Képviselőházi napló, 1872. X. kötet • 1874. april 21–junius 16.

Ülésnapok - 1872-231

• éiól or szaeoí ülés 187-1. május 2-án Perczel Béla elnöklete alatt. Tárgyai : A ház számadásainak megvizsgálásáról szóló jelentés beadatik. Gubody Sándor a török-szerbiai vasút tárgyában interpellálja a kormányt. A kérvények XL. és XLI. sorjegyzékei elintéztetnek. A banya-törvényjavaslat tárgyában kiküldendö bizottság tagjai megválasztatnak. A kormány részéről jelen vannak: Bartal György, Bittó István, Ghyczy Kálmán, Paaler Tivadar, Szende Béla, Trefort Ágost, gr. Zichy József. (Az ülés kezdődik d. e. 10 órakor.) Elnök: A jegyzőkönyvet méltóztassanak meghallgatni. Szeniczey Ödön jiegyzős (olvassa a május 1-én tartott ülés jegyzőkönyvét.) Elnök S Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyv hitelesíttetik. A mai ülés jegyzőkönyvét Szeniczey Ödön jegyző ur, a szólni kívánók neveit pedig ugyanő és Beöthy Algernon jegyző urak fogják jegyezni. Gubody Sándor S Van szerencsém benyújtani a ház számadásainak megvizsgálására kiküldött bizottság jelentését. Elnök: Ki fog nyomatni, szét fog osztatni és napi rendre tűzetni. Gubody Sándor: Ezen alkalommal egy interpellaíiót is szándékozom intézni a közlekedési minister úrhoz. Tegnapelőtt azt hittem, hogy Níkolits Sándor képviselőtársamnak a szerbiai vonal összeköttetése tárgyában a közlekedési ministerhez intézett interpelláíiója föl fog engem menteni azon kellemetlen kötelesség alól, hogy már hat évvel ezelőtt beadott határozati javaslatom elvetése folytán éveken át megújított interpellátiómat még egygyel sükeretlenül szaporítsam. De miután a tisztelt közlekedési minister ur, ámbár kétségbe nem vonható volt előttem, hogy át fogja látni, miszerint itt van az utolsó pillanat, a midőn határozott feleletre lett volna szükség, feleletében tovább folytatta azon elodázási politikát, melyet elődei éveken át az elodázásban veszélyt nem sejtők megnyugtatására fölhasználtak; ennek következtében aggodalmam, mely 1868-ban határozati javaslat beadására indított, meggyőződésemmé vált, mely aggodalomnak reális alapja volt, biztos tudomásában azon cselszövényeknek, melyeket az akkori külügyminister gróf Beust mozgásba hozott, hogy a Díván majoritása, mely a szerbiai vonalt karolta föl, a Bosniainak nyer ess ék meg; gróf Benstnak nem volt egyéb czélja, mint azon világkereskedelmi forgalmi eszköznek, mely hivatva van nyugotot az atlanti óceántól, Magyarországon, Szerbián és a Törökbirodalmon át a Levantehez és a Középtengeren át Indiába vezetni: minden áron Magyarországion' eltávolítása, s hogy Magyarország kikerülésével bármily szik- szak utón Bécs felé tereitessék. Az imént említett határozati javaslatomban oda kértein utasíttatni a ministeriumot, hogy sem időt, sem fáradságot ne kíméljen, és minden befolyását fölhasználja arra, hogy a Bosnia-vonal helyett a Diván által a novi-belgrádi fogadtassák el. Hogy ha pedig annak elfogadása többé meg nem akadályoztatható: oda működjék a kormány, hogy mindkettő egyszerre s együttesen építtessék; azonban tisztelt kormányunk aligha fölhasználta minden erejét és befolyását a Divánnál; hanem minden interpellátiómra a felelet a tárgyalások befejezése utánra elodáztatott. íme, tisztelt ház, aggodalmamat a tények igazolták, mert a bosniai vonal kiépítése nemcsak elrendeltetett, mielőtt a szerbiai vonal annyival inkább az összeköttetés szerint a magyar határon megállapítva lenne, sőt Szalonikitol Serajevón át Bányaiukától Noviig a vonal már a forgalomnak át is adatott. így állván a dolog, kényszerítve érzem magamat az igen tisztelt közlekedési minister úrhoz inter-