Képviselőházi napló, 1872. IX. kötet • 1874. január 17–april 20.

Ülésnapok - 1872-208

268 208. országos ülés február 17. 1874. országnak egész osztályai saját hibájokon kivül jönnek oly helyzetbe, hogyha rajtuk nem segítünk, el fognak pusztulni: akkor igenis kötelessége az államnak és a kormánynak ezen irányban közre működni. Igaz, hogy a száraz nemzet gazdászati theoriát lehet odafejtem, és ezt én is hallottam mondani, hogy utoljára is mindegy, ha az egyik ember elpusztul, mert birtoka nem pusztul el, hanem megveszi más valaki, és az megfizeti utána az adót. Azt tartom, hogy először ez sem áll tökéletesen, mert mig az egyik kézből a másikba az átmenet megtörténik: közbejön a nyomornak és küzdelemnek azon időszaka, melyet az ország pénztára is megérez. (Igás l) De ha ez, hogy t. i. megérzi az állam pénztára, nem állana is: azt tartom, hogy a törvényhozásnak és a kormánynak erre a túlfeszített száraz nemzetgazdászati theoriára állani nem szabad, midőn — mint ismétlem — arról van szó, hogy a bekövetkezett csapások és a rósz hitelviszonyok miatt az országban egyes osztályoknak tetemes része önhibáján kivül ki legyen téve a tönkremenés veszélyének. Ismétlem, hogy ez alkalommal legalább indítványt tenni e tárgyban nem szándékozom. De midőn most a rósz idők következményei folytán a munkaképteleneknek szavazunk meg 500.000 forintot: ugy az eszmetársulás mint a pénzügyi bizottság jelentésének emiitett passusa nyomán kötelességemnek tartottam erre a tisztelt ház és a kormány figyelmét fölhívni s csak ismételhetem, hogyha az állam jelen rósz pénzügyi viszonyai közt nem lehetséges, hogy olcsó kölcsönt szerezhessen az, kinek jó hitele van: de még ma is lehetséges az, hogy szerezhessen legalább tűrhetőt, olyat, a mily föltételek mellett az állam is tud kölcsönt szerezni. De ez meg kötelessége az államnak, hogy ne hagyjon egész osztályokat elpusztulni 60—80%-os kamatok által: mert ha ezen osztályok egyszer elpusztultak; nemcsak pénzügyileg, de más tekintetben is nagyon meg fogjuk mi azt siratni. A pénzügyi bizottság javaslatát tehát elfogadom, az említettem tárgyat pedig a kormány figyelmébe ajánlom s föntartom magamnak, hogy azon esetre, ha semmi sem történik: részemről is tegyek lépéseket e dologban. (Helyeslés.) Szlávy József ministerelnök: Tisztelt ház! (Halljuk \) Tisza Kálmán tisztelt képviselő ur a határozati javaslatot oly alakban, a mint azt a pénzügyi bizottság szövegezte, elfogadván: tulajdonkép a tárgyhoz szólni valóm nem volna. De méltóztatott megemlíteni azt is, hogy a kormánynak és az államnak érdekében tan és kötelessége, hogy a jelen pénzszük időben oly egész osztályokon és egyeseken, kik saját hibájukon kivül pénzzavarban vannak: segítsen, s ez kötelessége a kormánynak, mert az országnak érdekében van. Tökéletesen osztozom tisztelt barátomnak ezen nézetében, és bárha azon helyzetben lett volna a kormány, hogy oly javaslattal léphetett volna az országgyűlés elé, mely e tekintetben egy bőmérvü és nagymennyiségű segélyadásra kért volna fölhatalmazást. Nem szükséges a tisztelt ház előtt fejtegetnem, hogy a jelen pénzviszonyok közt a kormány nincs azon helyzetben, hogy ily nagyobb mérvű segélyadás tárgyában előterjesztést tehessen a háznak. Azonban nem kerülte el a kormány figyelmét a jelen helyzet és megnyugtatására tisztelt barátomnak és megnyugtatására a háznak mondhatom, hogy a mi kisebb mérvben és az állam terheltetése nélkül ez irányban lehetséges: mindazokat megtenni a kormány máris megkísérelte és folytonosan tenni fogja. Helyesen jegyezte meg tisztelt barátom, hogy a legegyszerűbb módja az, ha egyes pénzintézetek tétetnek azon helyzetbe, hogy a hitelt érdemlő egyéneknek elviselhető kamat mellett kölcsön nyújtassák. Ebben tökéletesen egyet értek vele, és e tekintetben segíteni leginkább hivatva van a földhitelintézet. Hogy pedig a fölhitelintézetet ily állapotba helyezzük, a mi e tekintetben a kormány cselekvésétől függ, a mit a kormány e tekintetben tehet : azt meg fogja tenni; és reménylem, hogy legközelebb is érezhető módon fog tapasztalható lenni, hogy a földhitelintézet egyes birtokosoknak nagyobb menynyiségü kölcsönöket fog adhatni. (Helyeslés.) Elnök: Elfogadja a tisztelt ház a pénzügyi bizottság javaslatát? (Elfogadjuk!) E szerint a mai ülés napirendje ki van merítve. A holnap 10 órakor tartandó ülés tárgyait fognák képezni a ma elfogadott törvényjavaslatok harmadszori fölolvasása. Minthogy a holnapi ülésnek más tárgya nincs: fölkérem a tisztelt házat, méltóztassék az iránt intézkedni, hogy a maL ülés folyama alatt kiosztott nyomtatványokat, jelesen a kereskedelmi minister következő törvényjavaslatait: a Svéd- és Norvégiával 1873. november 3-án kötött kereskedelmi és hajózási szerződés; a Portugállal 1873. január 9-én kötött consulsági egyezményről, az Oroszországgal 1873. május 21-ik napján kötött póstaszerződésrőL és a méter-mérték behozataláról szóló törvényjavaslatokat mikor vegyék tárgyalás alá az osztályok? Méltóztassék az iránt határozni. (Fölkiáltások: Csütörtökön \) Várady Gábor: Három fontos szerződés van beterjesztve, a melyek mindegyike fontos és ttlzetes tárgyalást igényel ; de különösen fontos a métermérték behozataláról szóló törvényjavaslat. Ezt ma kaptuk csak kézhez, s így azt hiszem, ez él-