Képviselőházi napló, 1872. X. kötet • 1874. april 21–junius 16.
Ülésnapok - 1872-237
237. országos ülés mindezek folytán csak azt jegyzem meg, hogy azon nagy hiányt, a mely mutatkozott, nagyrészben az előirányzat vérmes reményekkel készítése okozta; elmaradt ennélfogva több jövedelem, mely praeliminálva volt; bekövetkezett több kiadás, melyekre számítás nem volt. Ezen hiányok, tisztelt ház, részint az 1873-ik esztendőben fölvett, részint a 30 milliós kölcsönből, részint az 54 milliós kölcsönből, részint már a tavalyi esztendőben fölvett 76 milliós kölcsönből födöztettek. Engedje meg azért a tisztelt ház, hogy a múlt évben fölvett ezen 76 milliós kölcsönre nézve némely lényeges körülményeket említhessek föl. {Halljuk!) Méltóztatnak tudni, hogy ezen kölcsönnek csak 3 /s része vállaltatott el véglegesen a hitelező consortium által. Ezen kölcsönnek a másik 2 / 3 részére hitelező consortium csak optiot vállalt; jelesül a második harmadra nézve föntartotta magának, hogy márczius végéig nyilatkozhassék: vajon élni akar e részben, vagy egészben optionális jogával; a harmadik harmadra nézve pedig az optio jogának nyilvánítását június végéig tartotta fön. Ezzel megegyezoleg állapíttattak meg a fizetési föltételek is. Az első harmadnak fizetését a consortium négy rátában ajánlotta meg, ugy hogy az utolsó ráta február utolsó napján fizettessék ki; a második harmadra nézve azon esetre, ha optio jogával élni fog, a fizetéseket márczius, április és május hónapok végeire kötelezte ; a harmadik harmadra nézve pedig szintén azon föltétel alatt, hogy ha optionális jogával élni fog: a fizetéseket június és Julius hónapokra ajánlotta föl. Elfogadtattak ezen fizetési határnapok a kormány által kérdésen kivül azon szempontból, hogy akkor, midőn az alkudozások a kölcsönről történtek, tudniillik múlt évi november havában: a számadások még lezárva nem lévéu, a jövedelmek iránt jobb remények léteztek, s a kiadásokra nézve azon vélemény lehetett, hogy kevesebb kiadás lesz szükséges, mint valóban megkívántatott; ennek kellett egyébiránt azon időben az átalános véleménynek is. lenni, mint magában az 1874-ik évi költségvetésben is azon évnek egész hiánya 32,705.000 forintra számíttatván, ezen összeg a 76 és fél milliós kölcsönből, mint az év egész hiányának födözésére elégséges folyósittatott. A dolog azonban egészen másként ütött ki. (Sálijuk !) Azon consortium, melylyel a kölcsön megköttetett, kezdetben és hosszabb ideig is nagy előzékenységgel teljesítette fizetéseit; az első részletet ugyanis, melyet csak február végével tartozott volna lefizetni ajánlata szerint: már deczember végével egészen beszállította; a második részletet, melyet csak május végével tartozott volna lefizetni : már február 17-én egészen befizette; sőt a harmadik részletből is azon időig, midőn a mostani kormány megalakult, 837 ezer livre sterling névszerinti értékmájus 13. 1874. 187 nek megfelelő összeget fizetett be az állami-pénztárba; befizetett tehát összesen 55 millió forintot o. é., s ezen összeg addig, míg a mostani kormány megalakult, az államnak beállott szükségleteire a törvény által megállapított kiadásaira egészen ki is adatott, ugy, hogy ezen kölcsönből, melynek egész összege 72 millió forintot tesz o. é., nekem, midőn a kormány tagjává lettem, ha a consortium azon terminusokban fizet, melyek e végre az ajánlata által kijelölve voltak: mintegy 40 millió forintnak kellett volna rendelkezésemre maradni ; azonban nem maradt több, mint 16,643.895 forint osztr. értékben, és ebből készpénzben csak 764.740 forint volt az átalános magyar hitelbanknál ideiglenesen letéve ; 15,819.115 forint pedig azon kincstári utalványokból állott, melyek még azon időben, midőn a ministerium megalakult, eladva nem voltak. Meg kall továbbá jegyeznem még azt is, hogy ezen consortium, mely elismerésreméltó előzékenységgel teljesítette kezdetben fizetéseit, márcziusnak mintegy közepe táján az optio jogának gyakorlásával, a kincstári utalványok darusításával csaknem egészen fölhagyott, és csak április közepe táján kezdte ismét kisebb összegekben az optiot gyakorlatba venni. Ezen 15,879.155 forint fölött, mely — mint mondám — nem készpénzben, hanem el nem adott kamatozó kincstári utalványokból állott: én nekem rendelkezési jogom nem volt és jelenleg sincs; mert a consortiumnak ezen kötvényekre föntartott optionális joga még folyó évi június végéig tart. Tudomására jővén mindezen állapotoknak, pontos számításokat tétettem, a mennyire tudniillik ily dolgokban egész pontossággal számítani lehet, arra nézve, hogy mely fizetések azok, melyek a költségvetési törvény szerint hónapról hónapra az állampénztárra haramiának. Viszont másrészről hónapról hónapra kiszámíttattam, hogy melyek azon bevételek, melyekre az állampénztár javára számítani lehetséges. A bevételek megállapítását illetőleg alapul a múlt esztendő tapasztalatait vettem, jelesen az 1873. év eredményeit, mert ugy értesültem, hogy ezen befizetések minden évben körülbelől hónaponként csaknem egyenlők. Ezen számítás folytán azon tapasztalásra jutottam, hogy én nekem, ha a folyó évi május l-jén esedékes kamatokat, jelesül a 30 milliós kölcsön kamatait, azonfölül némely vasúti kamatbiztositásokat, az államadóssági járulékot, a közösügyi költségeket, s az állami közigazgatás egyéb rendes költségeit is födözni akarom: április végéig 10 millió forintra van szükségem, melyet az állampénztár készletéből elő nem állithatok. (Mozgás.) Ezen tudomásra mintegy április közepe felé jővén, aggódtam arról, hogy mikép fogom teljesíteni az állam kötelezett fizetéseit. Segélyforrás más rendelkezésemre nem állott; az idő is igen rövid volt arra nézve, hogy másféle 24*
