Képviselőházi napló, 1872. IX. kötet • 1874. január 17–april 20.

Ülésnapok - 1872-202

202. országos ülés február 3. 1874. 197 vagy a két ispán, vagy a két főerdész marad fön, ezekből még a belső tanács sem kerül ki, annál kevésbé a külső képviselet. így áll a dolog, tisztelt ház, ha pontonként nézzük az egyes §§-okat, hogy szószerinti értelemben sem lehet annak megfelelő; de a 42-ik §-nak sem felelhet meg: mert ott az van, hogy az nem lehet sem községi elöljáró, sem képviselő, ki a községgel számadásban áll, tagadhatlan, hogy itt a gróf maga az összes a község, és azzal mindenki számadási viszonyban van, itt tehát nem lehet senki független képviselő, vagyis a törvény 42-ik §-a értelmében senki meg nem választható. Nem akarom a tisztelt házat és annak türelmét fárasztani, de ha igy végig megyünk az egyes §§-okon, azok szellemének épen nem, de még betűjének sem felel meg ezen engedélyezett község; azért én csatlakozva Beliczey tisztelt képviselő urnák nézetéhez : kérem a tisztelt házat, hogy ezen végzést visszautasítani méltóztassék. (Helyeslés bal felől) Tisza Kálmán: Tisztelt ház! Én részemről ezen kérdést sokkal átalánosabb fontosságúnak tartom, mint a minőnek, ugy látszik a tisztelt ház egy részén tekintik. (Helyeslés bal felöl.) Mert bizonyos, hogy a mint első esetekben megállapittatik a törvény helyes értelmezése, az irányadóul kell, hogy szolgáljon a jövő eljárásoknál is, és a szerint, a mint ezen eljárás helyes vagy helytelen, rósz vagy jó következményeket fog eredményezhetni az országra. Azt, hogy puszta községé válhassék, a törvény okvetlenül meg akarta engedni és azt bizonyos föltételek mellett, gondolom, kétségbe vonni senki sem akarja. (Helyeslés bal felől.) De viszont, ha a törvény ezen intézkedésének nagyon tág magyarázatot adunk: akkor én is attól félek, hogy azon községnek létezhetését, vagy alább kellő erőben létezhetését teszszük lehetetlenné, a melyekre eddig is kötelezettségeket hárított a törvényhozás; melyekre, ha ugyan a mostanában nyilvánított önkormányzati nézetek érvényre emeltetnének: még sokkal több kötelezettségeket kell, hogy hárítsunk. Én tehát a dolgot nem csupán ez eset szempontjából, hanem átalános országos fontosságánál fogva tekintem. Mielőtt elmondanám, hogy e szempontból mit kívánok, főleg egyet kívánok megjegyezni, mire a tisztelt belügyminister ur ugyan nem rcflectalt, de a mit, midőn az először szólott tisztelt barátom itt fölhozott: ugy láttam, hogy némelyeknél a nevetés egy nemét idézte elő, pedig én legalább nagyon alaposnak tartom. Azt mondta ugyanis tisztelt képviselőtársam, hogy a törvény arról szól, hogy puszta alakulhat községgé, nem pedig arról, hogy két vagy több puszta együtt alakulhat egy községgé. Mert, midőn a törvény a pusztának községgé lehetősét megengedte: az általa mondott föltételekből is kitűnik, hogy azt akarta, mint nem is akarhatott mást, hogy azon puszta a községi kötelmeknek megfeleljen. Ha egy pusztán, egy határban, egy csomóban együtt lakik 690 ember, — nem tekintve most azok minőségére, mi meg más szempontból figyelembe veendő, — ott egy községnek alakulása sokszor czép szerü lehet; de ha ezen 690 ember 2—3 pusztán elszórva külön csomóban lakik: ott már községet alkotni, nézetem szerint, lehetetlen; (Zaj jobb felől.) mert szeretném tudni, hogy fog az alakulandó község kötelmének megfelelni. Vannak oly nagyságú puszták, — nem ezen speciális esetről, hanem átalánosságban szólok, melyek egyikének tanyacsoportja, a másik tanyacsoportjához épen oly messze, ha messzebb nincs, mint azon községhez, melytől elszakadni akar. (Nyugtalanság l) Nekem tehát nézetem az volna, hogy e tekintetben oly módon kellene intézkedni, hogy ezen, mint mondám, igen fontos kérdés iránt, a törvény helyes értelmezése, vagy ha kell, megváltoztatása, ha az némely tekintetben hiányos : legyen eszközölhető. Mert, míg egyfelől nem tartom helyesnek, hogy lehetővé tétessék, hogy a puszták egyátalában a községi kapcsolatból kilépjenek, miután ez által a községek elvesztik azon erőt, melyre szükségök van, hogy kötelmeiket teljesíthessék: addig másfelől, magam is sokszor hallottam, s megengedem, gyakran alaposan, hogy a pusztai birtokosoknak községi adó által tulterheltetése fordul elő. A törvény applicatioja mutatná, hogy ilynemű nehézségek merülnek föl egy, — és más irányban; azt hiszem, helyes megvizsgálni: vajon a fölmerült bajok közül mi a törvénynek kifolyása, s mi a helytelen applicatio-é, s ha keli, mit kell csinálni ? Én tehát azt volnék bátor inditványozni, hogy a kérvényi bizottság véleményének elvetésével utasítsa a ház a belügyministert oda, hogy egyfelől ezen ügyben követett eljárás indokairól adjon részletes jelentést, másfelől egyátalában arról, hogy a községi törvénynek a pusztáknak községekké alakulhatására vonatkozó részét miképen értelmezi: tegyen előterjesztést a ház asztalára. Ha ez megtörtént, ugy gondolom, hogy mint a jelen speciális esetre nézve mint mindig lehet határozni. (Élénk helyeslés.) Pulszky Ágost: Azt hiszem, az indítvány föl fog előbb olvastatni. Elnök: Még egyszer föl fog olvastatni. (Fölkiáltások: Nem szükségest) Pulszky Ágost: Nem akartam a házszabályokat megsérteni, melyek azt mondják, hogy az indítvány fölolvasandó; ha azonban a tisztelt ház ettől el akar térni, szabadságában áll. Tisztelt ház! (Halljuk\)