Képviselőházi napló, 1872. IX. kötet • 1874. január 17–april 20.

Ülésnapok - 1872-203

202 203. országos ülés február 4. 1874. törvény nem fejezi ki szabatosan mindazon kellékeket, melyek megkívántathatnak a községgé alakulásra nézve. A jelen esetben helyesli a belügyminister intézkedését, jövőre nézve pedig azon szellemi és anyagi megkívántatóságok szabatosabb meghatározását kívánja. Megvallom, Csengery tisztelt képviselő ur határozati javaslata szemben áll Békésmegye kérvényével, és az azt támogató Beliczey képviselő ur indítványával. Mert az egyik megsemmisíttetni kívánja a belügy ministeri rendeletet, a másik pedig, a Csengery képviselő uré, helyesli, és csak jövőre kíván intézkedni. Én azt hiszem, legalább én azon véleményben vagyok, hogy kivált azok, kik az önkormányozhatási jognak emberei és a eentralisatiót nem kívánják mindenütt és mindenben elősegíteni: kötelesek megtenni mindent, hogy ott a hol a pusztabeli lakosokból oly községek alakulhatnak, a melyek községben' jogokat élvezhetnek és kötelességeket képesek gyakorolni: ezen községek alakuljanak. Azonban megfordítom s azt mondom, hogy nincs jogunk községek alakithatását megengedni a belügy minister rendelete folytán azoknak, melyek azon jogok és kötelességek gyakorlására nem képesitvék. Most már azt állítom, hogy sem Csengery képviselőtársam, sem pedig Békésmegyének ide terjesztett kérvénye nem fejti föl ezen ügy állását ugy, hogy a képviselőház ebben érvényesen határozhasson, mert az egyik a másikkal ellentétben áll. Békésmegye azt mondja, hogy ő megvizsgálta, és megvizsgáltatta azon községeket, azon pusztákat — eltekintve attól, hogy két puszta egyesülhet-e egy községgé, a mire nem terjeszkedem ki, —- s ugy találta, hogy azon pusztáknak egyesítése önmagával a községek rendezéséről szóló törvénynyel ellenkezik. Igaz ngyan, hogy ezek megfelelnek ugyan a törvény 135. §. a) pontjának vagyis, hogy anyagilag képesek a kötelességeket teljesíteni, de nem csak, hogy meg nem telel, de nem is felelhet meg a b) pontnak, vagyis nem képesek a szellemi kötelességeket teljesíteni, a melyek a külképviseletre, a képviselők választására és a község elöljáróságára vonatkozólag elő vannak irva. Én részemről azt hiszem, hogy a képviselőház még azon esetekben is, a melyekben a törvény világosan nem parancsolja, hogy intézkedjék a fölött: vajon a belügyminister rendelete törvényes-e, vagy törvénytelen? kimondhatja és kötelessége is kimondani, hogy helyteleníti a ministeri rendeletet. Ennek következménye pedig csak az lehet, hogy azon minister vagy leteszi a tárczáját; vagy ha a képviselőház bizalmát továbbra is kívánja bírni, módosítsa rendeletét. A jelen esetben azonban e kérdés nem forog fön s a képviselőháznak kötelessége ítéletét egyik, vagy a másik részére kimondani. A községek rendezéséről szóló törvény 135. §-a azt mondja, hogy a belügyminister véglegesen intézkedik, és ha az egyesülendő puszták az a) és b) pontoknak megfelelnek: azoknak községgé alakulása nem tagadható meg; azonban a törvényhatóságok rendezéséről szóló törvényczikk 16. §-a megadja az illetőknek azon jogot, hogy midőn a belügyminister rendelete törvényellenes és az ottani viszonyokhoz képest káros, kérvényezhetnek a képviselőházhoz. A törvény szavai a következők: „ Midőn sérelmesnek találja, a képviselőháznál orvoslást kereshet. " Miben áll ezen orvoslás? Ezen orvoslás nem állhat másból, mint hogy a képviselőház kimondja : vajon a törvényhatóság véleménye felel e meg a törvényeknek, például ezen esetben, hogy azon községek alkotása a községek rendezéséről szóló törvényeknek nem felel meg ; vagy pedig a ministeré, a ki azt mondja, hogy megfelel. így állván a dolog tisztelt ház, azt hiszem, mindazoknak, a kik a községek rendezését szivükön hordozzák, a kik az önkormányzatot pártolják, kivált pedig azoknak, a kik a képviselőházat nem kívánják puszta géppé tenni, hanem alkotmányos testületté, mely a törvények őre: nem lehet mást tenniők, mint csatlakozni Debreczen város első kerületének képviselője által e tárgyban beadott indítványhoz, hogy tudniillik a belügyminister indokolja e részbeni tényének okait; mutassa ki: vajon megfelelnek-e ezen rendezett kis községgé alakulni kivánó puszták mindazon nemcsak anyagi, hanem szellemi kötelezettségeknek is, melyeket a községi rendezésről szóló törvény világosan és szabatosan előir? mert ha ezeknek nem felel meg: természetes hogy azon rendszabálya a belügyministernek meg nem áll. Ha pedig megfelelnek: semmi sem fog útjában állni, hogy a képviselőház ki ne mondja helyeslését, és hogy ez a törvények szerint történt. Én azért csatlakozom Tisza Kálmán indítványához, azt kívánom, hogy sem igy pusztán magára Békésmegye kérvényére, sem pusztán a belügyministernek itt szóval tett előterjesztésére ne avatkozzék a ház abba : vajon megvan-e felelve a törvény rendeletének ? hanem a belügyminister indokolt jelentése után, és e részben megtörtént minden vizsgálat következtében mondja csak ki a ház: hogy megfelel-e ezen intézkedés a törvény rendeletének, vagy nem ? (Helyeslés balfelöl.) Forgách Antal gróf: Tisztelt ház! Ha ez ügyben, a mely szőnyegen forog, a fogalmak tisztáztatnak, a háznak eldöntése igen meg fog könnyittetni és épen ezen föladatot tűzöm ki czélul magamnak, midőn a ház kegyes engedelmével figyelmüket rövid időre igénybe veszem. (Halljuk!)