Képviselőházi napló, 1872. IX. kötet • 1874. január 17–april 20.

Ülésnapok - 1872-192

32 192. országos ülés január 22. 1874. az adójövedelem alapjából a betáblázott adósságok számíttassanak le, azon igazságos szempontból kiindulva tudniillik, hogy egy tárgyat kétfélekép megadóztatni nem lehet. Ellenvetésül fölhozta Tisza Kálmán, hogy igen furcsa helyzetbe jutnánk, ha valaki kölcsönt venne birtokára, s azzal a pénzzel hasznosabb befektetéseket tenne, s igy birtokát is jövedelmezőbbé tenné, s mégis kevesebb adót fizetne, bár jövedelmezőbbé tette birtokát. Az az egyének tetszésétől függ, hogy mit tegyen a kölcsönvett pénzzel. Ha például kölcsön vett a birtokra, a rajta fekvő adósságnak százalékát fizeti, s fizeti a jövedelmi adót is, s ha azt a kölcsönt elpazarolja vagy kamatozó papírokat vesz: az tökéletesen egyre megy, mert mindenkor a betáblázott birtok után fizeti a kamatokat. S bárhogy okoskodjék, ezen adónemet átalában igazságosnak, méltányosnak nem tartom; sőt a helyzetet tekintve, midőn annyira vannak a megyei birtokosok, hogy legnagyobb része el van adósodva : azon okoskodás, hogy ezt ki lehet játszani, előttem nem bir sulylyal, mert ha állana az, a mit Tavaszy előadott: akkor helyesebb volna az összes tőkétől fizetni adót. Azt hiszem, elméletileg lehet okokat fölhozni, de az igazság szerint egy birtokot kétfélekép megadóztatni nem lehet; ennélfogva pártolom a beterjesztett indítványt. Csiky Sándor: Nem szólottam volna a tárgyalás alatt levő szakaszhoz, ha nem hallottam volna oly ellenvetéseket Nagy György képviselőtármas módositványa ellen, melyeket Radocza képviselő tett; (Fölkiáltások: Tavaszy !) tehát Tavaszy képviselő ur (Nagy derültség.) tett, ki csodálkozott, hogy adhatott be oly módositványt, mely a törvényjavaslat czimével ellenkezik. Csodálkozása igazolására indokul fölhozta, hogy ha a birtokról az adósság kamatai levonatnak, le kellene azon esetben vonni a pesti házakról s a regálékról is. Csodálkozik, hogy ha ott nem látta szükségesnek, a birtoknál pedig szükségesnek látja. Okoskodása fonalán azt is monda, hogy ismer a hazában oly birtokokat, melyek anynyira meg vannak terhelve, hogy a birtok értékét is fölülmúlják 20°/

0-al. Hogy volna tehát igazság, hogy e birtokoktól az adósság kamatait levonják. Ha ez igy van, mint a képviselő ur monda: maga szolgáltatta a legjobb alapot arra, hogy az adósság kamatai levonassanak, hacsak nem akarja azt, hogy egy birtok 2-szer, 3-szor adóztassék meg. Ha ez nem igazságos : azon esetben lehetetlen, hogy igazságosnak találja, hogy a mely birtok annyira meg van terhelve, hogy jövedelme a kamatokra sem elegendő, hogy ott még adót is követeljen az állam, mert akkor nem marad semmije, nincs birtoka, s ha ezt akarjuk: akkor superlativumát gyakoroljuk az igazságtalanságnak, a méltatlan terheltetésnek. A magyar birtoknak, azon boldogtalan helyzetnél fogva, melyben országunk sokszor elmondott okoknál fogva jutott: alig van V

3 része tisztán a valódi földbirtokosok kezében, egyharmad része eladósodva, egyharmad része idegenek kezében van. A középosztály, mely a nemzet erejének zömét s Magyarország fönállóságának tényezőjét képezi, nagyobb részben tönkre van menve, s ha még azt a földet is igen nagy terheltetéssel rójuk meg, melyből keserves munkájával szerzi meg élelmét s egyéb szükségletét: akkor az egész középosztályt megsemmisitetik. Erre én segédkezet nem nyújthatok, annál is inkább, mert az által az államjövedelme semmi csökkenést sem szenved, ha megadóztatjuk a tőkét, mely eddig terheltetés nélkül gazdagodik, s mely pótolni fogja, a mit talán az állam a föld kétszeres megadóztatásának mellőzésénél veszítene. Én, hogy példabeszéddel szóljak, egy rókáról két bőrt húzni nem akarok, s ily eljárás a törvényhozás részéről nemcsak igazságtalan, hanem méltánytalan eljárás is lenne. Én ennélfogva minden habozás nélkül elfogadom Nagy György képviselőtársamnak az igazságra épített méltányos módositványát. Kerkapoly Károly : Tisztelt képviselőház ! Azt hiszem, azok, miket Debreczen városa érdemes képviselője elmondott, mindenkit meggyőzhettek arról, hogy a javaslatba hozott módositvány, ha akarnók is : teljesen lehetetlen ; mert ellenkezik a reáladó természetével, azoknak megsemmisítésével tökéletesen egyértelmű; nem lehet mellette földadó nem lehet mellette házadó, mert csak az illető tetszésétől függ, ugy a mint, ő mondotta, hogy más utón hasznosítsa vagyonát: annyi terhet vesz rá, annyit tábláztát rá, menynyit megbír, sőt többet mondok, többet, mint a mennyit megbír. Egy 100 ezer forintnyi földbirtokra 200 ezer frtnyi adósságot csinál, rátábláztat 200 ezer frtot. (Sstanesku közbeszól: Többe kerül a költség!) Engedelmet kérek, igen kevésbe kerül a költség f mert 100 ezer írtnak a fölveendő 200 ezer frtra többi födözeteül az azon vásárlandó adómentes értékpapírokat zálogba adja, a földnek ott lesz a táblázott 200 ezerfrt fedezetül 100 ezer frt, plus 150.000 frt. Lemetéli 200 ezer forintnak couponját és eladja, a földet pedig adómentessé teszi. Ez tehát absurdum, lehetetlen, a realadó eszméjével teljesen ellenkezik. Csak annak nem tudásában, hogy mások előttem az idevonatkozó dolgokat megjegyzendik, voltam bátor fölíratni magamat, és most azok után, mikre Debreczen város érdemes képviselője figyelmeztetett, csak azt akarom mondani, hogy tovább is lehetne menni a jogtalan nyerészkedés terén. Ehhez még azt adom, hogy az oly baj nem nagy baj, melyen az illető maga segíthet. A földbirtokos nemcsak megszorultságánál fogva adós néha — ezen segíthet annak idején részleges eladás által. Mert ha ugy sem övé a birtok, ne tartsa a tulajdon birtokát formailag, ne legyen annak fizetetten ispánja ; hanem