalása elhalasztatik. Következik a napirend második tárgya, vagyis az ügyvédi rendtartásról szóló törvényjavaslat tár­gyalása. (Az elnök leszáll és helyét Bánó József foglalja el.) Matuska Péter előadó: Tisztelt ház! Minden oldalról halljuk hangoztatni, hogy az ügy­védséget ügyvédi rendtartás által törvény utján kell szabályozni; az ügyvédi rendtartás nemcsak szak­egyletek, hanem az országos közvélemény által is szükségeltetik ; ennélfogva nekem annak szükséges­ségét alapjaiban kimutatni vagy indokolni nem is kellene ; de minthogy a jelen törvényjavaslat beadá­sánál s a bizottság és az osztályok előbbi tárgya­lásainál oly nézetek merültek föl, melyek a törvény­javaslatban lefektetett alapelveket mellőztetni s igy magát a törvényjavaslat létrejövetelét meghiúsítani kívánnák : bátor leszek a tisztelt ház engedelmével a javaslatban lefektetett alapelvekre nézve némelye­ket átalánosságban elmondani azon ezélból, hogy a tisztelt ház ezen javaslatot lényegben annál nagyobb megnyugvással elfogadhassa. (Halljuk \) Az ügyvédség, tisztelt ház, a jogéletnek arra hivatott közege, hogy a honpolgárnak magánviszo­nyait, a közhitel ügyét, az anyagi jólét szükségleteit figyelemmel kisérve, azokat helyes tanácsadással, még mielőtt bíró elébe jönnének, elősegítse, hogy a jog érvényesítésénél az igazságszolgáltatás gyors és biz­tos menetét a törvények alapos kezelése által elő­mozdítsa, s igy egyrészről az igazságszolgáltatás fölött őrködjék, másrészről pedig az anyagi élet valódi orvoslójává váljék. Ezen föladatát az ügy­védség, — mely föladatot az államhatalom és a magán-viszonyok természete reáruházott,— csak akkor képes betölteni: ha bizonyos előföltételek vannak meg, melyek hiányával inkább a honpolgárok jólé­ténekmegrontására működhetik. A jelen törvényjavaslat czélja ezen előföltételek megállapítása és pedig olya­tén és oly mérvű föltételek megállapítása, melyek­nél fogva az ügyvédség képes betölteni hivatását. Ha ezen föltételek nem az ügyvédi álláshoz mért szigorral és szabatossággal állapittatnak meg: lesz ügyvédrendtartásunk: de nem lesz ügyvédségünk az igazság előmozdítója, és ha mindenféle mellék­tekintetek és comhinativ nézetek által elmosódni engedjük az állás természetéből folyó szabadságokat: félszeg lesz a törvény, és a valón nem lesz segítve. Igen messzire vinne, ha vizsgálni és taglalni akarnám az okokat, melyeknél fogva az ügyvédség ujabb időben nálunk sülyedt, és melyeknél fogva a törvény és a dolog természete által kijelölt fölada­tát nem tölti be. Részesült ezen sorsban minden közállás többé, kevésbé, úgy, hogy tekintélye nem ismertetik el oly mértékben, milyenben elsmertetnie kellene. De az ügyvédség tekintélyének hanyatlása rejlik bizonyosan az igazságszolgáltatás rendezetlen­ségében is, valamint abban, hogy codificált törvé­nyeink nincsenek, mely okoknál fogva sokszor a leg­képzettebb és legbecsületesebb ügyvéd is hivatásának betöltésénél elhárithatlan akadályokkal küzd. De kétségtelen tény másrészt az is, hogy az ügyvéd­ség tekintélye hanyatlásának oka részben abban rejlik, mert a közvélemény joggal hiányolja az ügy­védségben a kellő szakismeretet; (TJgy van! jobb felől.) mert nem látja eléggé megbízhatónak azon ok­nál fogva, mivel az ügyvédség nem tudta eloszlatni azon gyanút, hogy a hivatást a keresettel cseréli föl, és hogy a jog érvényesítése helyett inkább sa­ját anyagi érdekeit szokta szem előtt tartani. (He­lyeslés jobb felől.) Az ügyvédi rendtartásnak tehát első föladata megállapítani az elméleti szakképzettséget azon fok­ban, mely az ügyvédi állásra okvetlen szükséges, és e törvényjavaslat megállapítja e szakképzett­séget azon határozattal, hogy az ügyvéd a jogtudo­"2(x :

Next

/
Thumbnails
Contents