Képviselőházi napló, 1872. IX. kötet • 1874. január 17–april 20.

Ülésnapok - 1872-208

208. országos ülés február 17. 1874. 265 gálát vagy büntetés alatt áll. Ez volt azon kiin­dulási pont, a mit később ő maga is megczáfol; mert azt mondja, hogy csakugyan az angol szöveg­ben is ott van a megkülönböztetés, hogy ha valaki vagy vizsgálat alatt áll Angliában, vagy pedig bün­tetés alatt áll Angliában. E két esetben nem ada­tik ki. E két eszme, a mint később maga is elismerte, az angol szövegben is benne van, de benne is kel­lett lenni szükségképen, és nem is lehet másképen nemcsak Angliára, de ránk nézve sem. Mi sem adunk ki olyan magyar alattvalót, ha az elkövetett bűntett miatt vizsgálat alatt áll, és szintén nem adunk ki angol alattvalót, ha Magyarországon elkö­vetett bűntett miatt Magyarországon büntetés alatt áll. Ezen kifejezés: .vizsgálat és büntetés" hibás a magyar nyelvben, de az angol nyelv sajátságaihoz tartozik; hibás, mert egy embernek vagy vizsgálat alatt kell állnia, s akkor ezért nem adatik ki, vagy büntetés alatt áll, s akkor e miatt nem adatik ki. Ugy hiszem, tisztelt ház, ez egymással nem talál­kozik, ez ugyanazon cselekményre vonatkozik; s azt hiszem, bebizonyítottam azt is, hogy a törvényja­vaslatnak ugy ezen, valamint többi részére nézve, midőn a dolognak jogi meghatározásáról szól, az igazságügyministerium igen óvatosan, igen lelkiis­meretesen járt el a fogalmak egymástóli megkülön­böztetésével és föntartásával; én tehát kérem a tisztelt házat, méltóztassék a szöveget ugy, a mint az van; elfogadni. {Helyeslés.) Még egy észrevételem van. A mi a visszatartás és letartóztatás közti megkülönböztetést illeti: itt polgári perről van szó, erre vonatkozik a visszatartás, és megkülönböztetés van téve a .letartóztatástól", mely a 11. pontban említtetik, a mely kifejezés, mint az igazságügymi­nister ur is mondotta, az embernek erőszakos le­tartóztatását involválja. Egészen más a visszatartóztatás, a mely pol­gári, s egészen más a letartóztatás, a mely crimi­nális ügyekre vonatkozik; ezért van a két fogalom ugy az angol szövegben, mint a magyarban két kü­lönböző szóval kifejezve. Elnök* Szólásra nem lévén senki följe­gyezve: szavazás előtt még egyszer föl fog olvas­tatni Irányi képviselő ur módositványa. Beöthy Algernon jegyző (olvassa Irányi Dániel módositvanyát. Elnök* Méltóztassanak azok, a kik az ere­deti szövegezést fogadják el, fölállani. (Megtörténik.) Tehát a többség elfogadta. Beöthy Algernon jegyző (olvassa az 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11. %%-at, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak, olvassa tovább a 12. §-t.) Irányi Dániel: Tisztelt ház! Ezen czikk igen hibásan van, sokkal hibásabban, mint a többiek KÉPV. H. NAPLÓ. 18S. IS. KÖTET. fordítva; jelesül azon eszme, mely az angol szöveg­ben igen világosan és a maga helyén Yan kifejezve^ tudniillik a kiadatást a megkeresett államhoz ké­pest eszközöltessék, megtagadtassak vagy megadas­sák. A magyar szövegben ez egéaz hátul van, és,, úgyszólván, érthetetlen. A magyar szöveg jelesül azt, hogy a kiadatás csak a megkeresett állam tör­vényeihez képest eszközöltessék, nem mondja ott, a hol annak helye van mindjárt eleinte, az pedig, vé­leményem szerint, lényeges, és annálfogva én ezt ekként kérem szövegeztetni. (Olvassa:) „XII. czikk. A kiadás csak az elfogatás utáni 15 nap lejártá­val, és csak az esetben eszközöltetik, ha a bizonyí­tékok elegendőknek találtattak a megkeresett állam törvényeihez képest akár arra, hogy az elfogott ellen fölvizsgálat elrendeltessék, ha a büntetendő cselekmény a megkeresett állam területén követte­tett volna el, akár pedig arra, hogy bebizonyittas­sék, hogy az elfogott egyén ugyanaz azzal, a ki a megkereső állam bíróságai által elitéltetett. (Helyes­lés a szélső baloldalon.) Csemeghy Károly igazságügyi államtitkár: Tisztelt ház! Azt hiszem, hogy a különbség a kettő közt csupán abban áll, hogy Irá­nyi képviselő ur azt mondja, hogy „a megkereső állam törvényeihez képest"; a megállapított szöveg pedig azt mondja, hogy „a megkereső állam törvé­nyei szerint". Egyéb különbség a kettő közt nincs. Mert az az eszme, hogy ha Anglia megkeresi Ma­gyarországot, hogy valamely itt létező és Angliá­ban büntettet elkövetett egyént adjon ki, és a bi­zonyítékokat arra nézve megküldi, hogy ezek bi­zonyító erejének, a magyar törvények szerint, olya­noknak kell lenniök, hogy a magyar bíróság azon esetben, ha itt követtetett volna el a bűntett, an­nak elfogadását elrendelné: ezen bizonyítékok alap­ján ezen eszme, ugy hiszem, nagyon világosan ben­foglaltatik az idézett §-ban. Lehet az egyik ténye­zőt, egyik elemet előbbre, a másikat háttérbe tenni, azzal ugy hiszem, hogy a dolog érdeme nem vál­tozik. Az eszme, hogy saját törvényeink szerint kell a bizonyítékoknak bizonyító erővel bírni, másrész­ről angol törvények szerint kell a bizonyítékoknak bizonyító erővel bírni, hogy ha Anglia részéről kö­veteltetik a kiadatás: ezen eszme a lehető legvilá­gosabban bennfoglaltatok a törvényjavaslatban, és azért kérem annak elfogadását. (Helyeslés.) Tisza Kálmán: Tisztelt ház! Nehogy ismét félreértessem, kénytelen vagyok megjegyezni, hogy igen jól tudom, hogy ha ilyen szerződés lét­rejő: akkor lényegileg egy szövegnek a másiktól eltérni nem szabad. De még eddig legalább, a mi­ket hallottunk, a jelen esetben is lényegben eltérés egyátalában nincs. Az egész baj onnan ered, hogy a mi törvé­nyeink és szerződéseink magyar szövegezése ren­S I 1

Next

/
Thumbnails
Contents