Képviselőházi napló, 1872. X. kötet • 1874. april 21–junius 16.

Ülésnapok - 1872-231

231. országos ülés május 2. 1874. 115 fogja szavazni a ház neki azt, a mit kivan; de ha merő szavazattöbbség fogja elnémítani e sérelmes ügyet és nem a meggyőződések szabad fejlesztése: akkor nem tudom, maholnap ki fogja nagyobb kárát vallani az ily eljárásnak, a haza-e vagy a minister. Én tehát bátor vagyok a kérvényi bizottság véleményéhez egy módositványt beadni, a menynyiben a véleménynek végét magamévá teszem: mert én is óhajtom, hogy a népiskolákról szóló törvény minél előbb revideáltassék. Szögyény László etóndó Í Tisztelt ház! Öt rendbeli kérvény fölött van hivatva a tisztelt ház dönteni. A kérvényi bizottság ezen öt rendbeli kérvényre ugyanazon véleményt terjeszti a tisztelt ház elé elfogadás végett. A kérvények egy része egyszerűen a tanítói állás megszilárdítása tárgyában adattak be ; mig másik része ugyanezen petitummal még Rill József, budai tanitó-képezdei tanár, elmozdításának ügyét is megvizsgálni kéri. Az 1868-ik XXXVIII. törvényczikk, melyre ezen kérvényekben hivatkozás történik, különösen annak 138. §. a népiskolai hatóságokról, illetőleg a népiskolai választott tanítókról beszél ; ugyanezen törvénynek 7. fejezete pedig a tanitóképezdék és tanitóképezdei tanárokról. Annyi bizonyos, hogy ezen 138. §. azt mondja, hogy a tanítók hivatalukból esupán súlyos hanyagság, erkölcsi kihágás, vagy polgári bűn miatt mozdíthatók el, a tankerületi iskolatanács ítélete folytán. Ezt a 138. §. csupán csak a választott népiskolai tanítókra nézve mondja; a 7. fejezet pedig, mely a tanitóképezdék és tanitóképezdei tanárokról szól, egyátalában hallgat a tanitóképezdei tanárok mikénti elmozdítására nézve. És teszi ezt azért, mert a tanitó-képezdei tanár nem választott tanár, hanem az állam által kinevezett tanár, és így állami hivatalnok, s így kétségbevonni azt nem lehet, hogy a ministernek joga volt, a nélkül, hogy a mint a 138. §. megkívánta volna a választott tanítóra nézve : a tankerületi iskolatanácsot meghallgassa, a tanítót egyszerűen elmozdítani. (Helyeslés jobb felől.) A kérvényi bizottság kötelességének tartotta megismerni azon körülményeket, melyek a ministert ezen lépés megtételére indították. A minister előadta a kérvényi bizottságban ugy, a mint most a tisztelt ház előtt, hogy miért mozdította el ezen tanárt, és sem akkor, sem most nem mondta, a mit Schwarcz Gyula tisztelt képviselő ur fölemiitett, hogy megférhetetlenség miatt tette egyedül; hanem azt mondta, hogy a megférhetetlenségen kívül Eill folytonosan ellenszegült a minister rendeletének, és minthogy ő egy állam által kinevezett tanártól meg nem tűri, hogy az ő rendeletének folyton ellenszegüljön, miután neki már szabadságot adott, át is helyezte egy más helyre, és ő még mindig nem KÉPVH. NAPLÓ. 18~. X. BÖTET. használta föl az alkalmat állásának elfoglalására: egyszerűen elmozdította. Ugy hiszem, a ministernek ezen jogát senki kétségbe nem vonhatja. (Helyeslés jobb felől.) A kérvényi bizottság ezen állásponthoz ragaszkodott annál inkább: mert a tisztelt ház már számtalanszor kimondotta, hogy administrationális kérdésekbe nem avatkozik bele; nem is avatkozhatik bele, és nem fog a minister administrationális eljárásán fölül bíráskodni. (Helyeslés jobb felől.) Azon kérvényekre, melyek egy vizsgáló-bizottság kiküldését kívánják, a kérvényi bizottság egyszerűen napirendre tért át; hanem, miután a kérvényi bizottság ez alkalommal meggyőződött, hogy az 1868: XXXVIII-ik törvényczikknek több §§-ai valóban ki nem elégitők, különösen pedig azok, melyek a tanitóképezdei tanárokra vonatkoznak, ellentétes magyarázatokra szolgáltathatnak alkalmat: azon véleméiryben volt, hogy ezen alkalmat fölhasználva, azt javasolja, hogy midőn a ház a kérvényeket a vallás- és közoktatási ministerhez átteszi, azt egyszersmind fölhívja, hogy e hiányok orvoslásáról gondoskodjék, illetőleg ily értelemben egy törvényjavaslatot nyújtson be. Ez a kérvényi bizottság véleménye: kérem a tisztelt házat, méltóztassék azt elfogadni. Csernátony Lajos : Tisztelt ház! A tisztelt előadó urnák azon nézete, hogy a ház nem tartja jogkörében állónak, illetőleg nem szokott a minister administrativ eljárása fölött véleményt mondani : olyan megjegyzés, mely nem vonatkozik e kérdésre. Itt nem administrativ eljárás fölötti itéíetmondásról van szó; hanem szó van egy sérelemről, mely egy polgáron, egy hivatalnokon elkövettetett; (Zaj jobb felől.) elkövettetett — az ő állítása szerint, — nem mondom, hogy elkövettetett, mert nem tudom ; de mert nem tudom : tudni akarom, nem mint egyén, de mint képviselő akarom tudni, s azért pártolom Schwarcz képviselőtársam indítványát. (Helyeslés bal felől.) Atalában tudva van, hogy a minister ur ez eljárását illetőleg nagyon meg voltak oszolva a vélemények a háznak mind a túlsó, mind ezen oldalán. Igen sokan vannak a túloldalon, kik a minister ur eljárását kezdettől fogva helytelennek tartották. (Ellenmondás jobb felől.) Most már meglehet, hogy nem. (Zaj bal felől.) Másrészről megvallom, hogy a kérdéses tanár urnák utólagos és hirlapi eljárása sok részben megfordította soknak véleményét iránta: mert nem viselte magát elég méltóságteljesen; de végre is az emberi természetet nem lehet számításon kívül hagyni. Tegyük föl, hogy nagy sérelmet szenvedett, és e nagy sérelem érzete alatt, mindig helytelenül ugyan, de természetszerűleg nagyobb szenvedélyességre ragadtathatta magát, mintha sérelmet nem 15