Képviselőházi napló, 1872. IX. kötet • 1874. január 17–april 20.

Ülésnapok - 1872-217

346 217. országos ülés márczius 23. 1874. nézve, kit meglátogattam most is, mint szoktam mindig, mikor lejő. E kijelentéssel tartoztam annyival inkább, mert, ismétlem, hogy egyedül ez a való, s minden egyéb, mit a hírlapok ezzel ellenkezőleg közöltek, merőben téves. A mi Simonyi Ernő képviselő ur kijelentését illeti, hogy nem viseltetik bizalommal ezen kabinet iránt, és hogy nem bizik annak tartósságában: erre nézve alig van egyéb mondani valóm, minthogy meg vagyok győződve azon egyről, hogy sem nekem, sem azoknak, kik e napokban ministerium alakításával foglalkoztak: bizonyára nem sikerült volna oly ministeriumot létesíteni, mely a tisztelt képviselő ur bizalmával is találkozott volna. Nem is a tisztelt képviselő ur bizalmára appelláltam, nem ezt kértem a tisztelt háztól; hanem kértem a hazafias közreműködést azon nagy és fontos czélokra, melyek nemcsak a mi czéljaink, hanem a hazának közös czéljai, tudniillik súlyos közgazdasági és pénzügyi bajaink orvoslására, melynek nyomását mindannyian érezzük. Ennyiből áll az, a mit a tisztelt képviselő urnák e részben válaszolni kívántam. Azt is méltóztatott mondani, hogy nincs nézetegység a kormány kebelében ; mert — úgymond — magam jeleztem, hogy Ghyczy némely politikai kérdésekben a miénktől eltérő nézeteket vall. Én e rövid száraz kijelentéssel tartozni véltem tisztelt barátom múltjának, ki többször nyilvánított e ház kebelében egynémely politikai kérdésekre nézve a mi nézeteinktől eltérő nézeteket. E kijelentéssel csupán csak azt akartam jelezni, hogy tisztelt barátom a kabinetbe lépése által ama nézeteit nem adta föl, s mindenben nem identificálta magát a mi nézeteinkkel. Hogy ez akadályt képezhetne egy ministerium alakításánál: azt ma hallom először. Nem tudok magamnak képzelni kilencz tagból álló testületet, hol minden egyes tag minden egyes kérdésre nézve egymással egyetértene. De épen azért, mert tudom, hogy ily nézetkülönbségek voltak előbb is és vannak jelenleg is : voltam bátor egyszersmind kiemelni azon körülményt, hogy azon főczéllal szemben, melyet a ministerium ezúttal magának, mint közvetlenül elérendőt, kitűzött: tudniillik közgazdasági és pénzügyi bajaink orvoslásával szemben, programmunk egyik cardinális pontját képezi: a mennyire lehet, mellőzni minden olyan kérdést, mely, — mint magamat előbb kifejeztem, — megoszthatná a munkások táborát, vagy nehezíthetné a főczél elérését. (Élénk helyeslés a jobb oldalon.) Ezt ismételvén, egyéb észrevételem nincs a tisztelt képviselő ur beszédére. (Helyeslés.) Tisza Kálmán: Tisztelt ház! Ma, midőn a legközelebb lefolyt krízis a kormány belépése által véget ért, magam is óhajtottam néhány szót szólani arra vonatkozólag, hagy, mint egyes képviselő, mit tartok föladatomnak. Mielőtt ezt most igen röviden elmondanám, nem lehet, hogy egy pár szóval ne reflectáljak azokra, miket Simonyi Ernő képviselő ur egyenesen rám vonatkozólag fölhozni méltóztatott. Én vele szemben ez irányban polémiába bocsátkozni nem fogok. (Helyeslés a jobb és bal oldalon.) Megtámadását, melyet ellenem intézett, nem tartom sem parlamentálisnak, (Élénk helyeslés a jobb és bal oldalon.) sem loyalisnak. (Helyeslés a jobb és bál oldalon.) A képviselő ur maga azt monda, hogy ha valaki, mint nem minister is, hivatalosan kihallgattatik ő felsége által: az azon kihallgatásban történteket nem helyes, hogy vita tárgyává tegye. Most, ha részletekbe akarnék vele bocsátkozni: azt kellene tennem, a mit ő maga is helytelennek nyilvánított; de nem Ioyalis e megtámadás azért sem, mert a tisztelt képviselő ur egész megtámadását egy oly hírlapi tudósításból vette, a melyre nézve azon lap maga, mely kiadta, elismerte, hogy azon czikk ugy íratott, hogy írója velem nem beszélt, s a mely lapban más napon saját nevem aláírásával el volt mondva, hogy azon tudósítás hiányos, hibás, de a körülmények és a helyzetnél fogva, ép azért, ! mert én is éreztem, a mit a képviselő ur beszéde elején mondott, ki nem igazitható, helyre nem hozható. (Helyeslés a jobb és a bal oldalon.) Már engedelmet kérek, midőn valakinek nyilatkozatairól egy hiányos és sok irányban téves közlés jelenik meg, midőn ez oly tárgy körül forog, melyre nézve azon illető, kiről szó van, maga jelzi, hogy a közlésben foglalt hibákat és hiányokat helyzeténél fogva nem igazithatja helyre, midőn oly tárgy körűi forog, hogy maga az, a ki a megtámadást intézi, előrebocsátja, hogy azon tárgyakról nem illik, nem lehet nyilvánosan pertractálni: akkor a megtámadás nem Ioyalis. (Élénk helyeslés a jobb és a bal oldalon.) A mi különben az újonnan megalakult kormány irányában a helyzetet illeti, miután a ház ezen oldaláról az ellenzéknek más árnyalatairól történtek nyilatkozatok: én — ismétlem, mint egyes képviselő — hasonlag igen rövidre foglalva elmondom az én álláspontomat. (Halljuk \) Én, tisztelt ház, azt tartom, és így tudom, ez a parlamenti szokás más országokban is, hogy minden kormánynyal szemben, legyenek bár annak egyénei inkább vagy kevésbé sympathikusok, inkább vagy kevésbé bizalomgerjesztők: az ellenzéknek eljárása az, hogy elvárja őket a tettek mezején. (Helyeslés bal felől és jobb felől.) A szerint, a mint cselekszenek, fogja egyikben támogatni, másban megtámadni, fog irányukban engesztelékenyebben