Képviselőházi napló, 1872. VIII. kötet • 1873. november 8–deczember 31.

Ülésnapok - 1872-166

Iíi6. országos ülés november 15. 1873. 31 mind nagyobb horderejűek és terjedelműek, s hogy megfelelő lenne azon forumot megkérdezni és meghallgatni. Ez tisztán ezélszerüségi tekintet. Sőt, fölfogásom szerint, talán a tisztelt ház részéről discretionalis kérdés is azon bizottság irányában, amelynek, véleményem szerint, helyén van alkalmat adni, hogy nyilatkozzék ezen észrevételek irányában, mint nekem volt alkalmam az ő nézetei ellenében nyilatkozni. Én a dolog érdemére nézve kívánatosnak tartom, hogy adassék alkalom a bizottságnak a maga nézetét, okait és ellen okait az én észrevételeim ellenében megtenni. Ezzel az ügy nem veszthet, hanem csak nyerhet ; mert az osztályok azután is megtartják a maguk ítéletének szabadságát; de egy nézponttal, egy fölfogással több lesz előttünk. Ily nagyfontosságú kérdésben egy tájékoztató nézponttal több lehetetlen, hogy ártson az ügynek. (Helyeslés.) Én ezért voltam bátor eredetileg ezt kérni, és most is jónak látom azon kéréssel a tisztelt ház elé járulni : méltóztassék megnyugvással a dologba aienni, mert ez az ügy érdekében történik, s egy bizonyos discretioból a bizottság irányában. (Helyeslés.) Várady Gábor Tisztelt ház! Midőn a tisztelt pénzügyminister ur az iránti indítványát először terjesztette a képviselőház elé, hogy tudniillik a bizottsághoz utasittassék az ő észrevétele: én fölszólaltam a házban, és pártoltam azt; most azonban ezt már nem tehetem. Egy legyőzhetetlen akadály, legalább előttem, erre nézve a házszabály, mely világosan azt rendeli: „A ház által elvetett indítvány vagy javaslat, akár czélozza törvény alkotását, akár nem, a tárgyalásnak bármely fokozatán vettetett is el, ugyanazon ülésszak alatt többé tanácskozás alá nem vehető." A tisztelt minister ur javasolta, hogy a bizottsághoz utasittassék ; a képviselőház elvetette az ő indítványát, még pedig elvetette az igen tisztelt túlsó oldalról jött ellen-indítvány következtében. Ennek megváltoztatását én lehetetlennek tartom. Ez oly positio, ahol minden további magyarázat fölöslegessé válik. Azonban nem fogadhatnám el, tisztelt ház, tisztelt Bánó képviselő ur indítványát, már a dolog érdemében sem: midőn én a látszólag plausibilis kedvező és czélszerü indítványhoz járultam: tettem azt azért, mert az igen tisztelt minister ur ugy mutatta be észrevételeit, mint amelyekben nincsen egyéb, mint bizonyos fölvilágositások, melyek talán a bizottságok előtt bővebb magyarázatul szolgálnak, melyek a bizottság figyelmét kikerülték. Azonban, midőn azon terjedelmes munkát elolvastam, meggyőződtem arról, hogy itt diametralis ellentét forog fön. Itt nem csupán pénzügyi kérdésekről van szó, hanem a pénzügyminister egészen más helyzetet foglal el ujabb véleményében, mint amelyet elfoglalt a bizottság, és amelyet magáévá tett az igen tisztelt minister ur mai kijelentése folytán is; mert ő azt mondja, hogy: „megállapodtunk"; már itt az igen tisztelt pénzügyminister ur részére ezen zsákutczából kimenekülésére csak egyetlen egy ut van. Nem akarok a tisztelt minister urnák tanácsot adni; de azt hiszem, hogy ha a tisztelt minister ur azon positiot többé nem teheti magáévá; ha megbánta azt, amit a bizottságban tett: vegye vissza a törvényjavaslatot, dolgozza át legjobb meggyőződése szerint, vegye figyelembe azt a bizottság munkálataiból, ami neki tetszik; úgyis azt nyilatkoztatta, hogy még a bizottsági munkálat után is bővebben tanulmányozta e dolgot. Világosan elismeri tehát, hogy, midőn a törvényjavaslatot beadta, nem tanulmányozta azt kellőleg, ezt a minister ur mondotta. Hátba még ezen visszavétel után ujabb meg ujabb felfödözésekre jön a minister ur, és igy a legjobb törvényjavaslat kerül a ház elé. Hiszen, ha készen van mindennel, nem veszítünk sok időt, mert az igen tisztelt minister ur egy hét alatt beadhatja uj munkálatát. Engedje meg a minister ur, hogy tanácscsal szolgálok; de én más utat ezen zsák-utczából a kimenekülésre nem találtam. (Helyeslés bal felől.) Elnök: Várady képviselő ur hivatkozott a házszabályok 150. szakaszára, mely az határozza, hogy ugyanazon ülésszakban visszavetett indítvány nem vétethetik föl. Ily körülmények közt legczélszerübb lesz, tisztelt ház, megmaradni az előbbi határozatnál. (Ellenmondás jobb felől.) Én minden indítványt mindig szavazásra szoktam bocsátani; de méltóztassék megengedni, nagyon nehéz az elnöknek helyzete, midőn a házszabályok világosan megmondják, hogy az illető tárgy többé föl nem vehető. (Élénk helyeslés bal felől.) Perczel Béla % Várady képviselő ur figyelmeztette a házat a házszabályok azon rendeletére, mely egy tett inditványnak újbóli fölvételét megtiltja. Bátor vagyok először figyelmeztetni a tisztelt házat, hogy a szóban forgó határozat nem érdemleges határozat, hanem csupán csak a ház eljárására vonatkozó intézkedés, s én akárhány esetre vagyok bátor hivatkozni, hogy a ház valamely tárgynak bizottságban vagy osztályokban tárgyalása tárgyában különbözőleg intézkedett, s csupán, az elnök uniak fölszólalása következtében, előbbi határozatától eltért. Én értem és szükségesnek is tartom, hogy a tisztelt ház szabályainak azon rendeletét, mely egyszer hozott érdemleges határozat megváltoztatását tiltja: szigorúan föntartsa; de nem értem, és nem tartom szükségesnek, sőt az eddigi szokással sem tartom összeegyeztethetőnek, hogy a tisztelt ház, e jobb eljárási módban meg ne egyezzék, és ebbeli határozatát meg ne változtathatná, s ennélfogva