Képviselőházi napló, 1872. X. kötet • 1874. april 21–junius 16.
Ülésnapok - 1872-236
170 236. orsaságos ölés május. 11. 187é, országot, mint Prancziaországot; de a forró hazafiság a világ bámulatára lehetővé tette, hogy a milliárdokat lefizette és gazdasági állapota napról napra emelkedik. Ezen hazafiságot Magyarország minden polgárában szeretném látni. De van valami, tisztelt ház, a mi e hazafiságot Magyarország polgárai nagyobb részénél gyöngíteni képes. S itt megint egész őszintén fogok szólani. Van egy mozditó alapeszme, mely ujabban előtérbe tétetik, alapeszme, mely Magyarország belpolitikájának irányadója, és mérvadója. Én csak véleményemet akarom kifejezni. Ezen alapeszme a magyar nemzetiségnek az állammal való identificatioja. Én ezen eszmét annak tartom, hogy átalában a hazafiságot gyöngíteni képes; azt tartom, hogy hazánkranézve veszélyes, mert a magyar nemzetiség az állami hatalom birtokában lévén: az egész nemzetiségi kérdésből hatalmi kérdést csinálhatna. Én ezen themát bővebben fejtegetni nem akarom, csak azt akartam mondani, hogy a visszacsatolt vidéken az oda bekebelezett polgárok bizonyos nemzetiségi sajátságokkal birnak, melyekre minden jól rendezett administrationak kellő tekintettel kell lennie; azt akartam mondani, hogy az úgynevezett nemzetiségi törvény, a mely már magában is hiányos, még hiányosabbá válik a bekeblezett határőrvidéken, annak helytelen alkalmazása pedig valódi elégületlenséget okoz. Tisztelt ház! Mink ott a határőrvidéken azt hiszszük, hogy a hazafiság nem involválja a magyarságot; hogy a polgárosodás nem involvál magyarságot, hogy mind jó hazafiak, Magyarországnak hű jó polgárai lehetünk, a nélkül, hogy magyaroknak kellene lennünk. Mink Magyarországot, mint közösliazánkat tekintjük, örülünk rajta, hogy visszacsatoltattunk, és ezen közös hazánkért készek vag3 7 unk áldozatot is hozni, (Helyeslés.) ugy mint hozott a határőrvidék mindig, valahányszor a király hivta, vért ontottak: ugy ezen hazáért is mindenkor verőket fogják ontani, ha tekintetbe fognak vétetni azon nemzetiség sajátságai. Tisztelt ház ! Mi remény éljük, hogy ezen törvényhozó-testület a határőröknek meg fogja mutatni, hogy az alkotmányos Magyarország a volt határőröknek többet fog adhatni, mint a volt absolut katonai rendszer. Ajánlom a fölolvasandó határozati javaslatot. Beöthy Algernon jegyző (olvassa a határozati javaslatot.) Határozati javaslat a volt határőrvidéki lakosság sérelmei orvoslása iránt, beadják dr. Polit Mihály, Babesiu Vincze, Doda Traján, Kosztics Lázár. A volt bánsági határőrvidéken és a csajkási kerületben a népképviselő-választások az 1848. évi V. törvényezikk érteimében bevégezve lévén s ennek folytam- az ott válaszfetf népképviselők a Biagyarországj?törvényhozó testületben helyeiket elfoglalván; tekintve; hogy a határőrvidék bekeblezése alkalmával, nevezetesen azon tárgyalássá I, midőn az országgyűlés a határőrvidéken fönáffiatt torvényeket és rendszabályokat fontai-totta, a kormány részéről kijelentetett, miszerint a bekeblezett határőrvidéken a szükségelt s az ottani kifülményefcnek megfelelő intézkedések törvényhozási utón akkor fogmak megtétetni, a mikor az azon; részekben választandó képviselők helyeiket az országgyűlésen elfaglal&ndj ák, ezen időpont pedig jelenleg elérkezett; tekintve,, hogy a bekcbelezrett határőrvidék századok óta külön helyzettel és külön szervezettel birt, mely a Magyarországétól lényegesen eltér, s mely most eanek törvényei- és intézményeivel öszhangzásba hszandó;. tekintve, hogy a vált katonai kormány által behozott és ezen országgyűlés által: hatályban hagyott törvények és rendszabályok hiányosak s sok tekintetben az ottani lakosok szükségeinek meg nem felelnek, de nagyrészben az alkotmányos intézményekkel s formákkal sem férnek össze; másrészről bekeblezéskor a magyarországi bírói és közigazgatási rendszer az előbbi katonai kormány által; behozott törvények és rendszabályok mellett életbeléptetvén,, e téren nagy zavar uralkodik;" tekintve, hogy ezen rendkívüli és káros állapotok folytán az ottani népnek több rendű sérelmei s panaszai támadtak, melyek törvényes orvoslást igényelnek s melyek közt hangoztatnak leginkább: 1. hogy a volt ezredi területek más megyékhea csatoltattak oly módon, miszerint oly részekkel s községekkel jöttek kapcsolatba, melyeknek — mind községi, mind gazdászati r mind közlekedési és társadalmi viszonyai, érdekei és szokásai a volt határőrvidékéitől különböznek, s hogy a bekebelezett részek egészen szétdarabolva és szétszaggatva, képviselőinek a megyei gyűléseken saját községi s más külön érdekeiket a túlnyomó más érdekű többségekkel szemben sikeresen védelmezni s megóvni lehetetlen; 2. hogy az igazságszolgáltatásra nézve az osztrák és magyar törvények a szükséges összefüggés nélkül behozatván, a különféle illetékesség, eljárás és különféle intézmények oly zűrzavart okoznak mind a bíróságoknál, mind a polgárok közt, hogy e tekintetben senki sem tájékozhatja magát; nevezetesen érvényben hagyatott az előbbi praeventiv rendszeren alapuló s az esküdszéki intézményt nélkülöző sajtótörvény; — a bíróságok szervezésénél és a birák kinevezésénél pedig tekintetbe nem vétetett az ottani nyelvek, a fönálló törvények, viszonyok és szokások ismerete; 3. hogy a bekebelezett határőrvidéken eddig az igazságszolgáltatás- és közigazgatásnál német,
