Képviselőházi napló, 1872. IX. kötet • 1874. január 17–april 20.
Ülésnapok - 1872-215
318 215. országos ülés márczins 5. 1874. baj egy országban, mint mikor a közigazgatásnak bármely ágára vonatkozó törvények bizonyos fölületességgel hozatnak meg; mert későbben a .gyakorlati életben föltűnnek a hiányok, a melyek azután sokkal nagyobb bajt okoznak, mintha előre a törvény alkotásánál jól megfontoltatván, kikerültettek volna. Én, tisztelt ház,, nem vagyok a méter-rendszer behozatala ellen; hanem óhajtanám, hogy a törvényjavaslat, mely élénkbe terjesztetett, kissé több gonddal lett volna kidolgozva, a mint van. Inkább a részletekhez tartoznék a hiányokat fölemliteni, tehát csak átalábanvéve fogok néhányat megemlíteni. Az első szakaszban például az mondatik, hogy egy ,uj mérték-rendszer hozatik be, melynek alapja a méter"; de hát a méternek az alapja mi ? A második szakasz még hiányosabb az elsőnél. A második szakasz ugyanis azt mondja, hogy : „alap-mértékül az országos levéltárban őrzött platinapálczán két vonással jelzett távolság szolgál". De, kérdem, mintán a platina-pálcza száz részre van fölosztva, melyik két vonással jelzett távolság ? De továbbmegyek. Az mondatik ugyanis a második szakaszban, hogy: a fagypont fölött 100 Celsius foknyi mérsékletnél". Tudományos ember tudja, hogy mi a Celsius-fokmérték ; de olyasmit törvénybe iktatni, a mit csak oly ember ért meg, ki a physikát tanulta, azt hiszem, nem helyes. Ugyanily elnevezés előfordul később is, s ezt is könnyen lehetett volna a törvénybe tenni, ugy, hogy az világos lett volna nemcsak a tudományos ember, hanem a nagy közönség számára is. A mi, tisztelt ház! az elnevezéseket illeti, ezek igen nagy fontosságot érdemelnek; azonban előbb másról akarok említést tenni. A méter-rendszer elfogadása ellen nekem nincs semmi kifogásom, sőt jónak, hasznosnak és szükségesnek találom, hogy az elfogadtassák; nem azért, — mint a törvényjavaslat indokolásában van, mint a központi bizottság előadója és a kereskedelmi minister ur is mondta,— hogy a művelt világ, a nemzetek nagyobb része elfogadta. Ez magában erős inger az utánzásra, de nem elegendő érv arra. Különben ha azt tetszik mondani, hogy számra nézve a nemzetek nagyobb része fogadta el: legyen; de népességre nézve nem ; mert ott van Angolország, Amerika és Oroszország, melyek még nem fogadták el, és melyek, hogy közel volnának annak elfogadásához, egyátalában nem hiszem. Tudom, Angolországban ez már esztendők óta tárgyaltatik; ott már egy egészen kis könyvtárt képez a literatura, mely a tizedrendszer behozatalára nézve keletkezett; de igen van egy másik vélemény ennek ellenében, mely a duodeczimál — a 12-ed rendszert akarja behozni. Hogy fog eldőlni a kérdés: nem bizonyos. Én részemről a tizedrendszert sokkal hasznosabbnak, czélszerübbnek tartom, magam is annak elfogadását ajánlom; hanem, hogy Angolországban is ennek elfogadása oly közel állana — mint az indokolásban mondatik — azt igen kétlem. Már ezen három nemzet : az orosz, az angol és Amerika népessége is aligha meg nem haladja azon országok népességének számát, melyek azt elfogadták. Ez tehát, mint mondám, nézetem szerint, nem érv az elfogadásra. De kívánom, hogy nálunk is elfogadtassék a méter-rendszer már azért is, mert nem elég megfontolással ugyan, de tényleg belejött a mi törvénykönyvünkbe is; mert vannak törvényeink, melyek ezen mérték használatát parancsolják, mint például az arany- és ezüst-pénzeknek átmérője milliméterek szerint, a sulyok grammokban van meghatározva. Igaz, nagy anomália volt ezt törvénykönyvünkbe behozni, miután törvényesen senkiről sem lehetett föltételezni azt, hogy tudja, mi az a milligramm. A vasutaknál is méterekről van szó rőfök vagy ölek helyett; de miután már benn van törvénykönyvünkben, sőt már gyakorlatilag a kereskedelemben is sok czikket árulnak vámfont és vám-mázsa szerint, a mi nem egyéb, mint a decimális franczia rendszer elfogadása, mert a vámfont és vámmázsa a franczia rendszerrel ugyanaz, a mennyiben egy vámmázsa 50 kilogramm, egy vámfont Va kilogramm, — tehát miután már ez gyakorlatilag is használtatik : én nem vagyok ellenére annak, hogy elfogadtassék; sőt, megvallom, hogy a decimál-rendszert tartom a legczélszerübbnek minden rendszer között, melyek léteznek; hanem kívánom tekintetbe venni azt, hogy ennek használata a gyakorlati életbe igen nagy nehézséggel megy át, Francziaországban már 80 év óta használják. Ott is meglehetősen erős, bár nem oly drákói bírságok, mint nálunk vannak kiszabva, például nincs ott 280 franknyi büntetés kiszabva, hanem mégis van büntetés kiszabva. De még most is 80 év múlva az emberek ott egy font húst kérnek, a mészáros persze a számlába 500 grammot ir, hanem a valóságban fontonként vásárolnak, a valóságban lieux szerint számítanak az emberek és nem kilométerek szerint, és valósággal a földeket mindig a régi mód szerint árulják és nem hektár szerint. Ez nagyon nehezen megy át a gyakorlati életbe, a mint azt mutatja azon körülmény, a mit a minister ur is fölhozott, hogy tudniillik 1842-ben a közkívánat az előbbi elnevezéseket kívánta behozni. Megjegyzem azt, hogy Francziaországban könnyebb volt behozni az uj mértéket: mert nagyon megközelíti a használatban volt régi mértéket; holott nálunk, sajnos, igen nagyon eltér attól, például a rőf és méter közt oly törtszám a különbség, melyet egyszerűen kifejezni nem lehet; hogy ha Vg— V*—VÖ-0 * tenne, a különbség könnyű volna; hanem mikor oly fractio teszi a különbséget, melyet kifejezni csak hosszú ti-