Képviselőházi napló, 1872. IX. kötet • 1874. január 17–april 20.

Ülésnapok - 1872-208

208. országos ülés február 17. 1874. 265 gálát vagy büntetés alatt áll. Ez volt azon kiindulási pont, a mit később ő maga is megczáfol; mert azt mondja, hogy csakugyan az angol szövegben is ott van a megkülönböztetés, hogy ha valaki vagy vizsgálat alatt áll Angliában, vagy pedig büntetés alatt áll Angliában. E két esetben nem adatik ki. E két eszme, a mint később maga is elismerte, az angol szövegben is benne van, de benne is kellett lenni szükségképen, és nem is lehet másképen nemcsak Angliára, de ránk nézve sem. Mi sem adunk ki olyan magyar alattvalót, ha az elkövetett bűntett miatt vizsgálat alatt áll, és szintén nem adunk ki angol alattvalót, ha Magyarországon elkövetett bűntett miatt Magyarországon büntetés alatt áll. Ezen kifejezés: .vizsgálat és büntetés" hibás a magyar nyelvben, de az angol nyelv sajátságaihoz tartozik; hibás, mert egy embernek vagy vizsgálat alatt kell állnia, s akkor ezért nem adatik ki, vagy büntetés alatt áll, s akkor e miatt nem adatik ki. Ugy hiszem, tisztelt ház, ez egymással nem találkozik, ez ugyanazon cselekményre vonatkozik; s azt hiszem, bebizonyítottam azt is, hogy a törvényjavaslatnak ugy ezen, valamint többi részére nézve, midőn a dolognak jogi meghatározásáról szól, az igazságügyministerium igen óvatosan, igen lelkiismeretesen járt el a fogalmak egymástóli megkülönböztetésével és föntartásával; én tehát kérem a tisztelt házat, méltóztassék a szöveget ugy, a mint az van; elfogadni. {Helyeslés.) Még egy észrevételem van. A mi a visszatartás és letartóztatás közti megkülönböztetést illeti: itt polgári perről van szó, erre vonatkozik a visszatartás, és megkülönböztetés van téve a .letartóztatástól", mely a 11. pontban említtetik, a mely kifejezés, mint az igazságügyminister ur is mondotta, az embernek erőszakos letartóztatását involválja. Egészen más a visszatartóztatás, a mely polgári, s egészen más a letartóztatás, a mely criminális ügyekre vonatkozik; ezért van a két fogalom ugy az angol szövegben, mint a magyarban két különböző szóval kifejezve. Elnök* Szólásra nem lévén senki följegyezve: szavazás előtt még egyszer föl fog olvastatni Irányi képviselő ur módositványa. Beöthy Algernon jegyző (olvassa Irányi Dániel módositvanyát. Elnök* Méltóztassanak azok, a kik az eredeti szövegezést fogadják el, fölállani. (Megtörténik.) Tehát a többség elfogadta. Beöthy Algernon jegyző (olvassa az 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11. %%-at, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak, olvassa tovább a 12. §-t.) Irányi Dániel: Tisztelt ház! Ezen czikk igen hibásan van, sokkal hibásabban, mint a többiek KÉPV. H. NAPLÓ. 18S. IS. KÖTET. fordítva; jelesül azon eszme, mely az angol szövegben igen világosan és a maga helyén Yan kifejezve^ tudniillik a kiadatást a megkeresett államhoz képest eszközöltessék, megtagadtassak vagy megadassák. A magyar szövegben ez egéaz hátul van, és,, úgyszólván, érthetetlen. A magyar szöveg jelesül azt, hogy a kiadatás csak a megkeresett állam törvényeihez képest eszközöltessék, nem mondja ott, a hol annak helye van mindjárt eleinte, az pedig, véleményem szerint, lényeges, és annálfogva én ezt ekként kérem szövegeztetni. (Olvassa:) „XII. czikk. A kiadás csak az elfogatás utáni 15 nap lejártával, és csak az esetben eszközöltetik, ha a bizonyítékok elegendőknek találtattak a megkeresett állam törvényeihez képest akár arra, hogy az elfogott ellen fölvizsgálat elrendeltessék, ha a büntetendő cselekmény a megkeresett állam területén követtetett volna el, akár pedig arra, hogy bebizonyittassék, hogy az elfogott egyén ugyanaz azzal, a ki a megkereső állam bíróságai által elitéltetett. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Csemeghy Károly igazságügyi államtitkár: Tisztelt ház! Azt hiszem, hogy a különbség a kettő közt csupán abban áll, hogy Irányi képviselő ur azt mondja, hogy „a megkereső állam törvényeihez képest"; a megállapított szöveg pedig azt mondja, hogy „a megkereső állam törvényei szerint". Egyéb különbség a kettő közt nincs. Mert az az eszme, hogy ha Anglia megkeresi Magyarországot, hogy valamely itt létező és Angliában büntettet elkövetett egyént adjon ki, és a bizonyítékokat arra nézve megküldi, hogy ezek bizonyító erejének, a magyar törvények szerint, olyanoknak kell lenniök, hogy a magyar bíróság azon esetben, ha itt követtetett volna el a bűntett, annak elfogadását elrendelné: ezen bizonyítékok alapján ezen eszme, ugy hiszem, nagyon világosan benfoglaltatik az idézett §-ban. Lehet az egyik tényezőt, egyik elemet előbbre, a másikat háttérbe tenni, azzal ugy hiszem, hogy a dolog érdeme nem változik. Az eszme, hogy saját törvényeink szerint kell a bizonyítékoknak bizonyító erővel bírni, másrészről angol törvények szerint kell a bizonyítékoknak bizonyító erővel bírni, hogy ha Anglia részéről követeltetik a kiadatás: ezen eszme a lehető legvilágosabban bennfoglaltatok a törvényjavaslatban, és azért kérem annak elfogadását. (Helyeslés.) Tisza Kálmán: Tisztelt ház! Nehogy ismét félreértessem, kénytelen vagyok megjegyezni, hogy igen jól tudom, hogy ha ilyen szerződés létrejő: akkor lényegileg egy szövegnek a másiktól eltérni nem szabad. De még eddig legalább, a miket hallottunk, a jelen esetben is lényegben eltérés egyátalában nincs. Az egész baj onnan ered, hogy a mi törvényeink és szerződéseink magyar szövegezése renS I 1