Képviselőházi napló, 1872. IX. kötet • 1874. január 17–april 20.

Ülésnapok - 1872-215

318 215. országos ülés márczins 5. 1874. baj egy országban, mint mikor a közigazgatásnak bármely ágára vonatkozó törvények bizonyos fölü­letességgel hozatnak meg; mert későbben a .gyakor­lati életben föltűnnek a hiányok, a melyek azután sokkal nagyobb bajt okoznak, mintha előre a tör­vény alkotásánál jól megfontoltatván, kikerültettek volna. Én, tisztelt ház,, nem vagyok a méter-rendszer behozatala ellen; hanem óhajtanám, hogy a törvény­javaslat, mely élénkbe terjesztetett, kissé több gond­dal lett volna kidolgozva, a mint van. Inkább a részletekhez tartoznék a hiányokat fölemliteni, tehát csak átalábanvéve fogok néhányat megemlíteni. Az első szakaszban például az mondatik, hogy egy ,uj mérték-rendszer hozatik be, melynek alapja a méter"; de hát a méternek az alapja mi ? A második szakasz még hiányosabb az elsőnél. A második szakasz ugyanis azt mondja, hogy : „alap-mértékül az országos levéltárban őrzött platina­pálczán két vonással jelzett távolság szolgál". De, kérdem, mintán a platina-pálcza száz részre van fölosztva, melyik két vonással jelzett távolság ? De továbbmegyek. Az mondatik ugyanis a második szakaszban, hogy: a fagypont fölött 100 Celsius foknyi mérsékletnél". Tudományos ember tudja, hogy mi a Celsius-fokmérték ; de olyasmit törvénybe iktatni, a mit csak oly ember ért meg, ki a physikát tanulta, azt hiszem, nem helyes. Ugyanily elnevezés előfordul később is, s ezt is könnyen lehetett volna a törvénybe tenni, ugy, hogy az világos lett volna nemcsak a tudományos ember, hanem a nagy közönség számára is. A mi, tisztelt ház! az elnevezéseket illeti, ezek igen nagy fontosságot érdemelnek; azonban előbb másról akarok említést tenni. A méter-rend­szer elfogadása ellen nekem nincs semmi kifogásom, sőt jónak, hasznosnak és szükségesnek találom, hogy az elfogadtassák; nem azért, — mint a törvényjavaslat indokolásában van, mint a központi bizottság elő­adója és a kereskedelmi minister ur is mondta,— hogy a művelt világ, a nemzetek nagyobb része elfogadta. Ez magában erős inger az utánzásra, de nem elegendő érv arra. Különben ha azt tetszik mon­dani, hogy számra nézve a nemzetek nagyobb ré­sze fogadta el: legyen; de népességre nézve nem ; mert ott van Angolország, Amerika és Oroszor­szág, melyek még nem fogadták el, és melyek, hogy közel volnának annak elfogadásához, egyáta­lában nem hiszem. Tudom, Angolországban ez már esztendők óta tárgyaltatik; ott már egy egészen kis könyvtárt ké­pez a literatura, mely a tizedrendszer behozatalára nézve keletkezett; de igen van egy másik véle­mény ennek ellenében, mely a duodeczimál — a 12-ed rendszert akarja behozni. Hogy fog eldőlni a kérdés: nem bizonyos. Én részemről a tizedrend­szert sokkal hasznosabbnak, czélszerübbnek tartom, magam is annak elfogadását ajánlom; hanem, hogy Angolországban is ennek elfogadása oly közel állana — mint az indokolásban mondatik — azt igen kétlem. Már ezen három nemzet : az orosz, az angol és Amerika népessége is aligha meg nem haladja azon országok népességének számát, melyek azt el­fogadták. Ez tehát, mint mondám, nézetem szerint, nem érv az elfogadásra. De kívánom, hogy nálunk is elfogadtassék a méter-rendszer már azért is, mert nem elég megfontolással ugyan, de tényleg belejött a mi törvénykönyvünkbe is; mert vannak törvé­nyeink, melyek ezen mérték használatát parancsol­ják, mint például az arany- és ezüst-pénzeknek át­mérője milliméterek szerint, a sulyok grammokban van meghatározva. Igaz, nagy anomália volt ezt törvénykönyvünkbe behozni, miután törvényesen senkiről sem lehetett föltételezni azt, hogy tudja, mi az a milligramm. A vasutaknál is méterekről van szó rőfök vagy ölek helyett; de miután már benn van törvénykönyvünkben, sőt már gyakorlatilag a ke­reskedelemben is sok czikket árulnak vámfont és vám-mázsa szerint, a mi nem egyéb, mint a deci­mális franczia rendszer elfogadása, mert a vámfont és vámmázsa a franczia rendszerrel ugyanaz, a mennyiben egy vámmázsa 50 kilogramm, egy vám­font Va kilogramm, — tehát miután már ez gya­korlatilag is használtatik : én nem vagyok ellenére annak, hogy elfogadtassék; sőt, megvallom, hogy a decimál-rendszert tartom a legczélszerübbnek min­den rendszer között, melyek léteznek; hanem kí­vánom tekintetbe venni azt, hogy ennek használata a gyakorlati életbe igen nagy nehézséggel megy át, Francziaországban már 80 év óta használják. Ott is meglehetősen erős, bár nem oly drákói bírságok, mint nálunk vannak kiszabva, például nincs ott 280 franknyi büntetés kiszabva, hanem mégis van bün­tetés kiszabva. De még most is 80 év múlva az emberek ott egy font húst kérnek, a mészáros per­sze a számlába 500 grammot ir, hanem a valóság­ban fontonként vásárolnak, a valóságban lieux sze­rint számítanak az emberek és nem kilométerek sze­rint, és valósággal a földeket mindig a régi mód szerint árulják és nem hektár szerint. Ez nagyon nehezen megy át a gyakorlati életbe, a mint azt mu­tatja azon körülmény, a mit a minister ur is föl­hozott, hogy tudniillik 1842-ben a közkívánat az előbbi elnevezéseket kívánta behozni. Megjegyzem azt, hogy Francziaországban könnyebb volt behozni az uj mértéket: mert nagyon megközelíti a haszná­latban volt régi mértéket; holott nálunk, sajnos, igen nagyon eltér attól, például a rőf és méter közt oly törtszám a különbség, melyet egyszerűen kifejezni nem lehet; hogy ha Vg— V*—VÖ-0 * tenne, a kü­lönbség könnyű volna; hanem mikor oly fractio te­szi a különbséget, melyet kifejezni csak hosszú ti-

Next

/
Thumbnails
Contents