Képviselőházi napló, 1872. VIII. kötet • 1873. november 8–deczember 31.
Ülésnapok - 1872-187
36G 187. országos ülés deczember 21. 1873. tozik a könnyű föladatok közé. (Bal felől fölkiáltások: Csak hogy rósz is, drága is!) Én most arról beszélek, hogy jo és olcsó administratio létesithetése nem tartozik a könnyű föladatok közé, és ezt, azt hiszem, önök sem fogják tagadni. És ha nem is tagadom létesithetésének lehetőségét, azt azonban merem állítani, hogy sok egyéb közt egy kívántatik hozzá: és ez az idő. Midőn Szlávy minister-elnök ur körülbelől egy évvel azelőtt székfoglaló beszédét tartá e házban, — ma is emlékezhetünk reá mindnyájan, — ezen beszédben a közigazgatás javítására es a lehető takarékossságra ígérte fordítani kormányElnök: figyelmét. A ház tetszéssel fogadta e nyilotkozatot; a ház többsége e nyilatkozat folytán a kabinet körül tömörült. Ugyan lássuk tehát, hogy ezen Ígéretből, melyet egyrészt Slávy minister elnök tett a háznak, másrészt a többség tett viszont neki, •— mert ígérte támogatását, — hogy ezen igéret obligojából egyik vagy másik fél kijött-e már? Az egyik fél alatt mindig a kormányt támogató többséget értem: mert az ellenzék már természeténél fogva ezen obiigóban sohasem volt. Ami a pártot illeti, az igéretét rögtön teljesíthette; erre nem volt egyébre szükség, mint saját akaratának kifejezésére. Elég volt azt mondania: én bizom e kormányban, támogatni akarom azt; és azt a párt tette is. Egészen másképen áll a dolog a kabinettel szemben. Arra, hogy jó, olcsó közigazgatást szervezzünk, nem elég magának a kormánynak elhatározása, nem elég a hónapokig tartó fárasztó és kimerítő munka: arra szükséges a törvényhozás hozzájárulása is ; mert a régibb törvényeket ujabb törvények alkotása nélkül ministeri hatalommal eltörölni nem lehet; és szükséges azonkívül még, ha ez is megtörtént: az ország összes végrehajtó közegeinek, sőt továbbmegyek, autonóm intézményeinknél fogva szükséges az ország jobbjainak erélyes, összetartó és gyakran nagy önfeláldozással járó összemüködése is. {Élénk helyeslés jobb felől.) Mert e nélkül minden törvény irott malaszt marad ; a legerélyesebb a legjobb kormány akaratának is hajótörést kell szenvednie. (Helyeslés jobb felöl) Mondom, tisztelt ház, hogy a Szlávy-kabinet egy év előtt megalakult; működésének első féléve alatt tevékenysége idejét egészen a parlament absorbeálta. Nagyfontosságú és sürgős törvényjavaslatokkal, két évi budget tárgyalásával volt a parlament elfoglalva, és ezen tárgyalásoknál a kormánynak természetszerűleg jelen kellett lennie, és ezenkívül az administratiot vezetnie. Igen természetes tehát, hogy nagyszabású reformok keresztülvitelére szükséges előmunkálatok ez idő alatt nem igen teljesíttethettek. Ezen első félév után bekövetkezett az országgyűlés elnapolása, és ezen elnapolás és a jelen ülésszak megkezdése közt lefolyt ismét 5—6 hónap, és ez volt tulaj donkép azon idő, melyet fölhasználhatott a kormány arra, hogy igéretét beváltsa. Alkalmas volt-e ezen időpont ily, a kormány egész figyelmét, tevékenységét igénylő munkálatok keresztülvitelére: ennek elemzésébe én részemről bocsátkozni nem akarok ; csak meg akarom jegyezni azt, hogy épen ezen idő alatt a sors nagy csapásokkal sújtotta az országot; bekövetkezett egy nagyszerű pénzügyi déroute, az országnak majdnem minden részeiben dühöngő járvány, a rósz aratás; mindezek, tisztelt ház! oly elcsüggesztő események, a melyek képesek a legerélyesebb kormánynak is tevékenységét, ha nem megakasztani, legalább megzsibbasztani. (Mozgás bal felöl, Fölkiáltások: Inkább fokoznil) Tudom én, tisztelt ház, hogy ehhez igen közel áll azon felelet, hogy épen ezen szerencsétlen viszonyok közt kellett volna a Szlávy-kabinetnek kimutatni életképességét, hogy épen ily viszonyok között szükséges kettőztetett erővel dolgozni a kitűzött czél felé. Helyes; de én azt a kérdést vetem föl, hogy teljesítette e a kormány kötelességeit? működött-e arra, hogy a törvényhozás megtehesse mindazon intézkedéseket, melyek egy jobb, egy olcsóbb administratio elérhetése czéljából szükségesek. Igen vagy nem? (Fölkiáltások bal felől: Nem!) Én elismerem, hogy e felelet igen szabatos és kategorikus, de bocsánatot kérek, nem elég arra, hogy bárkit is annak igazsága felől meggyőzhessen. (Ügy vanl jobb felől) Én részemről, mielőtt bátorkodnám ezen negatív állítást elfogadni, akarom ismerni annak belértékét ; tudni akarom mindenekelőtt, hogy mi rejlik azon törvényjavaslatokban, melyeket a kormány ezen idő alatt állapotaink javítása czéljából elkészített. Csak ezután tudok én ítéletet mondani. Tisztelt ház! Az én nézetem szerint nem az a föladat, s különösen nem föladata a többségnek, hogy a Szlávy-kabinetet mindazon bajokért felelőssé tegye; azon kabinetet, a melyet megalakulásakor a ház többsége szívesen fogadott, sőt melynek megalakulása az ellenzék részéről is bizonyos fokú megnyugvással fogadtatott; (Ellenmondás bal felöl) mondom, nem lehet föladatunk nekünk a Szlávy-kabinetet vádolni mindazon bajokért, melyek forrása nem ezen utolsó évben, nem is a kormányban, nem is egy, bár többségben lévő pártban, hanem önerőnk, önértékünk, édes mindnyájunk által több éven át folytatott, és immár fölismert túlbecsülésében keresendő és található föl; hanem igenis föladatunk az, hogy gondos és lelkiismeretes vizsgálat alá vegyük mindazon törvényjavaslatokat, melyek megszavazására
