Képviselőházi napló, 1872. X. kötet • 1874. april 21–junius 16.
Ülésnapok - 1872-223
6 223. országos ülés april 21. 1874. De az volt mondva: vannak sokkal égetőbb, sürgősebb teendők a jogügynek terén, mint épen a közjegyzőségi intézmény behozatala, azokkal kellett volna kezdeni, nem pedig ezzel. Én azt hiszem, hogy jogéletünknek számos hiányai közt a legnagyobbak közé tartozik törvénykezési rendtartásunk némely intézkedéseinek nehézkessége, a bíróságok tulterhelteíése. Ha mi ezen nem segítünk: a legüdvösebb anyagi törvények sem fogják bajainkat orvosolni. Ha mi azon nem leszünk, hogy a bíróságok teendői szűkebb körre szoríttassanak, hogy a perek kevesbittessenek; ha azon nem leszünk, hogy a bíráknak módjában álljon idejöket szorosan bírói tárgyakra fordítani, és azokkal nem foglalkozni, melyek nem szorosan vett értelmében a bíróságok teendőihez tartoznak: akkor mi hiába fáradoznánk akármilyen nagy törvénykezési és törvényhozási munkákon. A bíróságok teendőinek megszorítása tehát az, a mire a közjegyzői intézmény épen törekedik és az ügyvédi rendtartás behozatala az, a mely számos visszaélésnek fog véget vetni. Ezek képezik, véleményem szerint, egyik előföltételét minden további reformnak. (Helyeslés.) Nemcsak az én véleményem ez. Azon bizottság, melyet a ház épen a czélból küldött ki, hogy bajainkon segítsen, a kilenezes bizottság véleményében határozottan a közjegyői intézmény behozatalát és az ügyvédi rendtartást azon reformok közé sorolta, melyek első sorban létesítendők azon kérdések közül, melyek első sorban megoldandók. Egyátalában tisztelt ház, a reformok sorrendje fölött véleményem szerint, sokat vitatkozni nam czélszerü. A reformok létesítésében bizonyos következetes összefüggést kell szem előtt tartani: azaz, ne történjék intézkedés, mely a tervezett reformoknak útját vágja, s azoknak mintegy elejét vegye, vagy a kitűzött rendszert zavarja; de ha a rendszer meg van állapítva, akár egyiken, akár másikon kezdjük: az véleményem szerint az eredményre nézve közönyös. (Helyeslés.) Anyagi nagyobb törvénykönyvek előkészíttettek s részben már készen is vannak. Kész a büntetőtörvénykönyv, és reménylem, hogy még ez ülésszak alatt be fogom terjesztetni. (Helyeslés.) Kész a vál tó-törvénykönyv s épen most kisértetik meg utolsó szövegezése. Kész a kereskedelmi, kész a bányatörvény könyv. Intézkedések vannak téve az általános polgári törvénykönyv kidolgozására, az ezzel megbízott férfiak munkájokban haladnak. Lesz tehát e tekintetben is provisió. De hogy addig, míg ez nagyában mind megtörténik, a kisebb reformokat ne létesítsük, hogy addig ne tegyünk semmit: azt én czélszerünek egyáltalában nem tartanám. (Helyeslés.) Nem tartanám czélszerünek, — hogy hasonlattal éljek, — annak eljárását, ki egy nagy folyam szabályozását tűzte ki feladatául, de az égető szükséget, a töltések emelését ott, hol az árviz fenyeget, épen azért nem teljesiti, mert rendszere szerint annak történni még most nem kellene. Az összefüggést szem előtt kell tartani; de annak keretén belől a részletes intézkedéseket mielőbb életbe kell léptetni. De az volt mondva, hogy nemcsak a jelen perczben időszerűtlen ez intézmény, hanem időszerűtlen és czélszerütlen egyátalában azért, mert a közjegyzői intézményről szóló törvényjavaslat évek előtt adatott be, akkor, mikor az igazságügyministeriunmak a reformokra nézve bizonyos terve volt, melyei ez összefüggésben állott, a mely terv azonba desavouáltatott, és a melynek már csak romjai léteznek, s ezen romok közé egy uj romot állítani föl egyátalában időszerűtlen és czélszerütlen. A mint én tudom, a közjegyzőségről szóló törvényjavaslat még soha a ház elé terjesztve nem volt. 1870-ben nyomtatásban közrebocsátva, fölszólittattak az ügyvéd-egyletek e fölött véleményadásra. Az igazságügyministerium által alakított bizottság, melynek tagjai részint a ministerium hivatalnokai, részint birák és ügyvédek voltak, e véleményekből készített runkálatot tanácskozás alá vette, és ez képezte azon javaslatnak, mely elsőben az ügyvéd-egyletekkel és bíróságokkal közöltetett, második redactióját. A legislativ osztály azt 1872-ben harmadszor nézte át, és így végre, mikor én igazságügyminister lettem, azt átvéve átvizsgáltam és terjesztettem a ház elé. Tettem ezt azon időben, mikor már azon rendszer, melyet én czélszerünek tartok: általam megállapítva s általam legalább már tervezve volt. Nincs tehát ez összefüggésben oly régibb intézményekkel, melyeknél fogva akkor lehetett volna, de most nem lehet életbeléptetni. Ez az okoskodás egyátalában olyannak látszik, mintha a közjegyzői intézmény oly speciális intézmény volna, mely csak bizonyos bírósági szerkezet keretébe illik, mely csak azon törvények fonalán lett volna létesíthető. A közjegyzői intézmény európai intézmény; intézmény, mely a legkülönbözőbb bírósági szerkezet és törvénykezési eljárás mellett létezett és jelenleg is létezik. A közjegyzői intézményt már a középkorban Olaszországban fejtették ki, Francziaországban a legnagyobb tökélyre emeltetett, és valamint a közvetlenség- és szóbeliségre alapított franczia perrendtartással tökéletesen öszhangban van: ugy honosították azt meg és pedig sikerrel Austriában, mely még jelenleg is a József-féle írásbeliségen alapuló polgári perrendtartással ér. Megfelel ez a czéljának ott, megfelel a czéljának itt.
