Képviselőházi napló, 1872. X. kötet • 1874. april 21–junius 16.

Ülésnapok - 1872-232

124 232. országos ülés május 4. 1S7Í. vényszék, részint pedig a végrehajtók ellen több­rendbeli följelentéseket tett a törvényszékekhez, és bűnvádi eljárást kért eszközöltetni; azonban ezen följelentések a törvényszék által el nem intéztettek. Ez is indokolásul hozatik föl a mentelmi bizottság által a kiadatás megtagadására. Erre nézve elegendő azon körülményre hivat­kozni, hogy a ministeri padokról a törvény meg­tartása hangsulyoztatik : és mégis a mentelmi bizott­ság előadója nem a törvény megtartását követeli vádlott gróf Haller Ferencztől, hanem helybenhagyja a törvény elleni föllépését, és a törvény elleni ellenszegülését. Mire való az 1871. évi VIII. törvény­ezikk 10. §., a melyben alkalom adatott volna gróf Haller Ferencznek panaszt tenni, és az igazságügy­ministerhez folyamodni a végett, hogy a törvényes végrehajtást eszközöljék, és a törvényszéket a mu­lasztásért rójja meg, és kötelessége teljesítésére uta­sítsa ; de arra egyátalában nem volt jogosítva gróf Haller Ferencz, hogy önkénytesen törje föl a zárt, hanem köteles lett volna törvényes utón eljárni és a zárlat megszüntetését kérni. E szerint egyátalában kimutatva nem lévén ezen körülméuyekben, hogy gróf Haller nem ön­kénytesen törte föl a bírói zárat; még azon körül­mény sem szolgáltat alapul a maros-vásárhelyi tör-' vényszék megkeresésének elutasítására, miszerint az igazságügyminister kénytelen volt egy más, az udvarhelyszéki törvényszéket delegálni ; mert habár be is bizonyittatott volna a segesvári törvényszék elfogultsága, habár szükségessé vált volna is egy uj törvényszék delegálása: még abból nem követ­kezik egyátalában, hogy az 1872. évi november 5-én elrendelt, a semmitőszék által is teljes érvényben fönhagyott zárlat föltöressék. Mindezek következtében én részemről a ma­ros-vásárhelyi királyi törvényszék eljárásában zak­latást egyátalában nem látok; de nem is lehet zaklatásnak nevezni azt, hogy Haller Ferencz csak azért kéretik kiadatni, hogy a már saját gazda­tisztjei ellen és saját ügyében elrendelt vizsgálati ügyben kihallgattassék, mert ebből egyátalán nem következik, mintha a képviselőház annak bűnvádi kereset alá fogatását is elrendelte volna. Egészen máskép határozott a tisztelt ház egy más képviselő, jelesül Becze Antal kiadatása ügyé­ben, melyet a tisztelt ház megengedett ; mert nem akarta az igazság földerítését megakadályozni. A tisztelt háznak hasonló módon kellene eljárni ez ügyben is; itt sem kellene az igazság kiderítését hátráltatni. E napokban történt épen hivatkozás a házban arra, hogy egyes bíró kezében nincsen biztosítva az igazság, hanem több személyében inkább van biztosítva. Ha ez áll: akkor épen a képviselőház eljárása által kellene leginkább biztosítva lenni az igazságszolgáltatásnak. Azonban ugy látszik, hogy a képviselőház, valahányszor ilyen mentelmi ügyek jönnek elő, mindannyiszor nem az igazság szem­pontjából és nem abból indul ki, hogy a tiszta igazság szolgáltassák ki Elnök: Kérem a tisztelt képviselő urat, a ház ellen oly dolgot hozott föl, melyet szó nélkül nem hagyhatok. Azt mondta ugyanis a képviselő ur, hogy a tisztelt ház ily ügyekbea rendesen nem az igazságot tartja szempontul. Ennélfogva a kép­viselő urat a ház tekintélyét és méltóságát sértő ezen kifejezéseért rendre utasítom. (Helyeslés jobb felől) Vajda János; Mielőtt rendre utasíttat­nám, jogomban áll szavaimat megmagyarázni. (Igaz\ bal felől.) Én nem mondtam, hogy a tisztelt ház pártoskodva járt el, én csak arra hivatkoztam, hogy ha egyes bíróban nincs garantia, hanem több bíró­ban : akkor azon következtetésre kell jutnom, hogy a ház. mint még több személyből álló bíróság ke­zében még nagyobb garantiának kell lennb Kérem, a házszabályok értelmében, a rendre utasítást visz­szavenni. Elnök: A képviselő ur azon szót használta, hogy a ház igazságtalanul járt el. Ezért utasítot­tam rendre képviselő urat. (Helyeslés.) Most fölhi­honi folytassa beszédét. Vajda. János s Hivatkozom a Becze ügyé­ben követett eljárásra. Itt sem követeltetik egyéb, mint Haller grófnak kihallgatás végetti kiadatása. Azt hiszem, hogy ha hasonló módon akar a tisztelt ház eljárni: akkor e szerint kell eljárnia. Miután az előadottak szerint a mentelmi bizottság jelentése téves fölfogáson alapul, s mint már volt szerencsém bebizonyítani, nem helyes : ennélfogva én azt el nem fogadom, hanem pártolom Kállay Ödön ezen indítványát, hogy a mentelmi bizottság véleményé­nek megmásitásával Haller Ferencz kiadatása meg­engedtessék. (Helyeslés bal felől.) Hoffmann Pál: S Tisztelt képviselő ház! Igen sajnálom, hogy az előttem szóló tisztelt kép­viselő ur beszédéből, csak igen keveset értettem meg s igy arra nem is válaszolhatok. Azon nyilat­kozatán kivül, melyet az elnök ur már, amúgy is kellő korlátok közé utasított, csak kettőt hallottam még előadásából, melyekre megjegyzéseimet megte­endem. ő azt állította, hogy a mentelmi bizottság akkor, midőn a képviselőháznak azt ajánlotta, mi­szerint azon kérést, mely Haller kiadatása iránt a házhoz intéztetett tagadja meg: jóváhagyná, azon tör­vénytelenséget, melyeket ifjabb Haller Ferencz el­követett. Én csak arra vagyok bátor figyelmeztetni a tisztelt képviselő urat, nézze meg a mentelmi bi­zottság jelentését, melyből nem fogja kiolvasni sem azt, hogy az eljárást jóvá hagyja, sem hogy azt roszalja: miután a bizottság annak daczára, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents