Képviselőházi napló, 1872. X. kötet • 1874. april 21–junius 16.

Ülésnapok - 1872-233

142 233. országos ülés május 5. 1874. Én tökéletesen értein azt, hogy egy harmadik személy irányában közjegyzői közbenjárás nélkül kötött szerződés ne legyen kötelező; de hogy házastársak vagy vérek és rokonok közt kötött szóbeli szerződés azok közt, önmagokra nézve ne legyen érvényes: csakugyan nem értem. így van ez, a mint Yidliczkay képviselőtársam igen helyesen jegyezte meg, a b) pontnál; mert nem áll az. hogy a halál esetére élők közt ne lehetne szerződést kötni; hiszen itt van az örökösödési szerződés, mely igen sokszor derogál a végrendeletnek, tehát ilyenek csakugyan lehetségesek, s ezt a körülményt is föl kell világosítani; mert nem áll az, a mit a b) pont erre nézve mond: mert én azt hiszem, hogy élők közt igenis történhetik ily szerződés halál esetére is. Nem tudom hasonló véleményben van-e a tisztelt ház is; de én a törvény világossága érdekében nagyon szükségesnek tartom a helyesebb szövegezést. Lázár Ádám: Tisztelt ház! Miután ezen §-nál legelőször kerül elő a jegyző-kényszer kérdésének eldöntése, mely, midőn a központi bizottsághoz való visszautasítás előtt egy erre vonatkozó különvélemény tárgyaltatott: a telekkönyvi ügyleteket illető okmányokra nézve el nem fogadtatott. Ezen czikknek a központi bizottsághoz való visszautasítása előbb történt, s azért most volna ideje, mielőtt a részletekhez szólnánk, illetőleg mielőtt az előttem szóló képviselőtársaim módositványai fölött döntenénk, hogy azon szükség esetén, ha a központi bizottsághoz visszautasittatnék, vagy nem: előbb magáról a tulajdonképeni kényszerről, meg legalább a javaslat szerint a közjegyző kérdéséhez tüzetesebben hozzászóljunk. Én részemről ezen §-ban fölvett intézkedést nem tekintem pesti szemüvegen; mert ha azon nézném: akkor igenis megengedem, hogy itt mindazon fontos okmányok szerkesztését — melyek csak jegyzői okmány alapján jelentetnek ki érvényeseknek, — lehet bárkire bizni; mert van itt elég bizalmat érdemlő derék, becsületes ügyvéd, s más hasonló képes egyén. De legelőszőr is igen nagy figyelmet érdemel a vidék, s főleg azok, kikre a központi bizottság előadója is súlyt fektetett, hogy tudniillik a vidék népe igen könnyen tévútra vezettethetik; kell tehát gondoskodni oly közegekről, kik az illető okmány fölvilágositására segédkezet nyújtanak, s igy minden csalás kikerülésével oly okmány szerkesztessék, mely teljes bizonyító erővel bír. Hogy mennyiben éretik el a czél, ha a kényszer behozatik: méltóztassék a tisztelt ház azon gyakorlati példákra tekinteni, melyek ezen törvényczikknek behozatala esetében a mindennapi jelenetek közé fognak tartozni. Ha már a család tagjai bárminemű csekély ügyletben is mindjárt írásbeli szerződésre kötelesek lépni az 54. czikk pontjai szerint: akkor semmi ingatlan átruházási szerződés, semmi adás vevésre, vagy cserére, életjáradékra vonatkozó szerződés, melynél gyakran bekövetkezik az eset, hogy az ingatlaa vagyon átruházása is czéloztatik: nem lesznek a telekkönyvi bejegyzésekre alkalmasak, ha nincsenek közjegyző által kiadva, és igy a telekkönyvi kényszer lesz helyre állítva, melyet a ház már elejtett Ha ezen szerződések szülők és gyermekek, s házastársak közt csakis közjegyzők által fölvehetők, kiknek száma s hivatali helye még nincs meghatározva, s nincs kilátás, hogy azok a vidéki szegényebb nép által könnyen megközelíthetők s megtalálhatók legyenek: nem látom át, hogy miként fogjuk épen azon czélt elérni, melyet a törvényhozás maga elé tűzött, hogy jegyzői okmány kivétessék a vidéken, minden egyszerű csekély üzletnél, mert különben az érvénynyel nem bir. Én ezen intézkedést épen a vidéki népre nézve a mily szükségesnek ép oly számos nehézségbe ütközőnek vélem, a mennyiben a vidéken részint a terhes közlekedési eszközök, részint a nagy távolság, sok útiköltség és dijak miatt, aránytalanul terhes költekezés okoztatnék a népnek. Ha már ezen kényszer behozatalának főczélja az, hogy a fölállítandó jegyzők megélhetése biztosittass ék és ezzel az ő tekintélye és befolyása neveltessék : én e részben sokkal helyesebbnek tartanám, ha a kényszernek egyelőre kizárásával idő engedtetik arra, hogy a már elfogadott határozatok alapján, a néppel ezen intézményt lassanként, illetőleg a törvényjavaslat által kilátásba helyezett három év alatt inkább megkedveltessek ; semhogy a különben is nagyon terhelt adózó népre oly közegek erőszakoltassanak, melyek vagy elegendő számmal föl nem állíthatók, vagy ha föl állíttatnak : azokat nagy költség nélkül a nép nem találja meg. Ennélfogva nézetem szerint, ha ezen §. módosittatik, akár a központi bizottsághoz utasittatik, akár a ház tüzetesen tanácskozzék fölötte: törlendő lenne azért, mert ezen kényszer nem egyéb, mint a már egyszer elvetett telekkönyvi kényszer bővebb kiadása. Valamint a ház ott nem látta szükségesnek az érvényességet a közjegyzői okmányhoz kötni: nem látom át, miért legyen szükséges ennek létrehozatalát oly megszorítás alá vetni, hogy csakis közjegyzői okmány alapján érvényesíthető. Ugyanazért kérem a tisztelt házat méltóztassék ezen §-t egyszerűen törölni. Toszt Gyula előadó: Tisztelt ház! A kérdés igen egyszerű : az, vajon a tisztelt ház azt kívánja-e, hogy a közjegyzői okirat emiitett rokonok és házastársak közt csak akkor szükséges, ha harmadik személy van benne érintve, vagy minden esetben? Mi a központban minden esetben szükségesnek tartjuk: akár érintetik harmadik személy, akár nem, főleg a rokonok és házastársak érdekében, és főleg azért, hogy a visszaélések meggátol-