Képviselőházi napló, 1872. IX. kötet • 1874. január 17–april 20.

Ülésnapok - 1872-192

12 192. országos ülés január 22. 1874. denféle viszonyai mily zilált, bonyolult állapotban vannak. Meg vagyok győződve, a ministerelnök ur maga sem állhat érte jót, hogy talán már ez évben is nem kell-e uj választásnak történni. Ha pedig kell: akkor ismét a hiányaiban ki nem javított tör­vény alapján fog a választás végbemenői, a mely törvény pedig, mint tudjuk mindnyájan, mennyi za­varra, visszaélésre és botrányra adott alkalmat. 1848-ban az akkori idők nagy szelleme bizo­nyos nagy elveket mondott ki; azon elvek alapján, megteremtett bizonyos törvényeket, de, fájdalom, nem volt elég ideje ama törvényeket apró részleteikben is kidolgozni, és annálfogva maradtak azon törvények részint hiányosak, részint befejezetlenek. Ezeket a hiányokat kell nekünk kiigazítani, és ilyen kiigazítást igényel a választási törvény is. Az uj választás — talán rövid idő múlva bekövetkező lehetőségének szem­pontjából tehát szükséges, ha egyebet nem, legalább az állandó listákat behozni, (Helyeslés bal felől.) va­lamint intézkedni annyira, a mennyire lehet, — az én véleményem szerint lehet gyökeresen is, csak akarat kell hozzá, — a vesztegetések és erőszakoskodások meggátlására. Intézkedni kell még egyebekben is. Nem tudom, mi történik a meglehetős zajjal beho­zott incompatibilitás dolgában. {Tetszés bal felől.) Én tovább nem szólok e tárgyról; egyszerűen kérem az igen tisztelt minister urat, hogy a maga idejében akkor, a mikor jónak látja, kérdésemre fe­leljen. Szlávy József ministerelnök s Hogy a kérdéses törvényjavaslat már eddig is be nem terjesztetett , némileg indokát, találja abban is, mit előttem szóló tisztelt képviselő ur mondott, hogy tudniillik azon idő közt, melyben a kérdést hozzám intézte, és a mai nap közt oly súlyos ese­mények adták magukat elő, melyek ezen ügyet né­mileg háttérbe szoriták; azonban a töivényjavaslat azóta el is készült és csak az utolsó javításra vár, s igy a tisztelt háznak rövid idő alatt beterjeszthető. — Hogy mikor lesz a tisztelt ház által tárgyalható : azt, azt gondolom, sem a tisztelt képviselő ur meg nem mondhatja, sem én meg nem mondhatom; mert ismételve és ismételve kijelentem, és ismételve s ismételve hangoztatott a tisztelt ház által, hogy ne­künk mindenekelőtt, félretéve minden egyebet, pénz­ügyi viszonyaink rendezése kötelességünk ; a meny­nyiben e mellett más kérdések is megoldhatók, ré­szünkről az akarat nem fog hiányzani és rajtunk nem fog múlni, hogy a tisztelt ház tárgyalhassa az illető törvényjavaslatot. Csernátony Lajos : Tisztelt ház! Igen természetes, hogy az igen tisztelt ministerelnök ur által most tett ujabb ígéretet részemről sem vehe­tem egyébként, mint tudomásul, valamint a tisztelt ház azt szintén tudomásul fogja venni. Csak egyet­lenegy megjegyzést vagyok bátor tenni. Az igen tisztelt ministerelnök urnák azt méltóztatott mon­dani, hogy mindenki érzi és mindenki mondja, hogy ma előtérben a íináncziális kérdések vannak. Ez tökéletesen igaz. Mindnyájan azon akarunk segíteni legelőször. De a tisztelt ház méltóztatott magát azon helyzetbe hozni, hogy ezen íináncziális kérdések ma nincsenek előtte, következőleg a tisztelt háznak, a mint az bebizonyult ezen a héten is, és be fog bizonyulni még egy pár hétig, minden egyébbel le­het foglalkozni, csak épen a íináncziális helyzet iránti kérdésekkel nem; mert azokat egy más tes­tületre bizta a tisztelt ház. Ezen idő alatt és a következő hetek alatt, ha akarat van hozzá, és a ministerium kezébe veszi a ház ügyeinek vezetését, a mennyiben kitűzi, hogy kívánja igenis, hogy ezen és ezen tárgy, a mely igen sürgetős és igen fontos napirendre kitüzessék: ezen ügy a többi nem-finán­czialis kérdések között napirendre kerülhet, és az osztályokhoz utasíttatván és onnan visszajővén, tár­gyalandó lesz. Természetesen, ha csak immel-ámmal fogunk valamely kérdéshez : arról azután nem tud­hatjuk, mikor kerülhet elintézés alá. Elnök: Tudomásul veszi a tisztelt ház a ministerelnök ur válaszát? (Tudomásul vesszük l) Te­hát tudomásul vétetik. Babes Vincze : Tisztelt ház! Egy kér­désem van a tisztelt belügyminister úrhoz a pan­csovai választásokra vonatkozólag, (Halljuk!) illető­leg az ottan történt botrányokra nézve. (Egy hang jobb felől: Ti csináltátok a botránytl Fölkiáltások jobb felől: Ismerjük !) Tulaj donképen interpellatiom csak kiegészítése a múlt szombaton itt előterjesztett interpellationak, illetőleg a tisztelt belügyminister ur által adott vá­lasznak. Az mondatott, hogy azok iránt, mik ott tör­téntek, vizsgálat rendeltetett el. (Fölkiáltások: Na­gyon helyesen!) Én szintén helyesnek tartom azt, hanem kevésnek tartom és többet óhajtok, (Fölkiál­tások jobb felől: Mi isi Be kell zárni!) és ezt figyel­mébe ajánlom a tisztelt háznak. Az igen tisztelt minister ur válaszában min­denféle vádakat előhozott az egyik párt ellen, azaz: az ottani szerb, vagyis nemzetiségi párt ellen; min­denféle okokat, adatokat fölsorolt, és pedig olya­nokat is, miket én legalább nem hoztam volna föl, mert nagy absurdumnak tartom. így a többi közt azt monda az igen tisztelt minister ur, hogy egy, vagyis több képviselő járt ott, és az egyik magát a császár küldöttének adta ki, (Halljuk! Halljuk!) és ez által ámította el a népet, illetőleg eltérítette a kormánypárttól. Nem nevezte ugyan meg a minister ur azon képviselőt, (Fölkiáltások jobb felől: Ismerjük!) de megmondot­ták a kormánylapok, és pedig azt mondták, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents