Képviselőházi napló, 1872. IX. kötet • 1874. január 17–april 20.

Ülésnapok - 1872-201

180 201. országos ülés február 2. 1874. illeti, nem szeretném öt követni azon térre, melyre átkalandozott, elmondván mindjárt financiális terve­zetét is, a melylyel ő ezen dolgot rendezhetni véli ; elmondván az alkudozások esélyeit, és azon taná­csot adván nekünk, melynél fogva ma, mikor a ke­leti vasút ügyei még rendezve' nincsenek, meglehet, megkaphatnánk a vasutat négy millióért, vagy nem tudom mennyiért, — talán neki közelebb tudomása is van erről: — mig, úgymond, ha e törvényjavas­lat elfogadtatik, majd sokkal nagyobbra tartják igé­nyeiket. Erre Tisza Kálmán tisztelt barátom már megfelelt, mondván, hogy „nem fognak dobbal ve­rebet ", a mihez én még csak azt vagyok bátor hoz­zátenni, hogy a részvényesek sorsa ma és akkor abban fog különbözni, hogy ha elfogadni méltózta­tik a tisztelt ház ezen törvényjavaslatot, az az ál­dozat, melyet az állam netalán hozni szándékoznék, vagy hajlandó lenne, az egyes részvényesek javára fog jutni; ellenben, ha ezen törvényjavaslatot el­vetni méltóztatik: hiába hozná az állam ez áldoza­tot, mert az nem a részvényeseket, hanem a hitelező­ket illetné. (Élénk helyeslés jobb felől.) Volnának még több észrevételeim, de miután az előttem ezen oldalon szólottak mindazokat, mikre észrevételeim vonatkoznáuak, úgyis megczáfolták, és az idő is előrehaladt, Szentünrey tisztelt képviselő ur mai előadásában használt hasonlatra teendő meg­jegyzéssel végzem beszédemet. Ő egy csataképet rajzolt elénk, hol a lövegekkel kölcsönösen nem érintik az ellenfélt. Azon lövegek, melyeket itt egy­másra lövünk, bennünket személyesen nem sértenek ; hanem vigyázzunk, tisztelt ház, hogy azon csata folytán, melyet itt egymást közt v ivünk, azon lö­vegek, melyek sértetlenül visszapattannak tőlünk: kárt ne tegyenek az ország hitelének. Ajánlom a törvényjavaslatot elfogadás végett. {Élénk helyeslés a jobb oldalon.) Elnök: Simonyi Ernő képviselő ur szemé­lyes kérdésben akar szólani. (Halljuk \) Simonyi Ernő : Tisztelt ház! A minis­terelnök ur arról vádolt engemet, hogy én keresem a botrányt, hogy szeretek benne gyönyörködni. Hi­vatkozom a tisztelt házra — méltóztassék megol­vasni a jelen tárgyalás fölötti vitatkozásoknak nap­lóját, — hogy nem én voltam első, ki a botrányt emlegette ; hanem az első, ki e tárgyban fölszólalt a központi bizottság előadója beismerte, hogy itt nagy botrány van; (Igazi a szélső bal oldalon) be­ismerte ezen botrányt minden szónok, a ki utánam és előttem szólott. Ha tehát botrány volt : nem én kerestem, hanem készen találtam ezen botrányt. (Igazi Igaz! a szélső bal oldalon) És én csak azt constatáltam a tisztelt ház előtt, hogy azon botrányt a kormány találta föl. (Fölkiáltások a szélső bal ol­dalon : És leplezgette.') Azt mondja a ministerelnök ur, hogy ő a bot­ránytól, a corruptiotól ép ugy, mint én is, irtózik. (Fölkiáltások: Jobbanl) Ha jobban, akkor óhajta­nám, hogy a maga helyén, hivatalos állásában meg­tenne épen ugy mindent annak kiirtására: mint én megkísértek mindent megtenni a végett. (Élénk he­lyeslés bal felől.) Egyébiránt, ha kellemetlen dol­gokat mondottam, kemény dolgokat, szigorúan és kíméletlenül: azt az ügy természete és képviselői kötelességem kívánta. Hivatkozom azonban az egész házra, hogy senki irányában személyeskedő nem voltam, s tárgyilagos maradtam. (Zaj jobb felől. Al­másy Sándor közbeszól: Kivéve a kik találva érez­ték magukat 1) Méltóztassanak megnevezni csak egyet, a kit én megneveztem voltam. (Fölkiáltások jobb­ról : Pénzügyi és vasúti bizottság!) Az testület, nem személy. Én senkit személyesen meg nem támadtam; hanem megtámadtam az ügyet, s megtámadtam azo­kat, kik ez ügybe beavatkoztak, akár mint hivatal­nokok, akár mint ministerek, akár mint igazgató­tanácsosok, szóval azokat, kik ez ügyet kezelték, a nélkül, hogy valakit személyesen megneveztem volna. Különben, ha a tisztelt ministerelnök urnák kedve van a személyeskedésre, arra kérem, hogy ezt ne a házban tegye, s legyen meggyőződve, hogy a házon kivül Simonyi Ernő meg fog felelni ma­gáért. (Élénk helyeslés és taps a szélső bal oldalon.) Elnök: Tisztelt ház! Következnék a szava­zás. Jelentem azonban, hogy ugy jobbról, mint bal­ról a szavazásnak holnapra halasztása kívántatik : ennélfogva kérem a tisztelt képviselő urakat, mél­tóztassanak holnap 11 órakor megjelenni. (Fölkiál­tások: Tízkor.) Jelentem továbbá, hogy névszerinti szavazás is kívántatik. (Nagy zaj.) Tisza Kálmán : A napirendhez kívá­nok szólani. A mennyiben ugy látom, hogy a tisz­telt elnök ur nem említette azon határozati javas­latot, mely a pénzügyi bizottság jelentése folytán még hátra van, vagyis a pénzügyi, s annak folytán a közp. bizottság jelentése folytán. Miután pedig ezen ha­tározati javaslat hátra van, s a névszerinti szavazás maga több időt igényel: kérem, hogy a rendes órá­kor hivassék össze a gyűlés, s a határozati javas­lat is napirendre tűzessék. Elnök: Ha én nem emiitettem azon határo­zati javaslatot, mely a központi bizottság által a pénzügyi bizottság jelentése alapján szintén ajánl­tatik: azt csak azért tettem; mert a gyakorlat sze­rint az mindig az átalános vita és azon kérdés megszavazása után, hogy elfogadja-e a ház a tör­vényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául vagy nem: szokott következni. (Helyeslés.) Ez tehát szin­tén a tárgyalás egyik tárgyát fogja képezni. Azon megjegyzésre, hogy az ülés holnap a szokott órában, t. i. tiz órakor tartassák, semmi észre-

Next

/
Thumbnails
Contents