Képviselőházi napló, 1872. X. kötet • 1874. april 21–junius 16.

Ülésnapok - 1872-232

232. országos ülés május 4. 1874. 137 ennélfogva végrehajthatóság erejével birnak. Már pedig ki meri állítani, hogy a közjegyzői okmányok végrehajthatósága csak azon területre van szorítva, melyre a közjegyző kineveztetett? Ki meri állítani, hogy azon okmányok csak azon terület bírósága által vonathatnak végrehajtás alá, a mely bíróságnak kerületében Szerkesztetnek? Ezen okmányok az ország minden bíróságai előtt végrehajtási erővel birnak. Ha tehát megengedjük, hogy a közjegyző által az egyéb nemzetiségű lakosoknak a közokmányok, melyek végrehajtási erővel birnak, kiadassanak bármely nyelven: mi fog bekövetkezni? Az, hogy Magyarországon senki sem lehet tisztviselő, ki az országban lakó minden nemzetiségek nyelvét nem ismeri. Mert különben hogyan rendelhetné el valamely bíróság a végrehajtást oly okmány következtében, melynek nyelvét nem ismeri. Ez a zavart legfölebb növelni fogja; de semmi esetre sem fogja előmozdítani az igazságszolgáltatást. Nem is arról van szó, hogy mily nyelven vétessék föl a közjegyző által az okmány. Nincs kifogásom az ellen, hogy fölvétessék az okmány azon nyelven, melyen a fél kívánja, De itt a kiadványozásról van szó. A kiadványozást nem lehet megengedni más nyelven, mint a mely az igazságszolgáltatás és a a közigazgatás nyelve: tudniillik a magyar nyelven. (Helyeslés.) De nem is áll azon hasonlat, melyet előttem szóló Tisza Kálmán tisztelt képviselőtársam méltóztatott fölállítani, hogy tudniillik, ha lehet nem magyar okmány alapján port indítani; nem látja át: miért ne lehessen más nyelven szerkesztett okmányra végrehajtást rendelni. Az igazságot lehet kiszolgáltatni, és ítéletet lehet mondani nem magyar nyelven szerkesztett okmány alapján is: mert tudnia kell képviselőtársamnak, hogy minden okmány, mely a biró elé kerül, az az ellenfél kifogásának van alávetve mind tartalmára, mind szerkezetére nézve. Egészen más dolog tehát az. midőn oly okmány forog szóban, melyet az ellenfél kifogásolhat, és melyre nézve a perbeszédek tartalmából és értelméből meggyőződést szerezhet magának a biró, és csak akkor fog ítéletet hozni; és egészen más dolog, mikor egy okmány forog szóban, melyet a biró nem is tartozik érteni, de a legtöbb esetben nem is ért, és melyre végrehajtást tartozik elrendelni, és pedig ugy elrendelni, hogy ha a fél 1000 forint büntetésnek magát alávetni nem akarj ellen kifogást nem is tehet. Én tehát, miután nem lehet kívánni, hogy az országban mindé a egyes törvényszék s annak minden egyes tagja az országban létező valamennyi nyelvet tökéletesen birja; de azt sem lehet követelni, hogy a biró oly okmány alapján rendelje el a végrehajtást, melyet nem ért: mindebből az köKÉPY. H. NAPLÓ. 18- X. KÖTET. | vetkezik, hogy a közjegyző által kiállított, s az: egész országban végrehajtható okmányokat nem lehet más nyelven szerkeszteni, mint magyar nyelven, és én ez oknál fogva a kisebbségi véleményt pártolom. (Szavazzunk! Szavazzunk \) Román Sándor: Tisztelt ház! (Felkiáltások : Eláll! Szavazzunk !) Miután Tisza Kálmán tisztelt képviselőtársunk államférfiúi bölcsességgel tartott beszédét hallottam, ez annyira lefegyverzett, hogy a Máday képviselő urnák szavai által bennem keltett keserűséget elfelejtettem, és elállók a szótól. Adja Isten, hogy mindig ily hangulatban legyen a ház, és akkor az államnak csak jó barátokat fog szerezni; (Helyeslés.) ellenkezőleg az olyan tendentiák, a melyeket Máday képviselő ur kifejezett: csak ellenségeket csinálnak az állam eszméje ellen. Ugy látszik, hogy ő csak választóin akarta magát megbőszülni; de mintán a házban — ugy látszik — a bölcsesség és politikai belátás túlnyomósággal bir: örömest elállók a szótól. (Helyeslés. Szavazzunk!) Brennerberg Mór: Tisztelt ház! (Fölkiáltások: Szavazzunk! Elállí) Ha a tisztelt ház óhajtja: én szívesen elállók a szótól, és csak azt akarom constatálni, hogy Boncs Döme módositványával tökéletesen meg vagyok elégedve. Elnök i Szólásra többé senki fölírva nem lévén, ennélfogva joga van még szólni az előadó urnák. Miután azonban jogával nem akar élni, bezárom a vitát, következik a szavazás. Miután a 2. §-ról van szó, szétválasztva teszem föl a szavazásra. A 2. §-ra nézve 3 inditvány van a tisztelt ház előtt. Egyik a központi bizottság indítványa, mely a „teljesen bírja" szavak után „az 1868: LXIV. törvényczikk 27. §-ában megszabott kellékeknek megfelelni képes" szavakat indítványozza fölvétetni. A második inditvány Boncs Döme képviselőé, ki a központi bizottság által javasolt beszúrást akkép kívánja megváltoztatni, hogy abból ezen szavak: „27. §-ban megszabott kellékeknek" kihagyatván, helyettük ez tétessék: „törvényczikk rendeleteinek megfelelni képes." A harmadik inditvány a kisebbségi vélemény, mely szerint a 2. §. az eredeti szövegben megtartatni ajánltatik. Tehát e 3 inditvány közt fog a tisztelt ház határozni. Az első a központi bizottság indítványa. Szavazásra kerülvén a sor, a tárgyhoz többé szólni nem lehet. Máday Sándor: A föltett kérdéshez akarok annyiban szólni, a mennyiben a 2. §. szerkezete ugy, a mint azt a központi bizottság beterjesztette : a kisebbségi vélemény által elfogadtatott. Annálfogva azzal, hogy akár a központi bizottság szerkezete, akár Boncs Döme módositvanya fogad18