Képviselőházi napló, 1872. IX. kötet • 1874. január 17–april 20.
Ülésnapok - 1872-193
50 193. országos ülés január 23. 1874. egyes birtokosnak kizárólagos vagy túlnyomó befolyás engedtessék. E tekintetben azt hiszem, hogy a központi bizottság, a helyes középutat helyesen elfoglalta, a 6. osztály különvéleménye pedig csupán az ellenkező tulság érvényesítése mellett tett módosítást, melyet épen kikerülni kívánunk. (Helyeslés). Elnök: A 27-ik §-tól kezdve a 33-ik §-ig, melyek magukban foglalják a járási földadó-bizottság alakításának módját, a 6. osztály részéről egy különvélemény adatott be. Méltóztassék a tisztelt ház első sorban azon kérdés fölött határozni, hogy e hat szakaszt a központi bizottság szövegezése alapján kívánja-e tárgyalni, vagy a különvélemény alapján. Fölhívom azon képviselő urakat, kik a központi bizottság szövegezése alapján kívánják tárgyalni, méltóztassanak fölállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja. Elfogadja-e a tisztelt ház a 27-ik §-t ? (Elfogadjuk .) Elfogadtatott. Szeniczey Ödön jegyző (Olvassa a 28-, 29-, 30-, 31-, 32-, 33-, 34-, 35- és 36-ik §§-í, melyek változatlanul elfogadtatnak.) (Olvassa továbbá a 37-ik §-£.) Stoll Károly: Nem akarok osztály és osztály között egyenetlenségeket létrehozni; csak annyiban hoztam föl a népet, a mennyiben a gazdagabbak jobban tudnak fölügyelni érdekeikre, mint a nép. Azért hoztam föl azt, hogy a becslő-biztos szavazattal birjon. Nem a kormány érdekében tettem azt, mert a kormány érdeke itt nem más, mint az, hogy igazságos arány jőjön létre, és igy itt a kormány érdeke csakis az, a mi az államé. Tehát előbbi módositványommal öszhangzásban bátor vagyok itt is javasolni, hogy a fölügyelő, valamiüt a járási biztos is, szavazattal ruháztassék föl. Szeniczey Ödön jegyző (újra fölolvassa a módositványt.) A 37-ik §. második kikezdésének ezen szavai helyett „szavazat nélkül* tétessék „szavazattal*. Elnök: A kik elfogadják a 37-ik §-t a központi bizottság szövegezése szerint, méltóztassanak fölállani. (Megtörténik.) Méltóztassanak most fölállani azok, kik nem fogadják el az eredeti szövegezést, hanem Stoll képviselő ur módositványát. (Megtörténik.) A többség az eredeti szövegezést elvetette, s e szerint Stoll képviselő ur indítványa elfogadtatott. Következik a 38-ik §. Szeniczey Ödön jegyző (olvassa a 38-ik §*g Paczolay János: A 38. §-hoz van szerencsém módositványt benyújtani, és annak kapcsában elmondani némelyeket annak ellenében, a mit Tisza Kálmán tisztelt képviselőtársunk kijelentett, hogy a kormány kötelessége fölügyelni, akár meg van állapítva a 30 millió, akár nincs. Én is ugy fogom föl a dolgot, hogy a kormánynak kötelessége fölügyelni a catasteri munkálatok tökéletes elkészítésére, akár meg legyen állapítva az adótétel, akár pedig nem ; de most már nemcsak azon szempontból köteles fölügyelni, hogy a becslések és jövedelmek kiszámítása az egész országra nézve arányosan történjék ; hanem kötelessége, — mint a ministerelnök ur kijelentette, — felügyelni arra is hogy a becslések nagyon alant ne maradjanak, s hogy a 29.75-ben kifejezett adószázalék is veszélyeztetve ne legyen. De nem áll az, a mit Tisza Kálmán képviselő ur előterjesztett, mert ha a 30 müliónyi adótétel megállapítását meghatározó intézkedés benne maradt volna a törvényjavaslatban : akkor meg lett volna állapítva egyszersmind azon adóösszeg is, melyhez Magyarország minden lakosának más czimen is aránylagosan hozzájárulnia kell, mert Magyarországon még igen soká lesz szükséges a földadókhoz mérni a többi adókat ; igen sok ideig mondom még a földadó fogja képezni, és miután a földadó képezi minden más adóalap kiszabásának alapját: épen azért kötelessége a kormánynak ebből a szempontból fölügyelni, hogy a becslés valahogy rendkívül alá ne szálljon, vagy föl ne menjen, és igy, hogy az országban divatozó adókra nézve az arány megváltoztatást ne szenvedjen és épen azért, mert a 30 millió adótételnek kimaradása ilyetén változást okoz az egész munkálatra nézve, ezen tekintetnél fogva lehetetlen, hogy a kormány már most oly csekély befolyást gyakorolhasson a földadó alap megállapítására mint gyakorolt volna, ha az említett tétel a törvényben meg lett volna; sőt a mit a ministerelnök ur helyesen méltóztatott felemlíteni, hogy ha csak némileg igazságosak akarunk lenni és nem akarjuk minden más adófizető lakosnak szemrehányását, méltó szemrehányását magunkra vonni, hogy akkor midőn minden más direct adófizetésnek arányát az ország más adófizető polgárai állapítják meg, mondom hogy, akkor a legnagyobb adót képező adónak kulcsát tudniillik a catastert, legnagyobb részben és majd nem a kormánynak tényleges befolyása nélkül egyedül maguk a földmivelők állapithassák meg, a mi most a törvényjavaslatnak változatlanul maradása esetében múlhatatlanul bekövetkeznék. Épen azért tehát, mert az osztályokat nem akarom az osztályok ellen izgatni, és most nem akarok más osztályoknak okot szolgáltatni azon szemrehányásra, hogy Magyarország földbirtokos osztálya minden más befolyás kizárásával maga akarja az adó alapját megállapítani egyenarányban: szeretném a törvényben megállapittatni, hogy a földadót megállapító bizottság „tagjainak felerészét
