Képviselőházi napló, 1872. VIII. kötet • 1873. november 8–deczember 31.
Ülésnapok - 1872-168
108. országos ülés november 22. 1873. 57 tessék és a részvényesek végkép ki ne raboltassanak. (Helyeslés bal felől.) Elnök % A kérvényi bizottsághoz utasittatik. Tisztelt ház! A múlt alkalommal megejtett választások eredményét volna kötelességem bejelenteni a tisztelt háznak, azonban a beadott szavazatok ösz< szeszámitásánál kitűnt az, hogy mindössze — gondolom — 91 szavazat adatott be és miután a házszabályok értelmében a ház csak akkor határozatképes, ha 100 tag van jelen: ezen választást a legközelebbi ülésben újra kell eszközölni. A pénzügyi bizottság kivan jelentést tenni. Széll Kálmán előadó: A pénzügyi bizottság az államkölcsön megkötéséről szóló törvényjavaslat iránti tárgyalásait befejezvén, van szerencsém a bizottságnak ezen törvényjavaslatra vonatkozó jelentését tiszteletteljesen a tisztelt ház asztalára letenni. Kérem annak kinyomatását és szétosztását elrendelni s egyúttal azt tárgyalás végett az osztályokhoz utasítani. Elnök * A jelentés ki fog nyomatni, szét fog osztatni s az osztályokhoz utasittatik. Méltóztassanak intézkedni, hogy mikor vegyék azt tárgyalás alá az osztályok? Várady GáboR A kérdés az, hogy mikor fog a jelentés kinyomatni és szétosztatni? Széll Kálmán előadó: A pénzügyi bizottság, a dolog sürgősségénél fogva, gondoskodott arról, hogy a jelentés azonnal kinyomassák és az még ezen ülés folyama alatt szét fog osztatni. Várady Gábor: Ha az ülés folyama alatt megkajsjuk a jelentést, részemről nem forog fen észrevétel az ellen, hogy a törvényjavaslat az osztályok által hétfőn tárgyalás alá \étet]iessék.(FelMáUásolc jobbfelöl : Holnap délután! bal felöl: Hétfőn!) Elnök: A kik holnap délután kívánják a tárgyalást, méltóztassanak felállani: (Megtörténik. Felkiáltások bal felöl: Ellenpróbát!) Méltóztassanak tehát felállni azok, a kik hétfőn kívánják tárgyalni. (Megtörténik.) Nem vagyok képes a többséget egész biztossággal kivenni. Hanem méltóztassanak belenyugodni abba, hogy a törvényjavaslat hétfőn reggel vétessék tárgyalás alá. (Helyeslés.) Perczel Béla : Tisztelt ház! (Halljuk!) 1848-ik évi deczember 2-án lépett ő felsége a trónra s ennélfogva néhány nap múlva következik be ő felsége uralkodásának 25-ik évfordulója. Koronás királyához a hűségesen ragaszkodó és örömben mint bánatban királyával osztozni készséges magyar nemzet is bizonynyal loyalis érzülettel fogja megülni azon napot; mert e nemzet soha se fogja elfelejteni, hogy ő felsége az ő bölcseségével és nemes szivénél fogva szüntette meg azon egyetnemértést, mely trón és nemzet között egy ideig elég sajnosán fönállott, hogy ő felsége valósította KÉPV. H. NAPLÓ. 18?~. VIII. KÖTET. meg a magyar nemzetnek azon régi óhajtását, hogy királya idejének egy részét az országban töltse, hogy koronás királyunk csakis a hazai törvények értelmében és alkotmányunk szellemében gyakorolja királyi hatalmát. Nem puszta formaság tehát, hanem a legtisztább hazaszeretet indított bennünket hálára a gondviselés iránt, hogy felséges királyunkat az országnak ez ideig is megtartotta, s nem lehet buzgóbb óhajtásunk, minthogy ő felsége boldogító uralkodása minél hosszabb időre terjedjen ki. Ily érzelmektől áthatva, indítványozom, hogy: ő felsége uralkodása 25-ik évének szerencsés betöltése alkalmából a képviselőház egy, a ház elnökéből és ezenfelül a háznak 24 tagjából álló küldöttséget bízzon meg, hogy ő felsége előtt a képviselőháznak szerencsekivánatát hódoló tisztelettel fejezze ki. Kérem a tisztelt házat, méltóztassék indítványomat magáévá tenni. (Élénk helyeslés a jobb oldalon és a balközépen.) László Imre: Tisztelt ház! Van szerencsém a most előadott inditványnyal szemben a ház asztalára elleninditványomat letenni. Elolvasom, méltóztassanak meghallgatni (olvassa): Elleninditvány: Tekintve azt, hogy Magyarország királyai, uralkodói jogokat törvényesen csak akkor gyakorolhatnak, midőn az 1790/j: III. törvényezikk szerint a királynak halálától hat hónap alatt törvényszerűen megkoronáztattak, és az alkotmány s törvények megtartására magokat esküvel is kötelezték. E nélkül Magyarország királyi székének elfoglalása s annak következtében az uralkodás nem egyéb, mint a királyihatalomnak törvényellenes gyakorlása; tekintve azt, hogy ő felsége Ferencz József, austriai császár s Magyarország királya 1848. évi deczember 2-án nem az örökösödést szabályozó 1723. I, II. és III. törvényezikk ékben megállapított módon s feltételek alatt foglalta el az uralkodói hatalmat s ennélfogva Magyarország törvényes királya nem is lehetett, mint azt az 1861. országgyűlés felirataiban világosan ki is nyilatkoztatta; elmondván, minő feltételekhez köti a trónörökösödést azon állami alapszerződés, mely Magyarország trónját az uralkodóháznak átadta, elmondván, hogy a nemzet, ezen jogokhoz minden időben szorosan ragaszkodott, és ezen feltételek mellett szállott a magyar korona minden magyar királyra, ki az örökösödési törvény óta Magyarország trónjára lépett. Csak II. József volt az, ki magát meg nem koronáztatta, s uralkodott absolut hatalommal, de Magyarország törvényes királyának soha el nem ismertetett; tekintve, hogy ha a magyar országgyűlés az 1848. deczember 2-án kezdődött uralkodás fölötti 8
