Képviselőházi napló, 1872. IX. kötet • 1874. január 17–april 20.
Ülésnapok - 1872-203
214 203. országos ülés nem mondatik szemben a törvényhozással. Az nagy különbség. (Helyeslés bal felől.) Nem is mondathatik, tisztelt ház, szemben a törvényhozással, mert épen itt áll azon eset elő, melyet bátor voltam jelezni, hogy codificált törvényeket venni kell a maguk összeségében. Nem is lehetett intentioja a 135. szakasznak az, hogy itt a törvényhozásnak beleszólását kirekeszsze: mert a törvényhatóságok rendezéséről szóló törvény 16-ik szakaszának utolsó sora följogositja a képviselőházat arra, hogy ily esetekben érdemileg is hozzászóljon a dologhoz. A tisztelt belügyminister ur előadásának tehát azon igen nagy hibája van, hogy ő nem akarja látni a 16. szakaszt, és a mi jog a 135. szakaszban a ministeriumnak tulajdoníttatik, szemben a törvényhatósággal : azt kiterjeszteni kívánja a törvényhozás irányában is, a mi pedig, hogy törvényellenes, mutatja a 16. szakasz utolsó sora. Mint mondám: nem szabad codificált törvényekből egyes szavakat vagy részeket kiszakítani, hanem öszhangban kell idézni azoknak különböző részeit. De egyre vagyok bátor figyelmeztetni a tisztelt házat. Én is azt mondom, hogy tökéletesen igaza van a ministerelnök urnák, tekintve a theoriát. tekintve a tudományt a részben, hogy nem jó, ha a törvényhozás beleavatkozik az ilyen részletes esetek elintézésébe; hanem kénytelen vagyok egyszersmind csodálkozásomat kijelenteni a tisztelt ministerelnök ur és az egész kormány irányában, hogy hát, ha ez igy van: (Halljuhl) miért volt ezen törvényhozás kénytelen tapasztalni azt, hogy valahányszor ezen törvényhozásban oly indítványok történtek, melyek bírói hatalmat függetlenül, az egyes esetekben a törvények alkalmazása kérdésében fölébe akarták emelni a kormánynak: ezen indítványok a kormánynál mindig ellenzésre találtak? pedig, tisztelt ház, a dolog véghetlen fontos. Én elismerem, hogy nem jó, ha egyes administrationalis kérdésekbe a törvényhozás beleszól; hanem akkor oly intézkedéseket kell megállapítani az alkotmányban, hogy az ily ügyekbeci az orvoslásnak legyen más orgánuma, és ez lenne azután a birő; de önök ilyen független birót nem akarnak behozni a magyar alkotmány keretébe. Valahányszor indítványok tétettek arra nézre, hogy, szemben a kormánynyal és annak intézkedéseivel állitassék föl birói intézmény a magyar alkotmány keretéhen, a melynél azután orvoslás lenne kereshető: ilyen indítvány az önök tetszését még eddig nem nyerhette meg; pedig, nézetem szerint, mindaddig, a mig egy ilyen független bíróság nem lesz: addig, ha csak a kormány minden hatóságát nem akarjuk fölállítani, kell lenni valami correctivumnak. Ezen correctivum, a most fönálló törvény szerint, a képviselőház. Ezen képviselőháznál, ha orvoslást lehet ke- | február 1. 1874. resni, a képviselőháznak természetesen joga van érdemileg is intézkedni a dologban. Ezek előrebocsátása után pártolom Debreczen város első kerülete képviselőjének indítványát. (IIelyeslés bal felől) Szlávy József ministerelnök és pénzügyminister : Ha Vidliczkay képviselő ur meg nem előz, mindjárt én szólaltam volna föl, hogy magamtól visszautasítsam azon vádat, melyet Csernátony képviselő ur ellenem emelt, mintha én a parlament iránt ellenséges hangulattal viseltetném. Bocsánat, ezt a vádat meg nem érdemlem: mert én nem vagyok kevésbé tisztelője a parlamentnek, mint ő. A képviselő ur csodálkozott azon, mért szólaltam föl egyátalában ezen ügyben, miután Tisza Kálmán tisztelt képviselő ur indítványában egy szó sincs arról, hogy a ház semmisitse meg a belügyminister határozatát. Csodálkozik, miért vettem alkalmat e tárgyban saját nézeteimet kifejteni. Helyesen mondja a tisztelt képviselő ur, hogy Tisza Kálmán indítványában erről csakugyan semmi sem foglaltatik, és ha kegyes volt figyelemmel kisérni beszédemet: én Tisza Kálmán képviselő ur indítványáról egy szóval sem emlékeztem meg, nem is szólottam ellene, a mit pedig meg kellett volna tennem, mondván, hogy nem fogadom el indítványát, hanem elfogadom Csengery Antalét. Nem ez volt tehát oka fölszólalásomnak, hanem a közvetlenül én előttem fölszólalt Beöthy Lajos képviselő ur kétszer ismételte, s különösen kiemelte, hogy a ház semmisitse meg a szóban lévő határozatot. Ez az, a mi a fölszólalásra indított, s nagyon örülök, hogy Csernátony képviselő ur fölfogása az enyémtől nem különbözik. A képviselő ur csak azt mondja, hogy az olyan kormánynak, mely megengedte, hogy a tisztelt ház egy 2l-es bizottságot küldött ki, melynek föladata azonban talán nem is terjed ki annyira, a mint a tisztelt képviselő ur oda állítani szeretné, hogy az olyan kormánynak nincs joga ily definitiokhoz. Engedje meg a tisztelt képviselő ur, meglehet, hogy egyszer-máskor inkább kellett volna igénybe venni azon jogot, vagy azon hatáskört, mely engem, mint ministerelnököt megillet; de abból, hogy egyszer vagy máskor ezen joggal nem éltem: abból nem következik, hogy ezt elhanyagoljam mindenkor, s egy átalában nem következik az, hogy, midőn a képviselőházban oly theoriák fejtegettetnek, melyek a tisztelt képviselő ur meggyőződése szerint is a korona és a kormány jogainak csonkítására, és a parlament jogainak a közjó érdekével meg nem egyező határokon tulterjesztésére vonatkoznak, hogy ilyenkor, mikor ily theoriák fejtegettetnek a házban : nem a magam érdekében, nem a jelenlegi kormány érdekében, hanem egyátalán a korona és
