Képviselőházi napló, 1872. IX. kötet • 1874. január 17–april 20.
Ülésnapok - 1872-192
192. országos ülés január 22. 1874. 27 Az ország jövedelmének megállapításánál, nézetem szerint, két mértéket lehet alkalmazni. Egy bizonyos év jövedelmét, vagy a haszonbéreket, sőt mind a kettőt is lehet, mert az egyik a másik correctivuma. E tekintetben legbiztosabb évnek tartom az 1869-ik évi termést, és pedig azért, mert ezen évben a termés középszerű volt és az árak is középszerűek voltak; ezen év termése szerint Magyarország termési jövedelme, leszámítva az előállítási és másnemű költségeket, 212 millióra rug. Ezen 212 millióból, ha levonom a kamatok terhét, marad 182 millió forint. Előszámlálhatnám az egyes tételeket, de mert tudom, hogy nem igen sokan szeretnek a számokkal foglalkozni, mellőzöm; elolvashatják végre máshol is; hanem előszámlálom, a mi sokkal kevesebb bajjal jár: a haszonbéreket. Á haszonbér alapjául egyes részleteket fölvenni nem lehet, mert kimutatva nincs; tehát csakis átalánosságban lehet a föld jövedelmét fölvenni. Én az ország több részében ismerős vagyok, és saját tapasztalásom szerint ugy tudom, hogy leginkább megfelel a jövedelemnek átlag 7 forint egy hold földtől. Arra, hogy a föld átlag 7 forintot jövedelmezzen, az első-osztályu földnek 10, a másodosztályúnak 7, a harmad-osztályúnak 4 forint haszonbért kell jövedelmeznie holdanként. Azt hiszem, hogy annak igazságát a jelenlévők és a folyosón mulató sok gazda is el fogja ismerni, hogy Magyarországon ennél átalánosságban alig adnak nagyobb bért. A rét jövedelmét veszem 6 forint 50 krra. Ez átlag, megengedem, kevés azoknak, kik dus rétek fölött rendelkeznek; de méltóztassanak meggondolni azt, hogy Magyarországban alig van rétség, mely iszapnak, áradásnak kitéve nem volna; hiszen rétségek leginkább ott terjednek el, a hol áradásoknak van a terület kitéve. Én tapasztalásból tudom azt, hogy átalánosságban az első-osztályu földet sokkal jobban szeretik, mint a réteket. Magyarországnak van szántóföldben 17 millió 200 ezer holdja, ez 7 forintjával tesz 120 millió 400 ezer forintot; rétben van 6 millió 625.000, ez tesz 42 millió 630 ezer forintot; szőlője van 621 ezer hold. Az osztrák becslés szerint a szőlő jövedelme holdanként tesz 10 forintot. Én magam sem becsülöm többre: mert az országban igen sok elpusztult szőlő van. Hiszen a homok-szőlők, igaz, többet érnek; de ha ezeket arányba hozzuk a roszakkal, a szőlők átlag csakugyan nem hoznak többet holdanként 10 forintnál, sőt a szőlő jövedelme egyátalában nagyon bizonytalan. A szőlő jövedelme tehát 10 forintjával holdanként 16 millió 210 ezer forint. Erdőkben van az országnak 6 millió holdja; ebből tesznek az államerdőségek 4 millió holdat. E tekintetben, miután az állam erdei legjobbak az országban, mert legkedvezőbb fekvésüek, ezeket leginkább lehetne a jövedelem mérveiül venni; de miután tudjuk, hogy Magyarországon az állam-uradalmak régóta tápintézetet képeznek, tehát valamivel többet lehet az erdőségek jövedelmeiül fölvenni, például föl lehet venni egy forinttal többet holdanként, s igy az erdők jövedelme tesz 16 millió forintot. Legelőben van 7 millió 300 ezer hold, ez 50 krajczárjával 3 millió 650 ezer frt; nádas van 274 ezer hold, egy forintjával 274 ezer forint. A horvát-szlavón határőrvidék 18 millió 200 ezer; lesz az összeg 177 millió, kamatra fölvétetünk 30%-ot, marad 77%. Igaz, hogy ez a divó theoriával ellenkezik, hogy a föld jövedelméből levonjunk a kamatra; de én részemről nem vagyok ezen divó theoria barátja ; mert habár én is megengedem azt, hogy a kamat meg ne adóztassák, de miután a kamat adót fizet, igazságtalannak tartom akkor a földet a kamatok levonása nélkül megadóztatni, mert ekkor az állam két terhet vesz egy czimen. Fizet pedig Magyarország ez után 20% adót; de ez nem 20% még, uraim! mert tekintetbe kell venni azon arányt is, melyben Magyarországon a többi adóhoz járul, mert először is a magyar földbirtokos osztály 1 millió 365 ezer családból áll, tehát teszi körülbelül a lakosságnak egyharmadát; másodszor lerovásba megy az is, hogy a földbirtokos az adót jövedelmeiből fizeti; tehát mindazon terheket tekintetbe kell venni, melyek a földbirtokosra nehezülnek. (FölkiáltásoJc a szélső bal oldalról: Kérjük az elnök urat, tessék csendet csinálnil) Elnök: Kötelességemnek ismerem csendet eszközölni, hogy a tárgyalás lehetővé vájják; de minden képviselő urat különösen figyelmeztetni képes nem vagyok. Máriássy Béla: A szesz-, bor- és busádénak kétharmad részét veszem a földbirtokos osztály terhéül; veszem pedig kétharmad részét azért, mert fejenként is terheli már egyharmada, és másrészről mindazon termékek tőle vétetnek; körülbelől fizet tehát 9,666.000 forintot; a dohányadóhoz személyarányban járul 8,888.000 forinttal; a bélyeges lottó-illetékhez 6,944.000 forinttal; a sóhoz 4 millió 890 ezer forinttal; a papság és iskolák költségeihez 6 millió forinttal; a közmunkához kétharmad részben 4 millió forinttal; a községi adóhoz 1,700.000 forinttal; a földbirtok jövedelmi adója tesz — az utolsó rectificatio szerint — 1,700.000 forintot. Tehát tesz az összes földadó 80 millió forintot, vagy ezen összeget levonva a 180 millió forintból, a földadónak jelenlegi terhe 44%. Azt tartom, hogy 44% teherrel megélni nem lehet; mert igaz ugyan, hogy az állam — mert hatalma van, — követelhet annyi adót, a mennyi neki tetszik; de nem jogosan veti azt ki, és utoljára az államnak sem szabad megtámadni magát a birtokot Már pedig, ha rósz esztendő van, és egy százezer 4*
