Képviselőházi napló, 1872. IX. kötet • 1874. január 17–april 20.

Ülésnapok - 1872-195

195. országos ülés január 26. 1874. 71 -megengedhetését kéri, helyt adni indítványoz, és pedig a következő okokból: először, mert meggyőződött arról, hogy a szándékolt birói eljárás a törvények alapján törvényes bíróság által alkalmaztatik; továbbá, hogy a vád tárgyát képező hírlapi czikk s a vádlott képviselő személye közt, a ténybeli öszszefüggés azon oknál fogva, mert a czikk szerzője nem tudatik s mert azért a felelősséget a vádlott képviselő, mint felelős szerkesztő, egyenesen elvállalta : törvényesen fönforog, s végre meggyőződött, hogy ez ügyben illetéktelen zaklatás esete nem forog fön. A mi az első indokot illeti, a jelenleg fönálló törvények szerint annak formaszerii helyességét tagadásba ugyan nem vehetem ; de nem mulasztom el ezen alkalmat, hogy a tisztelt ház becses figyelmét azon anomáliára föl ne hivjam, mely a sajtóbiróságok korlátolt száma következtében, minden oly esetben előáll, midőn az esküdtszéki intézménynek valódi természete és czélja ellenében egy sajtóügy fölött oly esküdtek hivatvák ítéletet kimondani, a kik azon nemzetiségnek, melyből a szerkesztő származik, s melynek számára a czikk Íratott, sem nyelvéi, sem szokásait, sem egyátalában gondolkodási és érzési módját nem ismerik. Ha már minden illő és nem illő alkalommal mintegy szokásossá vált Angliára, mint az alkotmányos és szabadelvű intézmények mintaországára hivatkozni: akkor, szerény nézetem szerint, az esküdtszékek szervezésénél is tekintettel kellett volna lenni azon messzire menő méltányosságra, mely által az angolok esküdtszékeik alakitásánál vezéreltetnek, oly annyira, hogy például: ha a vádlott idegen, akkor megengedik, hogy az esküdtek, a kik elé állítandó, felerészben ugyanazon nemzetiségből vétessenek, melyhez a vádlott maga is tartozik. Midőn ezt megemlíteném, nem volt ugyan szándékom egyenesen ezen... {Csernátony közbeszól: Ez csali külföldiekre vonatkozik \) Az efféle esküdtszékek megnevezése: jury per medietatem linguae arra mutat, hogy a nyelvre, nem pedig származásra történik a figyelembevétel. Mondom, nem akartam egyenesen ezen intézmény utánzását ajánlani, hanem csak a tisztelt háznak figyelmét akartam arra fordítani, hogy talán nálunk is egyszer ideje volna, kivált most, midőn a bíróságok mind államiak, — tehát az esküdtszékek eddigi korlátolt számának értelme többé nincs, — hogy az ország minden részében, például minden első-folyamodásu királyi törvényszékeknél a sajtóvétségek megbirálására esküdtszékek állíttassanak föl; mert csakis akkor mondhatni, hogy az ilyen bíróságok, valóban népszerű bíróságok, és hogy az általok kimondott ítélet a társaság lelkiismeretének valódi nyilatkozata. Szembetűnőbb módon sohasem mutatkozott az esküdtszékek alakítása ily különbségének hatása, mint a legközelebb elmúlt időben Trans-Lajthániában, hol mindaddig, mig a cseh lapok vagy megjelenési helyükön, vagy pedig a szerkesztő születési helyén alakított esküdtszékek elé idéztettek, majdnem mindig fölmentettek a vád alól az illető vádlottak; holott midőn az osztrák igazságügyminister önhatalmilag egy, — bár szinte cseh, —• de mégis németek által lakott vidéken összeállított esküdtszéket delegált: majdnem mindig elitéltettek. Különben mindezt csak mellékesen hozván föl, ismétlem, hogy a tisztelt mentelmi bizottság első, valamint második indoka ellen a jelenleg fönálló törvények és rendeletek alapján kifogást tenni nem lehet; de annál kevésbé szilárd alappal bir a mentelmi bizottság érvelésének harmadik pontja. Sajnálom, hogy az igen tisztelt előadó ur, mielőtt indítványát előadta volna, föl nem olvasta azon czikket, mely ellen ily nehéz vádak emeltetnek, különben a tisztelt ház is meggyőződhetett volna arról, hogy az egész nem egyéb, egy közönséges, — bár nem épen szerencsésen választott kifejezésekben irt, — választási fölhívásnál; egy szót sem találhatni benne, mely oda lenne irányozva, hogy, mint a királyi főügyész állítja, a közbéke és csend erőszakos zavarására lázítson, sőt a czikk végefelé határozottan fölszólítja czikkirója a határőrvidék értelmiséget, hogy a választás sikeres keresztülvitelére csakis a törvényben megengedett eszközöket használja. igaz ugyan, hogy, mint már mondám; nem elég higgadtsággal íratott azon czikk; valamint az is igaz, hogy a loyalitás kissé nagyon is szigorú, hogy ugy mondjam, katonai értelemben vétetik; valamint végre az is igaz, hogy az író a jelen kormány és anaak iránya iránt épen nem. nagy bizalommal viseltetik. De mindez nem bün, és nagyon könnyen megmagyarázható, ha tekintetbe veszszük, mi különben az egész czikk irmodorából kitűnik, hogy annak szerzője alkalmasint egy volt határőrvidéki katona, ki hogy ha ezért egy az ő vidékén alakuló esküdtszék elé állíttatnék: a vád alól bizonyosan fölmentetnék; holott jelenleg, midőn a budapesti esküdtszék elé állíttatik, majdnem ugyanazon bizonyossággal épen az ellenkezőtől kell tartania. Mindezeknél fogva meggyőződésem az, hogy itt csakugyan politikai zaklatás esete forog fön, mely arra van irányozva, hogy miután mindazon visszaélések, melyek a megyei hatóság s a választási bizottság által a fehértemplomi választás alkalmával elkövettettek: Babes megválasztatását meghiúsítani képesek nem valának, nevezett képviselő most ez utón a már megnyert mandátum gyakorlatában meggátoltassák.