Képviselőházi napló, 1872. IX. kötet • 1874. január 17–april 20.

Ülésnapok - 1872-208

208. országos ülés február 17. 1874. 257 roztak, mely iránt határozni a törvény által megál­lapított illetőségi körűkhez tartozik: én részemről a benyújtott törvényjavaslatot elfogadom. Széll Kálmán: Tisztelt ház! Azok után, miket Komárom városa tisztelt képviselője előadni méltóztatott, én igen rövid lehetek azon szavazatom indokolásával, melyet adni kívánok akkor, midőn ezen törvényjavaslatot elfogadom. En is ugy értelmezem teljesen az 1867: XII. törvényczikkben körülirt hatáskörét a közösügyek tár­gyalására kiküldött bizottságnak, ugy értelmezem a törvénynek azon szakaszát is, mely arról szól, hogy a közös-ügyek tárgyalására kiküldött bizottságok által megállapított közösügyi költségek mikép jelennek meg a magyar törvényhozás előtt a czélból, hogy azoknak födözéséröl a magyar országgyűlés határoz­zon. Azért nem is szólaltam volna föl, mert, mon­dom, teljesen egyetértek azokkal, a miket tisztelt előttem szóló ur előadott; csak két megjegyzést akarok tenni, melyek ezen álláspontot még inkább erősitik, és gyöngítik azokat, melyeket Péchy Tamás és Simonyi Ernő képviselő urak fölhozni szívesked­tek. Nem valami előzmény megállapításáról van itt szó; hanem ezen törvényjavaslat egy a közös szük­ségletek födözésére megkívánt, és a delegatiok által megszavazott összegnek, mint póthitelnek utólagosan födözéséröl szól. Ez már a harmadik, vagy talán -— ha nem csalódom — 4-ike azon törvényjavas­latoknak, melyek iránt a delegatiok így utólagosan póthitelkép gondoskodtak. Semmi előzmény megalkotása nem czéloztatott tehát ezen törvényjavaslattal; mert a magyar ország­gyűlés meghozott törvényekkel — mondom — már három- vagy négyizben gondoskodott a delegatiok által előző évek utóköltségére póthitelképen meg­szavazott összegek födözéséröl. Gondoskodott az 1870—1871. évben így utólag megszavazott költsé­gekről. Itt a törvény megváltoztatása, vagy valamely a törvény szövegétől eltérő magyarázatnak becsempé­zése annál kevésbé foroghat fön, mert, ha szabad figyelmeztetnem Péchy tisztelt képviselő urat ezen közösügyi költség természetére: legyen szíves vissza­emlékezni arra, hogy ezen összeg legnagyobb része azért jelenik meg póthitelképen és azért szavaztatott meg a delegatio által utólagosan: mert a magyar törvényhozás jogában állott meghatározni azt, hogy vajon a magyar-osztrák Lloyddal kötött szerződést meghosszabitja-e vagy sem. Ezen szerződés 1872-ben járt le; akkor, midőn a delegatio az 1872-ik évi budgetet megszavazta: ezen szerződés még a magyar törvényhozás által meg nem hosszabittatott; nem szavazhatta meg tehát az akkor működött delegatio ezen költségeket épen a törvényhozások respectálása szempontjából. Nem szavazta meg ezen költséget, és az e fölötti határozatot függőben hagyta, mert KÉPV.H. NAPLÓ 18?. IX. KÖTJST. a delegatio kimondta, hogy törvény értelmében azon szerződési kötelezettségek meghatározása, melyekkel a monarchia a Lloyd-társulat irányában tartozik: a két törvényhozást illeti, s igy a maga köréhez nem vélte tartozónak a költségeket megszavazni egy a törvényhozás által nem prolongált szerződés alap­ján, A meghosszabbítás megtörtént később és ezen törvényhozás által prolongált szerződés következté­ben az egy évvel később összejött delegatio utólag megszavazta ezen költségeket, mert folyományát képezte a Lloyd-féle szerződésnek, folyományát az 1867. törvénynek, mely kimondja, hogy a Lloydnak adandó segély évenkint a közös külügyminister költ­ségvetésébe vétessék föl. Ez a jelen törvényjavaslat története. Miután tehát a jogi alapot tekintve, az 1867. XII. törvényczikk értelmében igen helyesen és töké­letesen correct az, hogy a delegatio által megszava­zott póthitel a magyar országgyűlés részéről ily póthitelt tárgyazó törvényjavaslat által szavaztassák meg, mint ezt Komárom város tisztelt képviselője is kifejtette; miután ezen póthitel épen abból szár­mazott, mert a törvényhozás jogai a delegatiok ál­tal respectáltattak: nem látom át, hogy hogy lehet ezen törvényjavaslat ellen directe vagy indirecte azon vádat emelni, hogy ezen törvényjavaslat az 1867 : XII. törvényczikk rendelkezésein tulment, vagy helytelen interpretatiot foglal magában, s ennélfogva azt elfogadom. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra senki nem lévén fölírva, szavazásra fölteszem a kérdést, és fölhívom azon képviselő urakat, kik a szőnyegen lévő törvény­javaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alap­jául elfogadják : méltóztassanak fölállani. (Megtör­ténik.) A többség elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. Wächter Frigyes jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét és as 1-ső szakaszt, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Elnök * E szerint tehát a törvényjavaslat mind átalánosságban, mind részleteiben elfogadtatván a legközelebbi ülésben harmadszor föl fog olvastatni. Következik a pénzügyministert illető 1872. évi költségvetésből fömnaradt hitelmaradványoknak az 1873. év folyamában leendő igénybevételéről szóló törvényjavaslat. Wächter Frigyes jegyző (olvassa a központi bizottság jelentését.) Kvassay László előadó: Minthogy a tisztelt ház a pénzügyministert e törvényjavaslat beadására utasította, a központi bizottság a pénzügy­minister ur előterjesztése folytán e törvényjavaslatot elfogadtatni kéri. Minthogy azonban az év, melynek folyamára e póthitel igénybevétele kéretik, már el múlt, a törvényjavaslat szövegében némely stylaris módosításokat bátorkodik a bizottság javaslatba hozni 33

Next

/
Thumbnails
Contents